Munkaügyi intézkedések járványveszély idején

A  koronavírus-járvány miatt munkaadóként sokszor nehéz döntésekre kényszerülhetünk. Veszélyeztetjük-e a dolgozóinkat azzal, hogy a munkájuk során emberekkel kell találkozniuk? Foglalkozási megbetegedésnek számít-e, ha elkapják a vírust? És milyen munkajogi szabályokat kell betartanunk, ha a vészhelyzet miatt kénytelenek vagyunk megválni valakitől?

Felmondás a veszélyhelyzet alatt

Az, hogy a járvány miatt kell elküldenünk a dolgozóinkat, nem jelent külön elbírálást. Nem hivatkozhatunk sem vis major helyzetre, sem tőlünk független körülményre. Ugyanúgy kell eljárnunk, mint máskor, így be kell tartanunk a járvány előtti időszakra érvényes munkáltatói szabályokat, köztük a felmondás és végkielégítés előírásait is.

A dolgozókat nem illeti meg védelem a veszélyhelyzet miatt. Bárkit szabadon el lehet bocsátani, ha a szükség úgy hozza. Fontos azonban tudnunk, hogy önmagában a járvány nem jogosít fel a felmondásra. Azt ugyanúgy meg kell indokolni, mint korábban. A járvány önmagában tehát nem felmondási indok. A vállalkozás gazdasági helyzetére viszont hivatkozhatunk, ha valóban olyan helyzetbe kerülünk, hogy a munkaviszony fenntartása aránytalanul nagy nehézséggel járna.

Ha a dolgozó fél a fertőzéstől

Tavasszal is látszott, hogy az egyéni félelmek kezelése az egyik legnehezebben megoldható munkáltatói probléma. Megteheti-e vajon egy dolgozónk, hogy nem jön be a munkahelyére, ha fél a fertőzéstől? Nem is mindig eltúlzott ez a félelem. Előfordulhat, hogy egy munkáltató tényleg nem tesz meg mindent dolgozói egészségéért, nem veszi komolyan a védelmi intézkedéseket. Személyes ismerősöm olyan helyzetről is beszámolt, amikor a munkahelyi vezető már napok óta nem érzett szagokat, köhögött, mégis maszk nélkül járt be az irodába és hangoztatta kétségeit az egész járvánnyal kapcsolatban. Vajon ilyen helyzetben milyen jogai vannak a dolgozóknak?

Ha valaki utasítás és valós veszély nélkül marad otthon, azért mert fél a vírustól, az igazolatlan távolmaradásnak számít. Erre hivatkozva akár az elbocsátását is kezdeményezheti a munkaadója. Más kérdés, hogy jogos lehet a távolmaradás, ha a munkáltató nem tette meg a szükséges óvintézkedéseket. Erre hivatkozva a dolgozó megtagadhatja a munkavégzés megkezdését. Azt azonban neki kell bizonyítania, hogy a körülmények valóban tényleges veszélyt jelentettek volna a számára. A munkáltató mulasztására hivatkozni veszélyes döntés a dolgozó részéről. Hiszen valószínűleg nem ismeri részletekbe menően a munkáltatói döntések hátterét. A távolságtartás, maszkviselés, fertőtlenítőszer használata, gyakori szellőztetés lehetnek olyan intézkedések, amelyeket minden munkahelyen meg kell vagy meg lehet hozni. Ha egy vendégekkel rendszeresen találkozó munkatárs számára megtiltja a főnök a maszk viselését, akkor ez joggal vetheti fel a veszélyeztetés gyanúját. Az viszont önmagában nem jelent veszélyeztetést, hogy egy dolgozónak a járvány alatt is kell ügyfelekkel foglalkoznia.

Fontos, hogy ha a dolgozó a veszélyesnek tekintett munkakörülmények miatt megtagadja a munkát, akkor sem mehet haza csak úgy pihenni. A veszélyesnek látszó munka elvégzését megtagadhatja, de továbbra is rendelkezésre kell állnia. Amint elhárítják a számára valóban veszélyes akadályt, fel kell vennie a munkát. A munkavégzés nélküli időszak állásidőnek számít, arra a dolgozó alapbérét kell fizetni.

Maszk a vendéglátásban

A vendéglátás ma azért különleges helyet elfoglaló terület, mert azon kevesek közé tartozik, ahol jogszabály írja elő a kötelező intézkedéseket. A maszk viselése kötelező a dolgozók számára is. A munkáltató jogosan kéri számon, akár jogosan bocsátja el alkalmazottját, ha nem tartja be a kötelező intézkedést.

Foglalkozási megbetegedés lesz-e, ha valaki elkapja a vírust?

A szórakozásról most kénytelenek vagyunk lemondani, a munkahelyre azonban be kell járni a nehéz körülmények ellenére is. Így sokan ma munka közben kapják el a vírust. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ez vajon munkahelyi megbetegedésnek számít-e?

Valójában attól, hogy valaki a munkahelyén kapja el a vírust, az még nem számít foglalkozási megbetegedésnek. Ahhoz először azt kellene igazolni, hogy tényleg a munkahelyen fertőződött meg, ám ez szinte lehetetlen. Majd azt is bizonyítania kellene, hogy a munkáltatója felelős a fertőzésért azzal, hogy nem tett meg mindent az elkerülése érdekében.

Megtilthatom-e egy dolgozónak, hogy bejöjjön dolgozni a járvány miatt?

Igen, erre van lehetősége a munkáltatónak. Ha megtudom, hogy fertőzött személlyel érintkezett, beteg egy családtagja, akkor megtilthatom a számára, hogy bejöjjön dolgozni és a többiekkel érintkezzen. Ilyenkor még nincs táppénz, hiszen nem is biztos, hogy megfertőződött, csak a gyanú áll fenn. Tehát nem táppénzre küldöm, hanem vagy szabadságra, vagy egyszerűen felmentem a munkavégzés alól. Ez utóbbi esetben az állásidőre járó bérét ki kell fizetni erre az időre.

Hogy jár táppénz fertőzés esetén?

Ma már egyre többen vannak olyanok, akik megbetegszenek, s bár a tüneteik egyértelműen a Covid-19-re utalnak, nem végzik el rajtuk tesztet. Így nem is kerülnek hivatalosan karanténba. Ebben az esetben orvosi igazolásra ugyanúgy jár nekik a betegszabadság, mint bármilyen más betegség esetén. Azaz 14 napig betegszabadságon lesz, majd táppénzben, ha tovább folytatódik a betegsége.

Más a helyzet, ha a dolgozóról teszt alapján bebizonyosodik, hogy Covid-fertőzött. Ebben az esetben hivatalosan is karanténba kerül, akár vannak tünetei, akár nincsenek. A hivatalos járványügyi elkülönítés idejére pedig nem betegszabadságot, hanem táppénzt kell fizetni már az első naptól.

Nagy Csaba