Négyszeres átalányadót kell fizetni a fővárosi magánszálláshelyeknek
Négyszeresére emeli a kormány a magánszálláshelyek átalányadóját Budapesten, és két évre megtiltja, hogy bárki új magánszálláshelyet hozhasson létre a fővárosban. Az adótörvények jövő évi módosításában hozzányúltak a tételes átalányadó szabályaihoz is. Meghatározzák, mi számít szobának, és picit változott az is, hogy milyen ingatlanra érvényesíthető.
Budapesten szobánként 150 ezer lesz
A tételes átalányadó továbbra is szobánként és évente 38.400 forint marad, azoknak a magánszemély szállásadóknak, akik maximum 3 ingatlant hasznosítanak magánszálláshelyként. Aki ennél több ingatlant hasznosít, nem fizetheti a kedvezményes átalányadót. Ez az összeg ma még országosan egységes.
A tervezett jogszabály viszont két részre szedi az országot: a kisebb településeken marad a szobánkénti 38.400 forint. Ott viszont, ahol a vendégéjszakák száma meghaladja az évi 2 milliót, ott négyszeresére emelkedik ez az összeg, s jövőre szobánként évente 150 ezer forintot kell majd fizetni. Ilyen település egyetlen egy van az országban: Budapest.
2027 végéig nem nyílhat új magánszálláshely a fővárosban
A csaknem négyszeresére emelt adóteher mellett a kormány be is fagyasztja a magánszálláshelyek további gyarapodását. Budapestre 2026. december 31-éig moratóriumot hirdetnek: eddig az időpontig a fővárosban új magánszálláshely létesítését nem engedélyezik. Ez alól azok az új szálláshelyek lehetnek kivételek, melyeknek a létesítését még idén elindítják, és minősítési eljárásuk 2024. december 31-ig elkezdődik.
Az szoba, ahol van fekhely
A tételes átalányadót szobánként kell fizetni, ám a szoba fogalmát a törvényben eddig nem pontosították. Volt is bizonytalanság ezzel kapcsolatban. Például sokakban felmerült, hogy hogyan kell az adót fizetni a több szobából álló lakosztályok után? Vagy tegyük fel, kiadunk egy apartmant. Van egy kétágyas szoba és egy közös nappali, konyha funkciójú helyiség. Csakhogy ott is van egy kinyitható kanapé, s ott is el tudunk szállásolni két vendéget. Nem volt egyértelmű eddig, hogy ez vajon szobának számít-e, s kell-e utána adót fizetni.
Az új kiegészítés ezt megoldja egy egyszerű meghatározással. Eszerint a szoba az a lakóhelyiség, ahol legalább egy ágyat vagy más fekhelyet elhelyezünk a helyiség méretétől függetlenül. Így tehát már szobának kell tekinteni a konyhával egybeépült nappalit vagy más közös helyiséget is, ha ott alvásra alkalmas bútor található.
Nem csak lakás vagy nyaraló lehet
Kis változás van abban is, hogy milyen ingatlan esetén választható a kedvezményes átalányadózás. Az eddigi törvényszöveg azt írta, hogy nem szálláshelyként nyilvántartásba vett lakásban vagy üdülőben folytatott fizetővendéglátó tevékenység esetén van erre lehetőség. Az új, tervezett szöveg szerint akkor választható a tételes átalányadózás, ha a szobakiadást magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatjuk. Az új előírás tehát már nem köti kizárólag lakáshoz vagy nyaralóhoz a szobakiadást. Akár egy gazdasági épületben is alapíthatunk magánszálláshelyet, például az istállót, raktárt, műhelyt vagy más épületet is átalakíthatunk erre a célra. Ez a változás egyébként már több hónappal ezelőtt megjelent a jogszabályokban, kiegészítve a magánszálláshely fogalmát. Csak éppen hiába alakított ki valaki szálláshelyet a gazdasági épületben, arra a tételes, szobánként fizetendő átalányadót nem lehetett alkalmazni. Erre jövőre lesz lehetőség.
Nagy Csaba
