Bírság miatt is könnyű kiesni a katából

Közösségi oldalán írja elkeseredve egy vállalkozó: egy alkalmazottja pillanatnyi hibája miatt valószínűleg elköszönhet a kisadózástól, és át kell térnie az általános szabályok alkalmazására. Figyeljünk oda, mert sokkal könnyebb kiesni a katázásból, mint azt a legtöbben gondolnánk!

A büfét üzemeltető kisadózó vállalkozó sorsát egy alkalmazottja pecsételte meg azzal, hogy nem adott számlát a próbavásárlást végző adóellenőrnek. A vállalkozó lenyeli a mérgét, kifizeti a büntetést, és minden menne tovább a maga útján, azonban nem várt következményekkel is számolnia kell. Korábban maga sem ismerte azt a szabályt, ami alapján a bírság miatt kizárják a kisadózói körből. A havi 50 ezer forintos átalány helyett a sima adózásra való áttérés pedig nagyobb veszteséget okoz számára, mint az adóhatósági bírság a nyugtaadás elmulasztása miatt.

Akár egymillió is lehet a büntetés, ha nincs nyugta

A nyugtaadás elmulasztása miatti büntetés akár egymillió forint is lehet. Ha valakit első alkalommal büntettek meg ezért a szabályszegésért, akkor ennél kevesebbet kell fizetnie, de általában akkor sem a nagylelkűség vezeti a NAV embereit a bírság megállapításában. Az adózás rendjéről szóló törvény egyébként a büntetés lehetőségét feltételes módban tartalmazza – a hatóság a kötelezettet mulasztási bírsággal sújthatja, nem pedig köteles azzal sújtani. Apró különbség, de lehetővé teszi azt is, hogy akár el is lehetne tekinteni a bírságtól, ha az adóhatóság úgy akarná. A törvény szerint a büntetésnek a cselekedet súlyához kell igazodnia, s arányosnak kell lennie az elkövetett érdeksérelemmel. A második alkalomnál viszont már az üzlet bezárásával is számolni kell.

A bírság kiszabása és összege tehát nagyban függ a körülményektől és a NAV jóindulatától. A kisadózással kapcsolatos következménye azonban már nem függ semmilyen emberi döntéstől. Akit nyugtaadás megsértése miatt pénzbüntetésre ítélnek, annak a következő hónaptól megszűnik a kataalanyisága.

Több minden miatt is bukhatjuk a katát

A kisadózásból való kiesés okai közül a legtöbben csak az év elején meglévő adótartozásra koncentrálnak. Ez a legtöbb kisadózót érintő feltétel amúgy jelentősen enyhült is az elmúlt évben. Az eredeti szabály szerint megszűnik kisadózó lenni az a vállalkozó, akinek december 31-én 100 ezer forintot meghaladó a köztartozása. Ezt később enyhítették. A mai szabályozás szerint az adóhatóság visszavonja a kisadózás megszűnéséről szóló határozatát, ha az adózó a határozat véglegessé válása előtt befizeti a fennálló adótartozását.

A „100 ezres” szabályon túl azonban számolni kell a kisadózás megszűnésével akkor is, ha a vállalkozás terhére a NAV jövedéki bírságot, mulasztási bírságot állapít meg a következők miatt:

• számla- vagy nyugtaadás elmulasztása
• be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása
• igazolatlan eredetű áru forgalmazása.
• Továbbá megszűnik a kataalanyiság az adószám törlése esetén is.

A fenti esetekben kirótt mulasztási bírság vagy jövedéki bírság tehát automatikusan, a következő hónap elejétől megszünteti a kisadózást. Ebben nincs mérlegelési lehetőség, a törvény itt nem feltételes módban fogalmaz. Akit megbüntetnek, az nem lehet kisadózó a következő hónaptól.

Ha az adóalanyiság megszűnik, akkor a vállalkozó ugyanerre az adóévre és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismét a katázást. Ha tehát valakit most, 2022 elején zárnak ki a kisadózásból bírság miatt, akkor legközelebb 2024-től térhet vissza erre az adózási formára.

Nagy Csaba