Átalakul a munkaügyi hatóság – új eszköz a feketemunka ellen

Új eszközt vet be a feketemunka ellen a kormány. Létrejön egy új szervezet, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, mely legalább egy hónapra visszamenőleg is segít beszedni a járulékokat, ha bejelentés nélküli foglalkoztatást fedez fel. A foglalkoztatás-felügyelőknek ahhoz is joguk lesz, hogy az alvállalkozói szerződéseket alkalmazotti jogviszonnyá átminősítsék, ha úgy látják, hogy a szerződés tartalma inkább munkaviszonyra utal, mint valódi vállalkozói kapcsolatra.

A foglalkoztatással összefüggő szabályok betartását korábban önálló munkaügyi hatóság felügyelte, majd a hatóság betagolódott az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály néven. Az új törvény most újra önálló szervként hozza létre a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot.

Az új hatóság komoly felhatalmazást kap arra, hogy a vállalkozásokkal betartassa a munkaügyi jogszabályokat. Főleg a következőkre vonatkozó rendelkezéseket:

– a jognyilatkozatokra, szerződésekre, azok kötelező tartalmára,

– a jogszabály szerinti kötelező munkaidőre, pihenőidőre,

– ezek nyilvántartására,

– vagy a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra.

Munkaviszonnyá minősíthetik az alvállalkozói szerződést

A hatóságnak joga lesz arra, hogy alaposan megvizsgálja a munkaadó és a foglalkoztatottak közötti jogviszonyt, és minősíthesse annak tartalmát. Ezt értsük úgy, hogy a cég vállalkozói szerződést köt egy dolgozóval, alvállalkozónak tekinti, de a foglalkoztatás feltételei alapján a hatóság egyértelműen munkaviszonynak minősíti a felek közötti kapcsolatot. A hatóság nemcsak véleményt mond, hanem hivatalosan meg is állapíthat valamilyen jogviszonyt a felek között. Hasonló jogköre van az adóhatóságnak is: a NAV is átminősíthet jogviszonyokat, s követelheti a munkáltatótól az elmaradt járulékok és adók befizetését. A jogkör azonban más: a NAV minősítésének csak adóügyi szempontból van jelentősége – megbünteti a céget, ha szabálytalanságot vél felfedezni. Az új hatóság eljárása más lesz, ennek eredményeként ténylegesen meg is változik a felek jogviszonya azzal, hogy kikényszerítik a szabályos bejelentést.

Az új hatóság a következőkre lesz jogosult:

– a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti hivatalos jogviszonynak az átminősítésére a tényleges foglalkoztatás jellege alapján

– a munkaviszony megállapítására

– a kapott támogatások felhasználásának ellenőrzésére

– ha a tényleges foglalkoztatót nem tudják azonosítani, akkor az általuk fellelhető tények, bizonyítékok alapján kiválaszthatják, hogy ki tekinthető foglalkoztatónak. (Ilyen gyakran előfordul az építkezéseken, ahol a feketén dolgozó építőmunkásokról néha ki sem derül azonnal, hogy melyik cég alkalmazásában állnak.) Ebben az alábbi sorrendet kell majd követniük: Foglalkoztató az, aki

– a létező szerződés, megállapodás szerint a tevékenység összehangolásáért felelős

– aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, vagy ha ez sem vezet eredményre, akkor

– akinek a területén a munkavégzés folyik.

Csak a foglalkoztatót büntetik

A hatóság bármikor, bármelyik munkáltatónál ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés mindig hivatalból indul, saját maga ellen, önellenőrzésként nem kérheti a munkáltató. Az ellenőrzés során a hatóság emberei gyakorlatilag mindenhez hozzáférhetnek, beleértve a helyi biztonsági kamerák felvételeit, a beléptetőrendszer adatait is, vagy kikérdezhetik bármelyik dolgozót.

Az ellenőrzések során az ügyfél mindig a foglalkoztató. Azaz csak a munkaadót bünteti a hatóság, a munkavállalókra, panaszosokra, közérdekű bejelentőre stb. az eljárásnak semmiféle hatása nincs. Azaz nem büntethetik a feketén foglalkoztatott munkást, csak a munkaadóját.

A hatóság ellenőrzésének a következménye hasonló az eddigi munkaügyi vizsgálatokhoz:

– megtilthatják a további foglalkoztatást és

– munkaügyi bírságot vethetnek ki a foglalkoztatóra, ha jogszabálysértést tárnak fel.

A nemrég kezdett dolgozóknál egy hónapos munkaviszonyt feltételeznek

Újdonság, hogy enyhébbek a következmények akkor, ha a be nem jelentett foglalkoztatás egy hónapnál rövidebb ideje tart. Ilyen esetben a jogsértést egyszerűen azzal szüntetik meg, hogy automatikusan egy hónappal korábbi időpontot tekintenek a jogviszony kezdetének. Ezzel az időponttal kell a munkáltatónak utólag bejelentenie a dolgozót, méghozzá teljes munkaidőre.

Tény, hogy a feketefoglalkoztatáson ért vállalkozók sokszor hivatkoztak arra, hogy nem volt még idejük elintézni a papírmunkát, vagy különböző okok ebben akadályozták őket (nem volt internet, elment az áram stb.). Közben bizonygatják, hogy csak aznap reggel kezdődött a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ilyen helyzetekben most nincs vita, és nincs szükség további bizonygatásra sem: automatikusan egy hónappal korábbi időpontra kell a bejelentést dátumozni. A dolgozó ezzel megkap egy egy hónapos munkaviszonyt, a vállalkozónak pedig be kell fizetnie legalább az egy hónapra eső közterheket. Természetesen, ha a jogszerűtlen alkalmazás 30 napnál régebben tart, és a tényleges kezdetét meg tudják állapítani, akkor attól a naptól kell a bejelentést megtenni.

A részletszabályokat még nem ismerjük, a hatóság működésének pontos rendjét majd egy kormányrendelet fogja megállapítani. Ennek kiadására van még pár hónap, a törvény ugyanis csak március elsején lép majd hatályba.

A kormány indoklása szerint ezzel a változással a szabályok ellenőrzése rugalmasabbá és hatékonyabbá válik. Például azzal, hogy a hatóság visszamenőlegesen is biztosíthatja a feketemunka miatt elmaradt befizetéseket.

Forrás: 2020. évi CXXXV. tv.

Nagy Csaba