Mennyire kell komolyan venni a munkaköri leírást?
Egy étteremben a NAV megbüntette a tulajdonost, mert a pincér nem a dokumentumokban szereplő munkát végezte. Mire kell figyelni a feladatok kiosztásánál, lehet-e a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni valakit? Számít-e, hogy a munkaköri leírása mit tartalmaz?
Felveszünk valakit egy állásba, aztán kiderül, hogy egészen más területen is szükség lenne a munkájára. De vajon mennyire szabályos az, ha a pincér házhoz szállít, udvart takarít vagy besegít az ételkészítésbe?
Kötelező-e a munkaköri leírás?
Bármennyire is magától értetődőnek tűnik, valójában nem a munkaköri leírás dönt arról, hogy a dolgozónak mit kell csinálnia. Sokak számára ma is meglepő hír, hogy munkaköri leírást nem kötelező készíteni. Ajánlott, sok haszna van, de semmi nem írja elő. A 8 éve érvényes munka törvénykönyve már nem is tartalmazza ezt a kifejezést, jogilag nem is létezik.
A dolgozó munkakörét a munkaszerződés határozza meg. Ha tartósan több feladatot szeretnénk valakire rábízni, mint amennyit a munkaköre tartalmaz, akkor a legjobb megoldás, ha azt belevesszük a munkaszerződésbe. Lehet valakinek a munkaköre pincér, s lehet mellette akár egy marketinges munkaköre is, meghatározott óraszámban.
Ami a munkaköri leíráshoz legjobban hasonlít, az egy tájékoztató a munkakörrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Ezt a munkáltatónak a munkaszerződés megkötését követő 15 napon belül kell az új dolgozónak átadnia. A tájékoztatóban pontos leírást kell adni
– a napi munkaidőről
– az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról
– az elszámolás és bérfizetés módjáról, gyakoriságáról
– a munkakörbe tartozó feladatokról
– a szabadság mértékéről, kiadásának rendjéről
– ha van, a kollektív szerződésről
– a felmondási idő szabályairól és
– a munkáltató jogkör gyakorlójáról.
Amit munkaköri leírásnak nevezünk, ahhoz ez a dokumentum áll legközelebb. Nevezhetjük munkaköri leírásnak is, de készíthetünk két külön dokumentumot is.
Miben más a munkaköri leírás, mint a kötelező tájékoztató?
Láthattuk, hogy a törvény kötelező tájékoztatásként olyan dolgok ismertetését várja el, melyek az állás betöltésével, a munkaügyi kérdésekkel kapcsolatosak (bérfizetés, szabadság stb.). Nem árt azonban, ha van egy olyan leírás is a kezünkben, ami kifejezetten a feladatok elvégzésére koncentrál. A jó munkaköri leírás egy olyan dokumentum, melynek alapján bárki, aki az adott pozícióba kerül, el tudja látni a feladatát. A lehető legrészletesebben tartalmazza az adott munkakör leírását. Kiolvasható belőle, hogy az adott pozíció betöltőjének
– mi a feladata
– hogyan kell végeznie a feladatot
– hogyan történik a számonkérése, ellenőrzése
– milyen ismeretekkel, képességekkel, készségekkel kell rendelkeznie
– ki miért felelős, kinek van utasítási joga
– minden egyéb szabály, irányelv, utasítás, amik alapján a dolgozónak a munkáját kell végeznie.
A jó munkaköri leírás nem személyre szabott, hanem munkakörre szabott. Azaz, ha a munkakört más veszi át, akkor a munkaköri leírás alapján gyorsan be tud illeszkedni, tisztában lesz a feladatával és a vele szemben támasztott elvárásokkal.
A munkaköri leírás tehát egy nagyon jó segítség az új dolgozó munkába állításához, de nem jogi dokumentum. Nem a munkaszerződés része. A munkaszerződést csak mindkét fél egyetértésével lehet megváltoztatni, míg a munkaköri leírást a munkáltató szabadon átírhatja, frissítheti.
Ezért javasoljuk a munkaköri leírást
A fentiek miatt javasoljuk a munkaköri leírás használatát. A munkaszerződés legyen egy alapdokumentum. Tartalmazza a munkakör megnevezését, de ne ide írjuk bele, hogy konkrétan milyen feladatokkal kell az új dolgozónak foglalkoznia. Ha a feladatok konkrét részletezését a csatolt munkaköri leírás tartalmazza, akkor nem kell munkaszerződést módosítani minden apró változtatásnál.
Büntethet-e a NAV a nem megfelelő leírásért?
Láthattuk, hogy a munkaköri leírás nem egy kötelező jogi dokumentum, így annak tartalma sem tartozik semmilyen hatóságra. Csak a 15 napon belül átadandó kötelező tájékoztató tartalmát köti a törvény. A munkaköri leírás egy szabadon fogalmazható, belső dokumentum.
A munkáltató számára is vannak azonban határok, melyeket nem léphet át. A munkaköri leírásban például egy adott munkakör követelményeit foglalhatja össze, de nem terjesztheti ki a dolgozó feladatait egy másik munkakörre.
Minden alkalmazottat egy adott munkakörre veszünk fel. Ha a pincértől azt várjuk, hogy étel-kiszállítással vagy marketinggel is foglalkozzon, akkor ezt a másik betöltött munkakört is meg kell neveznünk a szerződésében. Csak rövid időre, átmeneti jelleggel foglalkoztathatjuk más munkakörben, mint amire felvettük.
Más munkakörben történő foglalkoztatás
Teljesen nem tiltja a törvény a más munkakörben történő foglalkoztatást, hiszen erre bármikor, bármelyik munkahelyen szükség lehet néha. Csak az idejét korlátozzák a szabályok. A munkaszerződéstől eltérő munkakörben, vagy eltérő munkahelyen csak átmenetileg lehet valakit dolgoztatni. Ez évente 44 naptári nap vagy 352 óra lehet. Ha tehát felveszünk valakit felszolgálónak, ám a megváltozott körülmények miatt leginkább csak kiszállítással foglalkozunk, akkor őt nyugodtan foglalkoztathatjuk 44 napig kiszállítói munkakörben. Ehhez nem kell munkaszerződést sem módosítani, ezt egyoldalú utasítással el lehet rendelni. Ha a munkaszerződésbe foglalt munkakörtől ennél hosszabb időre eltér a dolgozó foglalkoztatása, az már valóban szabálytalan, jogosan büntet érte az adóhatóság.
Mivel a szerződéstől eltérő foglalkoztatásnak szabott ideje van, ezért fontos, hogy pontosan követni tudjuk a változó beosztást. Ezért az ilyen kirendeléseket mindig adjuk írásba, s vezessünk róla pontos nyilvántartást (különben honnan tudnánk, mikor telik le a 44 nap?).
Nagy Csaba
