Máris módosították: mégsem kell szakács végzettség a büfébe és gyorsétterembe

Nem várt botrányt okozott a vendéglátós szakemberek elvárt végzettségéről szóló kormányrendelet. A valószínűleg elrontott jogszabálynak köszönhetően csak szakképzett dolgozót lehetett volna foglalkoztatni minden egyes gyorsbüfében vagy lángossütőben. Mindezt akkor, amikor amúgy is munkaerő-hiány sújtja az ágazatot. A változás csak hetekkel a rendelet megjelenése után került be a köztudatba. Akkor azonban a szakmai felhördülés nyomán a kormány gyorsan visszavonulót fújt, és napok alatt módosította a rendeletet, visszavonta a szigorítást. 

Július végén jelent meg és szeptembertől hatályos az a kormányrendelet, ami alaposan felforgatta az elvárt szakképesítések rendjét. Pedig egy ártatlannak tűnő és hasznos jogszabályról van szó. A kormány az elmúlt évek során átalakította a szakképzés rendszerét, újra meghatározták azokat a szakmákat, amelyekből szakképesítést lehet szerezni. Így lett például a pincérből vendégtéri szakember. A képzési lista átírásával szükség volt arra is, hogy átfogalmazzák az egyes szakmákhoz szükséges követelményeket. Kicsit már elavult volt az a rendelet, ami előírta, hogy milyen munkát milyen szakképesítéssel lehet végezni. Ezt frissítették, és a több különböző rendeletben szereplő elvárásokat egybefoglalták. 

Valószínűleg nem így akarták

A problémát az jelentette, hogy a követelmények újrafogalmazása során egy nem várt tartalmi módosítás is bekerült az előírások közé. Biztosat erről nem tudunk mondani, de feltételezhetjük, hogy hiba történt, nem szándékosan akarták nehezíteni a vállalkozások működését. Jogszabályaink gyorsan készülnek, a rendeletek kiadását nem előzi meg semmilyen szakmai egyeztetés, az elhamarkodott jogalkotás pedig sokszor hoz olyan eredményt, amire az érintettek csak kapkodják a fejüket, hogy erre bizony senki nem számított. Így történt ez most is. 

A problémát a szakács, cukrász és pincér végzettséghez kötött tevékenységek jelentik. A leírás szerint a meleg és hideg ételek elkészítése tartozik ide a szakács végzettséghez. Ezt a tevékenységet a rendelet a következő végzettségekhez köti: szakács, szakács szaktechnikus, diétás szakács és vendégtéri szaktechnikus. Azaz csak az végezheti, akinek van ilyen végzettsége, vagy egy korábbi, amit a korábbi rendeletek írtak elő (például vendéglátás-szervező). Szakmai végzettség nélkül ez a munka nem végezhető.

A büfékbe is szakács kellett volna

Ennek a rendeletnek az elődje hasonló elvárásokat tartalmazott, csakhogy volt benne két fontos kiegészítés. Az egyik az volt, hogy az ételkészítésre vonatkozó elvárás alól kiemelték a büfétermékek készítését. A büfétermékekre a szakmai elvárás nem vonatkozott. Így egy lángossütőben, strandi büfében, hamburgerezőben dolgozhatott szakképzettség nélküli személy is, például nyári munkát vállaló diákok. Ha ezeken a helyeken is elvárjuk a szakmai végzettséget, akkor egyrészt nem találunk rá embert, másrészt a korábbi bér többszörösét kell kifizetnünk a személyzetnek. Vajon mennyiért menne el egy szakképzett szakács egy lángossütőbe? Vagy a diákmunkások helyett hogyan tölti fel szakképzett szakácsokkal a konyhát bármelyik népszerű gyorsétterem?

És szakmai felügyelettel?

A másik különbség a két jogszabály között az, hogy a régi szerint nem kell minden konyhai dolgozónak szakképzettséggel rendelkeznie. A korábbi rendelet azt várja el, hogy az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek. Azaz elég volt, hogy a konyhán legyen egy szakképzett szakács, akinek az irányítása alatt dolgozik a képzettséggel nem rendelkező többi alkalmazott. Az új rendelet viszont nem tett ilyen engedményt. Egyértelműen leírta, hogy az ételkészítéshez milyen szakmai végzettségre van szükség és végzettség nélkül ez a munka nem folytatható. Hogy jól értsük: ezzel a krumplihámozást is szakács végzettséghez kötötte a jogszabály.

Ugyanez igaz a cukrászati készítmények előállítására is. A régi rendelet itt is megengedte a képesítés nélküli munkavégzést, ha a teljes műszak alatt jelen van egy szakképzett, intézkedésre képes dolgozó. Az új a cukrászati munkát is végzettséghez kötötte minden esetben, azaz az összes dolgozónak meg kellene szerezni a szakképesítést.

Pánik lett belőle, visszacsinálták

Ezt a júliusban megjelent változást csak október közepén vette észre a szakma nagy része. Október 10. körül azonban a téma szinte minden nagyobb sajtótermékben megjelent. Hogy nem szándékos szigorításról, hanem tévedésről lehetett szó, azt az mutatja, hogy október 12-én már meg is jelent az érintett rendelet módosítása. 

A módosítás gyakorlatilag a korábbi állapotot állítja vissza. Az ételkészítés feltételei úgy módosultak, hogy a büfétermékek készítésére és felszolgálására a szakképesítés követelménye nem vonatkozik. Továbbá a pincér, szakács és cukrász tevékenységek esetén újra lehetővé teszi, hogy szakképzett dolgozó irányítása mellett végzettséggel nem rendelkezők is folytathassák a munkát. 

A korábbiból hiányzott, itt most pontosan megnevezték azt is, hogy mit kell büféterméknek tekintenünk. A forgalmazás helyén előállított ételek tartozhatnak ide: 

– grillezett húsok, frissensültek, sült és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal

– lángos és palacsintafélék,

– meleg és hideg szendvicsfélék, 

– valamint az előbbiek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, gyárilag előre csomagolt élelmiszerek és italok. 

Forrás: 51/2021 ITM rendelet (a 34/2021 ITM rendelet módosítása)

Nagy Csaba