Pénzbehajtás a nemfizető vendégtől

A közjegyzői fizetési meghagyás a leghatékonyabb mód arra, hogy a ki nem fizetett szállásdíjat behajtsuk a potyázó vendégtől. 

Távozáskor közölte a vendég, hogy nincs nála pénz, nem tudja kifizetni a számlát. Aláír ugyan egy tartozást elismerő nyilatkozatot, de sokra nem megyek vele, abból még nem lesz pénzem. Mit tehetek, hogy a pénzemhez jussak?

Ha késünk pár napot például egy telefonszámlával vagy autóhitel részletével, már számíthatunk is a szolgáltató udvarias, de határozott hangú felszólítására. Következő számlánkat pedig már a késedelmi díj is terhelni fogja. Kisvállalkozóként sokszor ennél jóval szemérmesebben kezeljük pénzügyeinket. Kényelmetlennek érezzük, s csak nehezen vesszük rá magunkat arra, hogy elindítsuk a pénzbehajtást. Pedig a behajtás egyik fő szabálya, hogy minél korábban indul, annál nagyobb eséllyel jutunk hozzá a kintlévőségünkhöz. 

Mindenünk megvan, ami kell

A vendég lefoglalja a szállást, érkezéskor pedig nyilvántartásba vesszük. (A szállás elfoglalásakor mindig legyen aláírt dokumentum is a kezünkben, ami kétségbevonhatatlanul igazolja, hogy el is foglalta a szobát. Erre azért van szükség, hogy jogilag se legyen kétséges a követelésünk.) Normál esetben tehát számos bizonyítékunk van arra, hogy a vendég nálunk tartózkodott.

A pénztartozás behajtásának a legkönnyebb módja a fizetési meghagyás kibocsátása. Ez a jogi út kezdő lépése. Ha a tartozás 3 millió forint alatti, akkor mindenképpen ezzel kell kezdenünk.

A fizetési meghagyást közjegyzőnek kell kiadnia. Akkor fordulhatunk ehhez a megoldáshoz, ha valakinek fizetnie kellett volna, és ezt határidőre nem tette meg. Például olvasónk vendége aláírt egy tartozást elismerő nyilatkozatot, melyben feltüntettek egy határidőt is a pénz megfizetésére. Ha ez nem történt meg, akkor ezzel a papírral már kérhetjük közjegyzőtől a fizetési meghagyás kiadását.

Így működik

A folyamat úgy indul, hogy a közjegyzőtől kérjük a fizetési meghagyás kiállítását. A közjegyző nem vizsgálja, hogy jogos-e a követelésünk, az nem az ő dolga. Ő kiküldi az adósnak a fizetési felszólítást. A fizetési meghagyás eljárási díja a követelés 3 százaléka, de legalább 8 ezer, maximum 300 ezer forint.

Az adós következő lépése a döntő. Ha a közjegyző felszólítására megfizeti az adósságát, akkor az ügy lezárul, a pénz megtérül. De van még két másik lehetősége is:

• az adós vitatja a követelést – ekkor bíróságra kerülhet az ügy, 
• vagy nem tesz semmit, nem reagál a közjegyzői felszólításra. Ez is nekünk kedvez, hiszen ilyenkor a tartozás behajthatóvá válik. A közjegyző által kiállított okirattal kérhetjük végrehajtó közreműködését, aki be fogja szedni az adóstól a tartozását. 

Ki nem fizetett tartozás esetén tehát ne ódzkodjunk a fizetési meghagyásos megoldástól, mert sok esetben ezzel tudjuk a legkényelmesebben és a leghatékonyabban beszedni a nekünk járó összeget. Az adósok nagy része már az első felszólításra fizet. Sokan megrettennek a jogi út lehetőségétől, s a hivatalos, közjegyzői levél hatására azonnal törlesztenek. Ám elég nagy azoknak az aránya is, akik nem tesznek semmit, remélve, hogy magától elalszik az ügy. Ez nagy hiba, hiszen ilyenkor válik a követelés automatikusan behajthatóvá. Ez pedig már nem a közjegyző udvarias felszólítását, hanem végrehajtó jelentkezését hozza magával.

Az adós adatait kell tudnunk

A közjegyzői eljárás elindításához az adós személyi adataira van szükség. Ezekkel feltehetően rendelkezünk is, hiszen a személyi igazolványát be kellett mutatnia a szállás elfoglalásakor.

A személyes adatokon túl azt kell pontosan megneveznünk, hogy az illető 

• milyen jogcímen tartozik (például szállásdíj elmaradása)
• mekkora a tartozás összege (az alap tartozáshoz tegyük hozzá a késedelmi kamatot és az eljárás díját, például a közjegyzői díjat is)
• az időpontot, amikor a vendégnek fizetnie kellett volna (ettől számít lejárt határidejű követelésnek)
• egyéb adatokat, például a ki nem fizetett számla sorszámát és minden más dokumentumot, ami alátámasztja a követelést (foglalás, szállás elfoglalásának dokumentumai, adósnak küldött felszólító levelek stb.).

Az eljárás elindításához szükség lesz az adós születési helyének és idejének a feltüntetésére, valamint anyja nevére is. Ha ezeket nem tudjuk, akkor is el lehet indítani az eljárást, de ezeket utólag pótolnunk kell. Egy tipp: ha hiányoznak az adatok, akkor a közjegyző ki fog adni egy hiánypótlási felhívást. Ezzel el tudunk menni a kormányhivatalba, ahol ki tudjuk kérni az érintett fél hiányzó személyes adatait. A kérelemhez a közjegyző hiánypótlási felhívása elég alapot szolgáltat. Az eljárásnak díja van, de ezt is ki tudjuk fizettetni az adóssal, bele kell foglalni a tartozás teljes összegébe.

Vállalkozóknak ügyvéd is kell

Magánemberként, adószámos magánszemélyként a dolog úgy működik, hogy elmegyünk a közjegyzőköz, és ott írásban vagy akár csak szóban előterjesztjük a kérelmünk, azaz megadjuk a szükséges adatokat, átadjuk a dokumentumokat. Ha viszont vállalkozóként indítunk el egy ilyen ügyet, akkor jogi képviselőre is szükségünk van. A közjegyzőhöz közvetlenül csak a magánszemélyek fordulhatnak. Ügyvédhez kell mennünk, s ő fogja a közjegyzőhöz továbbítani az iratokat. Ilyen esetben nem is találkozunk személyesen közjegyzővel: az ügyvéd elektronikusan fogja feltölteni az iratokat, s a központi rendszer dönt majd arról, hogy az országban ez melyik közjegyzőhöz kerül. Természetesen az ügyvédi képviselet díját is belefoglaljuk a követelt összegbe, ezt is az adós fogja kifizetni. Végső soron így az eredeti tartozás többszörösét kell majd állnia.

Nagy Csaba