Kell-e adózni a borravaló után?

A borravaló csak akkor adómentes, ha azt a személyzet közvetlenül kapja a vendégtől. Ha a főnök dönt ennek szétosztásáról, akkor már adózni kell utána. A kasszában gyűjtött borravalót üssük be a pénztárgépbe, különben megbüntethetnek!

Új kihívás terjed az amerikai szupergazdagok körében. Egy gyorsétterem-lánc tulajdonosa kezdeményezte, hogy extra magas borravalókkal honorálják a gyorséttermek alulfizetett, ám rengeteget dolgozó alkalmazottait. Rögtön jó példával járt elöl, és a dátumhoz igazodva 2020 dolláros borravalóval jutalmazta a kávéját felszolgáló pincérnőt. Hamar követőre talált, s napokkal később egy másik milliomos 5 ezer dolláros borravalót adott egy 147 dolláros éttermi fogyasztás mellé.

Magyarországon esély sem lenne arra, hogy a szerencsés pincérnő megtarthassa a világrekordnak számító éttermi jattot. A milliárdos ugyanis hitelkártyával fizetett, így a mintegy másfélmillió forintos borravalóból kevesebb mint egymillió érkezhetett volna meg a pincérhez. A többi az államé. A kártyával fizetett borravaló után ugyanis adót és járulékot kell fizetni. Nézzük meg részletesebben a borravaló adózásának kérdését!

Készpénzben, közvetlenül a felszolgálónak

Ez az egyetlen módja annak, hogy a borravalót a felszolgáló adómentesen kapja. A borravaló szabályait részben A munka törvénykönyve, részben az szja-törvény rögzíti. Az adózási szabályok között találjuk az adómentességre utalást is. Eszerint adómentes

– a magánszemély által felszolgálási díj címén kapott bevétel,

– valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a vendégtől közvetlenül kapott borravaló.

Fontos figyelnünk a szűk meghatározásra! Eszerint nem adómentes a taxisnak, virágárusnak, futárnak, orvosnak stb. adott borravaló, ezzel a lehetőséggel csakis a vendéglátó üzlet felszolgálója élhet. És ő is csak akkor, ha a vendégtől közvetlenül kapja ezt az összeget.

A pénzt átvevő felszolgáló dönthet úgy is, hogy önként nyugdíjjárulékot fizet a borravaló után. Ez 15 százalék. Az önkéntes fizetéssel a leendő nyugdíját növelheti. A nyugdíjalap megállapításakor a bevallott borravaló 81 százalékát veszik figyelembe.

Csak a főnök engedélyével fogadható el

A felszolgálók csak az engedélyünkkel fogadhatnak el borravalót. A munka törvénykönyve ugyanis megtiltja, hogy a munkáltató tudta nélkül a dolgozó egy harmadik személytől díjazást vagy más ellenértéket kapjon a munkája után (a 2012. évi I. tv. 52.§ 2. bekezdése alapján). Tehát előzetesen hozzájárulását kell adnunk a borravalóhoz is, a legjobb ezt a munkaszerződésben rögzíteni.

Készpénzben, közösen gyűjtött borravaló a nap végén szétosztva

Ebben az esetben akkor adómentes a borravaló, ha nem a főnök osztja szét, hanem a felszolgálók osztoznak egymás között. Ez még közvetlen bevétel, ami után nem kell adózni. 

A főnök dönt a kasszában gyűjtött borravaló szétosztásáról

Ha  nem a felszolgálók döntenek a pénz felosztásáról, hanem a főnök határozza meg a szabályokat, akkor már nem számít közvetlen bevételnek a borravaló. Ekkor a szétosztott összegből mindenki a rá eső rész után adót és járulékot fizet, ugyanúgy mint minden más jövedelme után. Ekkor a borravaló a vállalkozás bevétele, amit be kell ütni a péztárgépbe, és csak bérszámfejtve lehet majd odaadni a dolgozóknak.

 Kártyás fizetés

Ha  nem a felszolgálók döntenek a pénz felosztásáról, hanem a főnök határozza meg a szabályokat, akkor már nem számít közvetlen bevételnek a borravaló. Ekkor a szétosztott összegből mindenki a rá eső rész után adót és járulékot fizet, ugyanúgy mint minden más jövedelme után. Ekkor a borravaló a vállalkozás bevétele, amit be kell ütni a péztárgépbe, és csak bérszámfejtve lehet majd odaadni a dolgozóknak.

