Nagy várakozás, csökkenő vonzerő
Külföldi munkaerőre szorul a vendéglátás
Ellentmondásos képet rajzol a vendéglátásban és turizmusban dolgozó hazai vállalkozások helyzetéről a Randstad Hungary két, idén bemutatott kutatása. Miközben a cégvezetők 71 százaléka a bevételek növekedését vetítette előre év elején, gyengült a szektor vonzereje. Minderről Baja Sándor, a világ vezető HR-vállalatának cseh-magyar-román ügyvezetője beszélt lapunknak.
A Randstad Hungary év elején 400 cégvezetőt kérdezett meg a 2025-ös várakozásokról. Júniusban pedig bemutatták annak a kutatásnak az eredményeit is, amiben mintegy 7300 munkavállaló véleménye rajzol képet a munkaadókról és az elvárásokról. Mindkét kutatás több iparágat érintett – az autóipartól a telekommunikáción át az építőiparig – köztük a vendéglátást és turizmust.
A vállalkozások terveztek felvételt
A vendéglátásban és turizmusban működő vállalkozások derűlátóan vágtak neki az évnek: 71 százalékuk az árbevétel növekedésével számolt, szemben az 50 százalékos országos átlaggal. (Az összes szektort tekintve a cégek 35 százaléka stagnálásra, 9 százalékuk pedig a bevételek csökkenésére számított.)
Országosan a vállalkozások 30 százaléka jelezte, hogy idén munkaerő-felvételt tervez, miközben 10 százalék inkább csökkentené az állományt, 13 százalék pedig nem pótolná a távozó dolgozókat. A vendéglátásban és turizmusban a bővülési szándék ennél magasabb, 36 százalékos volt, és ebben nincs benne a szezonális foglalkoztatás. De tegyük hozzá, a munkaerő-áramlás ebben a szektorban messze a legmagasabb. Még úgy is, hogy a cégek kétharmada 6-10 százalék közötti béremelésben gondolkodott, harmaduk 1-5 százalék közöttiben, vagyis a többség érzékelhető növelést készített elő. A kérdés persze az, hogyan fér ez bele a megtérülésbe.
Kevesebben akarnak a vendéglátásban, turizmusban dolgozni
A vendéglátás–turizmus munkaerőpiaci vonzereje gyengült: míg tavaly a megkérdezett munkavállalók 47 %-a mondta, hogy szívesen dolgozna a szektorban, idén már csak 41 %. E téren csak a telekommunikáció és a bankszektor tudott erősíteni.
Baja Sándor felhívta a figyelmet a vendéglátás és turizmus sajátosságaira. A távmunka gyakorlatilag kizárt, a munka-magánélet egyensúlya korlátozott – szállodát, éttermet nem lehet távolról kinyitni, és hétvégén és ünnepnapokon sem maradhat üres. Ezzel együtt a bérek és a körülmények nem rosszak, ezt mégsem kommunikálják megfelelően kifelé a vállalkozások. A karrieroldalak ritkán részletezik a juttatásokat (amilyen például az ingyenes étkezés, a bónusz), és alig mutatják meg a cégek a belső valóságot: a rendezett pihenőszobát, a dolgozói környezetet, a karrierlehetőségeket.
Talán épp ez az oka annak is, hogy miközben kívülről kevésbé vonzó a szektor, a benne dolgozók az egyik legelégedettebb munkavállalói csoport.
Budapest a munkaerő-vándorlás melegágya
A munkaerő forgásának egyik fő oka a földrajzi koncentráció: Budapesten egymást érik a lehetőségek. Ha egy utcában több szálloda és étterem keres munkatársat, a váltás jóval könnyebb. A nagyobb szereplők már célzott akcióterveket készítenek az elvándorlás mérséklésére, a kisebb vállalkozásoknál azonban gyakran hiányzik a munkavállalók tudatos megtartására irányuló stratégia – pedig ezen a versenypályán ez döntő tényező, és ezt Baja Sándor is hangsúlyozta.
A hatékonyságnövelés és az automatizáció – online becsekkolás, digitális rendelés – már jelen van, de önmagában nem oldja meg a legnagyobb gondot. Az igazi kihívás a munkaerő-utánpótlás: egyre nehezebb csak magyar dolgozókra támaszkodni. A következő évek kulcskérdése az EU-n kívüli munkavállalók bevonása minden szinten. Baja Sándor szerint hosszabb távon nemcsak a segédszemélyzet, hanem a magasabb hozzáadott értékű szakmai állások betöltéséhez is szükség lesz külföldi munkaerőre (például szakácsok, menedzserek).
Más pályán a csehek és a románok
Romániában és Csehországban az elmúlt években erősödött a helyi valuta, gyorsan emelkedtek a bérek – a turizmus drágult, ami a szállodákat és éttermeket hatékonyságra kényszerítette. Előtérbe kerültek az önkiszolgáló megoldások, a folyamatok egyszerűsítése és a munkaerő tudatos beosztása. Az eredmény pedig: Romániában és Lengyelországban egyre többen térnek haza, mert otthon is megéri dolgozni, főleg külföldi tapasztalattal.
Magyarországon ennek az ellenkezője történt: a forint az elmúlt évtizedben csaknem 40 %-kal gyengült, így a turizmus olcsóbb lett a külföldieknek. Ez kevésbé ösztönözte a vállalkozásokat a termelékenység növelésére, és a dolgozók is könnyebben kerestek másutt boldogulást. Baja Sándor szerint mindent összevetve a magyar vendéglátás és turizmus alapvetően mégis erős. Bár vannak kihívások, a szektor versenyképes és ígéretes – jó eséllyel a gazdaság növekedésre képes pillére marad.
D. Pusztai Andrea
