Lehet-e még valaki segítő családtag?
Milyen lehetőségei vannak egy vállalkozónak, ha valamelyik családtagja szeretne besegíteni neki? Lehet-e még valakit segítő családtagként bejelenteni, vagy van-e más lehetőség arra, hogy ne feketén dolgozzon a közvetlen hozzátartozó?
Fiatal vállalkozónő egy kis büfét nyitna egyéni vállalkozóként. Legtöbbször egyedül áll majd a pult mögött, ám néha férje vagy más családtagja is beugrana egy-egy órára segíteni. Szeretné elkerülni, hogy feketemunka miatt megbüntesse az adóhatóság, de nem tudja, mik a jogszerű lehetőségei. Vajon van ma még olyan, hogy „segítő családtag“? Régen volt, kedvező adózással, egyszerű adminisztrációval vehettek részt a családtagok a vállalkozás működésében.
Segítő családtag hivatalosan már nincs
Régen valóban volt ilyen, az idősebb vállalkozók még emlékezhetnek erre a lehetőségre. A hivatalosan bejelentett segítő családtag úgy végezhetett munkát a vállalkozásban, hogy nem kellett alkalmazottnak lennie, s más jogviszonyban sem kellett vele szerződést kötni. Hivatalos lehetett a működése, és kedvező közterhekkel lehetett férjet, feleséget, szülőket foglalkoztatni. Csak közeli hozzátartozó lehetett a segítő. A bére után jövedelemadót kellett fizetni, de ha a neki szánt jövedelem nem érte el a minimálbér egyharmadát, akkor járulékot nem kellett.
Csakhogy mindez már múlt idő. A segítő családtag intézményét 2011 végén megszüntették. Akkor ez a változás 1500 embert érintett, ennyien voltak segítőként bejelentve 2010-ben. A kormány 2012-től vezette be az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, s szerintük ezek annyira kedvezőek lettek, hogy feleslegessé tették a családtagokra kidolgozott külön megoldásokat. A segítő családtag megnevezés 2012-ben valójában csak a tb-törvényből került ki. Egy kicsit más megoldással, de még éveken át tovább élhetett ez a jogviszony, mert az szja-törvény önálló tevékenységként még 2017 közepéig tartalmazta a segítő családtag foglalkoztatását. Azóta viszont erre már nincs lehetőség.
Részmunkaidős vagy alkalmi dolgozó lehet
Hozzátartozó dolgozhat a vállalkozásban, csak arra kell figyelnünk, hogy ezt milyen jogviszony alapján, milyen feltételekkel teszi. Ha nem jól választunk, akkor bejelentés nélküli foglalkoztatásnak is minősíthetik az esetet, ezt pedig jobb elkerülni.
A besegítő családtag szabályos foglalkoztatására nem sok lehetőség maradt: vagy felvesszük részmunkaidős munkaviszonyba, vagy az egyszerűsített foglalkoztatással, alkalmi dolgozónak.
Ma már a részmunkaidős, rövid időre szóló munkaszerződés nem biztos, hogy jó megoldás. Felvehetünk bárkit, családtagot is akár heti 2 órás munkára is, csakhogy akkor is sokat kell utána fizetni. Ettől az évtől kezdve ugyanis bevezették, hogy mindenképpen meg kell fizetni legalább a minimálbér egyharmada utáni járulékot. Azaz hiába veszünk fel valakit heti 2 órára, heti 13 óra után kell a közterheket fizetni.
Törvényes megoldásként nem marad más, mint az egyszerűsített foglalkoztatás. Nincs különbség a családtag és az idegen dolgozó között. A szabályok egyszerűek és átláthatóak: egy embert egyszerre öt napig, havonta 15 napig, egy éven belül 90 napig foglalkoztathatunk. A bérnek legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum napi összegét el kell érnie. Maximum ennek a dupláját adhatjuk kedvezményesen. Ha a kifizetett bér ezt nem éri el, akkor a munka után fizetendő közteher napi ezer forint.
Ha nem kap fizetést
Arra is van lehetőség, hogy a családtag díjazás nélkül, szívességből végezzen munkát a vállalkozásban. Ezt a Polgári törvénykönyv ingyenes megbízási szerződésként határozza meg. Egy feltétele van: a megbízónak meg kell térítenie a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket. Természetesen az ingyen dolgozó családtag nem lesz biztosított. Ilyen esetben nem kell semmit sem bejelenteni, nincs járulékfizetési kötelezettség sem. Arra azonban ügyeljünk, hogy az ingyenes megbízáshoz ne kapcsolódjanak olyan dolgok, amik általában a munkaviszonyt jellemzik. Például a családtagnak ne legyen rendszeres időbeosztása, műszakja, munkaköri leírása stb. Amit elvégez, az leginkább alkalmi segítség legyen, ne rendszeres munkaviszony.
Fontos, hogy az ingyenes megbízásról is készüljön írásos szerződés. Ha ugyanis ezt nem tudjuk felmutatni, akkor egy adóellenőrzés során az illetőt feketemunkásnak fogják tekinteni, s nem vizsgálják, hogy családtagja-e valakinek a vállalkozásból vagy nem. Írásos nyoma minden munkavégzésnek legyen, mindenkinek legyen tiszta a háttere, aki dolgozóként megjelenik a vállalkozásban.
Nagy Csaba