Hogyan üssük be a borravalót a pénztárgépbe?

A  borravaló akkor kezelhető egyszerűen, ha azt a pincér azonnal el tudja tenni. A pénztárgép használata csak bonyolult megoldásokat tesz lehetővé, de nem tudunk kibújni alóluk.

A legtöbb helyen a pincérek a náluk lévő tárcába teszik a vendégtől kapott pénzt, majd rendszeres időközönként a maguknál hagyott váltópénz kivételével beteszik azt a kasszába. Ezeket a pénzmozgásokat a pénztárgépen rögzíteni is kell. A kasszában sem több, sem kevesebb pénz nem lehet, mint amennyit a pénztárgép rögzített. A NAV kisebb eltérések esetén is büntet (12 ezer forintos eltérésre is adtak már 150 ezer forintos  bírságot). Bármennyire is kényelmetlen, a legjobb megoldás mégis az, ha a pincér kiszámolja a neki járó borravalót, és azt nem teszi be a kasszába.

Mi a helyzet, ha a vendég a pénztárnál fizet?

Nehezen megoldható helyzet, amikor a pénztárnál fizető vendég ad borravalót. Például egy önkiszolgáló étteremben fizet 1350 forintot, ad 1500-at és nem kéri vissza az aprót. Mit tegyen a pénztáros? A legtöbben beteszik a kasszába a teljes összeget, majd később kiveszik belőle a borravalót. Csakhogy ez nem jó. Ismét visszatérünk oda, hogy a kasszában nem lehet több pénz, mint amennyit a pénztárgép mutat. De akkor mit lehet tenni? Sajnos, csak kényelmetlen és bonyolult megoldások közül választhatunk.

Az első megoldás, hogy a pénztáros rögtön elteszi a borravalót. Ez lassú és bizalmatlanságot szülő megoldás. Képzeljük csak el, hogy áll a pénztár előtti sor, a pénztáros pedig azzal foglalkozik, hogy a kasszából kivesz 150 forintot és zsebre teszi. Másnap tele lenne a képével a közösségi média, hogy lefülelték, amint éppen lopja a kasszából a pénzt…

A másik megoldás, hogy a pénz átvételekor a pénztáros kiszámolja a borravaló összegét és azt egy külön kóddal írja be a pénztárgépbe. Erre az RSN07-es kódot kell használni, mely a borravaló pénztári befizetését jelenti. A pénztárosnak gyorsan kell gondolkodnia és számolnia. A vendég fizet 1350-et, de ad 2 ezret és azt mondja, hogy 1500-tól kér vissza. A pénztáros tehát beüti a 2 ezret, mire a gép kiadja a visszajáró összeget. Átad 500-at a vendégnek, s beüti a gépbe a maradék 150 forintot az RSN07-es kóddal készpénzes befizetésként. Bármilyen más megoldást alkalmaz, az szabálytalan lesz.

Egy ilyen, látszólag egyszerű kérdésből bírósági ügy is lett, melyben a Kúria mondta ki a végső szót. A vállalkozó a pénztárgép használatáról szóló rendeletre hivatkozott, mely egyes esetekben lehetővé teszi a gépben rögzített és a kasszában lévő összeg közötti eltérést. Ez akkor lehetséges, ha az üzemeltető működési sajátosságai ezt indokolják. Csakhogy a bíróság nem fogadta el ezt az érvelést. Álláspontjuk szerint ez a működési sajátosság megfelelő érv lehet például egy pizzéria esetén, ahol a futárok csak később hozzák be az ügyféltől a készpénzt. Itt valóban eltérhet a pénztárgép és a kassza egymástól. De a borravaló kérdése a bíróság szerint nem ilyen ügy, már csak azért sem, mert a pénztárgépen külön kód áll rendelkezésre a betett borravaló rögzítésére (a 48/2013 NGM rendelet 4. számú mellékletének 6.5 pontja rögzíti a pénzmozgásokhoz kapcsolódó kódokat).

A lényeg tehát, hogy a borravaló csak akkor lesz adómentes, ha azt a vendég közvetlenül, készpénzben adja át a felszolgálónak. Ha pedig a borravaló a kasszába is bekerül, akkor azt a pénztárgépben is rögzíteni kell az RSN07-es kóddal.

Nagy Csaba