Kötelezhetjük-e koronavírus-tesztre a dolgozókat?
Hosszú kényszerszünet után tavasz végére talán újraindíthatjuk a vállalkozásokat, s visszahívhatjuk a kényszerpihenőre küldött alkalmazottakat is. Mielőtt azonban a régen látott sofőrt újra egy utasokkal teli buszba ültetjük, meg kellene bizonyosodnunk arról, hogy nem fogja a fertőzést elterjeszteni munkája során. Kötelezhetjük-e koronavírus-tesztre a dolgozókat, és ha igen, kinek kell azt kifizetnie?
A kérdésre nem egyszerű a válasz, mert két alapvető jog ütközik: a tesztelésre küldött dolgozó joga saját egészségügyi adataihoz és a munkáltató joga ahhoz, hogy biztonságos munkafeltételeket teremtsen.
A munkáltatónak minden rendelkezésére álló eszközzel meg kell akadályoznia a vírus terjedését. A hatékony védekezés egyik eleme az, ha rendszeresen tesztelteti a nála dolgozókat.
Adatvédelmi aggályok
A munkavállalónak ugyanakkor joga van ahhoz, hogy védje egészségügyi adatait – márpedig a lehetséges fertőzöttségére vonatkozó tény egy ilyen adat. Vajon ez mennyiben tartozik munkaadójára?
Valójában minden munkáltató kezeli a dolgozók egészségi állapotával kapcsolatos adatait. Gondoljunk csak a munkába lépést megelőző orvosi alkalmassági vizsgálatra. Annak éppen ez a célja: megvizsgálni, hogy alkalmas-e a dolgozó a munkába lépésre vagy sem. A vizsgálat során kiderített egészségügyi adatokat ugyan nem kapjuk meg munkáltatóként, csak az eredményt juttatja el hozzánk a megbízott foglalkozás-egészségügyi orvos.
Ha az adatvédelmi kérdések miatt vagyunk bizonytalanok abban, hogy kérhetünk-e tesztet a dolgozóktól, akkor megnyugodhatunk: az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR is lehetővé teszi az érzékeny egészségügyi adatok kezelését is ilyen esetben. A GDPR, azaz a 2016/679 EU rendelet 9. cikk alapján megengedett az adatkezelés megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása érdekében.
Az adatkezelése feltétele, hogy olyan szakember közreműködése mellett történjen, aki titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll. Ilyen a munkáltatóval szerződésben álló foglalkozás-egészségügyi orvos.
Kötelezhet-e tesztre a munkáltató?
Olyan előírás ma nincs, ami kötelezővé tenné a tesztelést a munkahelyeken. Munkáltatóként azonban lehet ilyen döntésünk, ha más módon nem tudjuk biztosítani a munkavégzés biztonságát. Ne feledjük el: a biztonságos környezet megteremtése nemcsak lehetősége, hanem törvény által szabott kötelessége a munkáltatónak.
Egy ilyen lépést azonban elő kell készíteni, nem hozhatunk ötletszerűen egészségüggyel kapcsolatos döntéseket. Ha munkavédelmi célból szükségesnek látszik a rendszeres tesztelés, akkor azt egy előzetesen elvégzett kockázatértékelésnek kell megalapoznia. A kockázatértékelést munkavédelmi, munka-egészségügyi szakember végzi. Kockázatértékelést munkáltatóként amúgy is végeztetnünk kell, ha valamilyen változás miatt jelentősen módosulnak a munkavégzéssel kapcsolatos várható kockázati tényezők. Ha a járvány utáni újraindításról beszélünk, amúgy is célszerű megtenni ezt a lépést.
A kockázatértékelés eredményeként vehetjük sorra azokat a lépéseket, amikre szükség van a biztonságos munkavégzéshez. Ha tesztre van szükség, akkor fel kell sorolnunk mindazokat a munkaköröket, amelynél ez nélkülözhetetlen. A gépkocsivezetőnél szükség lehet rá, az irodai adminisztrátornál már nem biztos, hogy indokolt megkövetelni a rendszeres tesztelést.
Fontos rögzítenünk azt is, hogy mikor, milyen alkalmakkor vagy milyen időközönként van szükség a tesztelésre – hiszen az egyszeri alkalommal végzett vizsgálat csak arra az egy pillanatra nyújt megfelelő eredményt. Ha tesztet alkalmazunk a biztonság növelésére, akkor csak a rendszeres tesztelésnek van értelme.
Meghatározhatjuk tehát, hogy például új dolgozó belépésekor végeztetünk tesztet, hosszabb szabadság után, vagy rendszeres időközönként. Előírhatjuk majd például, hogy turistaút indulása előtt a sofőrnek 72 órán belüli negatív PCR teszttel kell rendelkeznie, hogy munkába állhasson. Ez az utasok számára is megnyugtató vállalás lehet.
Ki fizeti a tesztelést?
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költsége a munkáltatót terheli. Azt nem tehetjük meg, hogy a dolgozóra hárítjuk annak a vizsgálatnak a költségét, amit mi rendelünk el.
Lehetnek persze kivételek. Más a helyzet, ha a tesztre nem a munkáltató előírásai miatt van szükség, hanem azért, mert a dolgozó külföldről, nem üzleti célú útról érkezik vissza. Ilyen esetben elfogadható, hogy az ismételt munkába állásához szükséges tesztet saját költségén kelljen elvégeztetnie.
Nagy Csaba
