Vendéglátós támogatások: csak az éttermek kapnak kedvezményt
Megjelent a vendéglátós támogatások első két rendelete. A vendéglátással foglalkozó vállalkozások támogatásáról beszélnek a kormány tagjai, azonban ennél szűkebb kör részesül a tényleges kedvezményekből, kizárólag az éttermekre vonatkoznak a kedvező módosítások.
Január közepén hatpontos támogatási csomagot jelentett be a kormány a vendéglátással foglalkozó vállalkozások számára. Illetve a megnevezés pontatlan: az intézkedések csak az éttermekre vonatkoznak, büfék, cukrászdák nem kapnak a kedvezményekből.
A hatpontos éttermi csomag intézkedései közül eddig három jelent meg: a reprezentációs költség adómentességét kihirdető rendelet, a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésére és a felszolgálási díjra vonatkozó intézkedés valósult meg eddig.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás: éttermeknek 2%
Kihirdették a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésének a szabályát. Eszerint az étterem vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásai után a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 2 százalék. A hozzájárulás bevallási gyakorisága havi vagy negyedéves lehet. Havi bevallás esetén a februáriban, negyedéves esetén az első negyedéviben lehet a 2 százalékos mértékkel számolni. Az éttermeken kívül mindenki másnak maradt a 4 százalék. Az éttermeknél ezt a 2% különbséget de minimis támogatásként kell nyilvántartani.
Felszolgálási díj: a bevétel 20%-a kedvezményesen fizethető
Az indoklás szerint a rendelet célja a vendéglátó szektor likviditási helyzetének javítása, átmeneti tehermentesítése a felszolgálási díj felhasználásának bővítése révén. Ami persze csak akkor igaz, ha a „vendéglátó szektor kifejezést“ kicseréljük „éttermi szektorra“.
A konkrét intézkedés szerint az étterem a felszolgálási díj alapjának 20 százalékát akkor is felszolgálási díjnak tekintheti, ha egyébként nem számít fel ilyen jogcímen semmit sem a vendégeknek.
Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! Ma egy étterem általában 10-15 százalék felszolgálási díjat számol fel. A maximum 15 százalék lehet. Nem mindenhol alkalmazzák, nem kötelező bevezetni. A díj alapja a bruttó bevétel. Éppen ezért az így összegyűlt pénzből előbb le kell vonni az áfát, majd a többit havonta fel kell osztani az üzlet dolgozói között. A felosztás szabályait írásban kell rögzíteni, arról meg kell állapodni az üzlet dolgozóival. A munkaadónak az áfa levonásán túl nem kell a felszolgálási díj után adót fizetnie, szochó nem terheli. A dolgozók tb-járulékot fizetnek belőle, azaz kifizetéskor a 18,5 százalékot a munkaadó levonja. Jövedelemadót szintén nem kell belőle fizetni.
Az új szabályozás szerint a felszolgálási díj mértéke továbbra is maximum 15 százalék lehet. Ennyit lehet a vendégtől elkérni. Az éttermek azonban ennél többet, a bevétel 20 százalékát tekinthetik felszolgálási díjnak. Akkor is elszámolható ez az átalány, ha a vendégek nem is fizetnek felszolgálási díjat.
Nézzük a változás hatását konkrét számokkal!
Egy vendéglő bevétele a hónapban mondjuk 20 millió forint. A vendéglő mindenkinek felszámolja a 15% felszolgálási díjat is, így ezen a jogcímen beszedett még 3 millió forintot. Ezt a 3 milliót oszthatja fel a dolgozók között, ami az 5% áfa levonása után 2.857.200 forint lesz.
Az új szabályok szerint akár el is törölhetik a felszolgálási díjat. A vendégek tehát csak az alap 20 milliót fizetik, ennyivel már ők is jobban járnak. A 20 millióból 4 millió forint az átalányban számolható felszolgálási díj. Vonjuk le itt is az áfát: a végeredmény az, hogy az eddigi 2,8 millió helyett 3.809.600 forintot lehet a dolgozók között szétosztani.
Ekkora forgalom mellett tehát ez havi egymillió forinttal több felszolgálási díjat jelent, miközben a vendégek is kevesebbet fizetnek. Ez azért lehet érdeke a vendéglőnek, mert a dolgozói számára több pénzt tud kisebb adóteherrel kifizetni, mintha rendes fizetésként adná oda ezt az összeget. Ezt a plusz egymilliót nem terheli sem szochó, sem jövedelemadó. A munkáltató a szochó miatt 130 ezret spórol, a dolgozók 150 ezret takarítanak meg az szja-n. Összességében ennyivel kedvezőbb helyzetbe hozzák most az éttermeket.
Reprezentációs költség
Az eredeti ígéret szerint a gazdálkodó szervezetek reprezentációs költség címén bevételük 1 százalékát adómentesen fordíthatják majd éttermi étkezésre. Ez kapott egy felső korlátot: bármekkora is a cég bevétele, maximum 100 millió forintot fordíthat erre a célra. Egy százalékról van szó, tehát a korlát csak 10 milliárd forint árbevétel felett jelenthet problémát. Az adómentes reprezentációs juttatást kizárólag étteremben lehet elkölteni, cukrászdában, kávézóban ebből a keretből nem lehet adómentesen fizetni. A kedvezményt az idei bevételből, idei éttermi számlák alapján lehet igénybe venni.
Adómentessé tették viszont a pálinkát, bár ezt nem is hirdették az éttermi csomag intézkedései között. A vállalkozás reprezentációs vagy nem reprezentációs étkezés formájában, üzleti ajándékként vagy csekély összegű ajándék formájában is vásárolhat, juttathat dolgozóinak pálinkát, nem kell utána adót fizetnie. Sem szja, sem szochó nem terheli. Ennek a feltétele, hogy a vásárlásról és a felhasználásról is olyan részletes nyilvántartást kell vezetni, amelyből kiderül a beszerzés forrása és a felhasználás módja is.
Nagy Csaba
Forrás: 10/2026 kormányrendelet és 5/2026 NGM rendelet
