Meddig érvényes a kiszállítás 5%-os áfája?
Régi aránytalanságot orvosolt a kormány, amikor februártól 5 százalékra csökkentette a kiszállított vagy elvitelre kért ételek áfáját. De vajon meddig marad a kedvezményes adómérték? Számolhatunk-e ezzel a veszélyhelyzet utáni időkben is?
A helyben fogyasztott ételek áfáját 2018-ban csökkentette a kormány a kedvezményes 18 százalékos kulcsról 5 százalékra. Gyakorlatilag a kedvezmény bevezetése óta újra és újra előforduló kérdés, hogy alkalmazhatjuk-e a kedvezményes kulcsot a kiszállított ételekre is, vagy csak a helyben fogyasztásra érvényes. Sokáig ez utóbbi válasz volt a helyes. Az 5%-os kulcs mellett már szembetűnő volt az árkülönbség. Egy asztalnál fogyasztott menü az elmúlt 2 évben 5 százalékkal adózott, ugyanezt csomagolva kérve vagy kiszállítva már 27 százalékos adókulcs terhelte.
A járvány miatti veszélyhelyzet megváltoztatta a vendéglátás teljes menetét. A korlátozással érintett hónapokban egyeduralkodóvá vált a kiszállítás, s azt gondoljuk, hogy a szellemet már nem nagyon lehet visszatuszkolni a palackba. A kiszállítás iránti felfokozott igény akkor sem fog eltűnni, amikor újra megnyithatnak az éttermek és a szórakozóhelyek.
A megváltozott körülményekhez a kormány végül csak az első korlátozások után nyolc hónappal nyújtott először segítséget. A kiszállított ételek áfáját is 5%-ra csökkentették. Ezt a 2020. november 14-én kiadott 498/2020-as kormányrendelet tette lehetővé. Ez azonban egyértelműen veszélyhelyzeti intézkedés, azaz a kiszállítás kedvezményes áfája csak a kihirdetett veszélyhelyzet végéig marad érvényben.
Mikor 5% áfás az elvitel?
Fontos látnunk, hogy mire érvényes az 5 százalékos áfa. Csak arra az étel- és italforgalomra lehet érvényesíteni, ami éttermi felszolgálással is a kedvezményes csoportba tartozna. Csak akkor lehet érvényesíteni, ha a kedvezményes áfához elvárt szolgáltatás feltételeit a korlátozások előtt is biztosítani tudtuk. Ez azt jelenti, hogy akik korábban éttermi szolgáltatás híján nem tudták a kedvezményes áfát alkalmazni, azok most kiszállítva sem számlázhatnak kedvezőbb adókulccsal. Egy pizza az étteremből kiszállítva 5% áfás, az éttermi rész nélkül működő, csak kiszállítással dolgozó pizzériából házhoz szállítva viszont 18% most is. (A túlnyomórészt lisztből készült ételek áfája nem 27, hanem 18%.)
Egy olvasónk például trafikot üzemeltet, ahol elvitelre kávét is árul a vendégeinek. Nem mindig egyértelmű, hogy ezt ma milyen adókulccsal teheti meg. Ha korábban helyben fogyasztásra is volt lehetőség, ahol valamilyen éttermi szolgáltatással felszolgálta a kávét a vendégeinek, akkor ez 5%-os volt, s így árusíthatja ma elvitelre is. Nem arról van szó, hogy pincér vigye ki az italt. A NAV korábbi tájékoztatása szerint ilyen kiegészítő szolgáltatás például magának a fogyasztási helynek a fenntartása, az evőeszközök biztosítása, a szalvéta, a takarítás étkezés után, az asztal leszedése stb. Ha ilyesmi nincs, akkor nem beszélhetünk szolgáltatásról.
A NAV e meghatározása szerint nem nyújtanak éttermi szolgáltatást a talponállók, lángossütők, pecsenyézők sem. Tehát nem adózhat kedvezményesen az a hely, ahol – a NAV megfogalmazását idézve – a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka” biztosított. Ez szerintük nem tekinthető úgy, hogy itt a fogyasztást segítő egyéb szolgáltatások lennének túlsúlyban. Elfogadhatók viszont a plázák étkezőhelyei, akkor is, ha az étkezéshez használt székek, asztalok nem a vendéglátóhely saját, közvetlen fenntartásában állnak.
Ügyeljünk arra is, hogy a kedvezményes áfakulcs csak az ételekre és a helyben készülő, nem alkoholos italokra terjedhet ki, magára a kiszállításra már nem. Ha tehát megbontva számoljuk a szolgáltatást, és külön fizeti a vendég az ételt és a kiszállítási díjat, akkor ez utóbbit eltérő áfakulccsal kell számláznunk (27%-kal).
Nagy Csaba
