Felelős-e az étterem és a szálláshely, ha valaki meglopja a vendégét?

Középkorú házaspár ebédelt az étteremben. A férj kiment a mosdóba, a feleség pedig egy pillanatra odalépett a bárpulthoz, hogy egy kancsó vizet kérjen. Talán ez volt az a néhány másodperc, amikor eltűnt az asztalukról egy mobiltelefon. A hiányt csak később vették észre, akkor persze már hiába keresték, hogy merre lehet a készülék. Vajon felelős-e az étterem a lopásért, meg kell-e téríteni a vendég kárát?

Akár van, akár nincs jogi értelemben vett felelősségünk, mindenképpen kellemetlen, ha a mi területünkön éri valamilyen kár a vendéget. Hiszen ő megbízott az általunk teremtett körülményekben, ha meglopják, az olyan, mintha a lakásunkba betérő vendéget lopná meg egy besurranó tolvaj. Nézzük, mit mondanak a jogszabályok arról, hogy az ellopott tárgyakért milyen kártérítési felelősség terhel minket vendéglátósként vagy szállásadóként. 

Vendéglátás: nem mindegy, hogy van-e ruhatár

A vendéget ért károk megtérítésével a polgári törvénykönyv foglalkozik. A Ptk. XLIX. fejezete a szállodai letéti szerződésről szól, azaz a szálláshelyen átvett értékek kezeléséről, eltűnésük kapcsán vállalt felelősségről. Ez a fejezet említi meg a fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló intézmények felelősségét is. 

A lopásokkal kapcsolatban a Ptk. legfontosabb megállapítása, hogy ha megfelelő hely áll rendelkezésre a látogatók számára dolgaik megőrzésére, akkor csak az itt elhelyezett tárgyakért tartozunk felelősséggel. Ha tehát van ruhatár, akkor csak az oda beadott tárgyakért kell felelősséget vállalnunk. Ha működik a ruhatár, akkor nem vagyunk felelősek azokért a holmikért, amiket az emberek nem oda tesznek, hanem maguknál tartanak, így az asztal mellől eltűnő tárgyakért sem. Ez akkor is igaz, ha például a vendégtérben is elhelyezünk fogasokat, s aki nem akarja a ruhatárt használni, az oda teszi le a kabátját. Csak az őrzött helyre beadott dolgokért vagyunk felelősek. 

Számoljunk azzal is, hogy ha nincs ruhatár, akkor nem élhetünk a felelősségnek ezzel a korlátozásával sem! Ha nem biztosítunk a vendég holmijának biztonságos őrzési lehetőséget, akkor bizony mindenért felelősek leszünk, ami nálunk történik. Így az asztalról ellopott mobiltelefonért is vállalnunk kell a felelősséget, hiszen nem biztosítottunk megfelelően őrzött helyet a vendég értékei számára. 

Az is kérdés, hogy mi tűnt el

A ruhatárra vonatkozó szabály mellett a Ptk. azt is leszögezi, hogy felelősségünk azokra a dolgokra terjed ki, melyeket a látogatók ilyen helyekre általában magukkal szoktak vinni. Ha például a ruhatárban egy kabát zsebéből ellopnak egy telefont, azért joggal követel a vendég kártérítést. Telefon ma mindenkinek ott lapul a zsebében. Egy étteremben ma már egy laptopot is ebbe a körbe kell sorolnunk. Az viszont már nem életszerű, ha ennél nagyobb, drágább műszaki cikket helyez el valaki a ruhatárban és hárítja ránk miatta a felelősséget. Vagy ha azért reklamál, mert állítása szerint több millió forintot tartott a zsebében és az eltűnt, amíg a kabátja a ruhatárban volt. A jelentős mennyiségű készpénz már erősen túl van azon a határon, amit az emberek általában egy étterembe magukkal szoktak vinni. 

Felelősség a szálláshelyen

Eltérően kezeli a törvény a szálláshelyen eltűnő értékek ügyét. A szálláshely nem csak azokért a dolgokért felelős, amelyeket a vendég az erre kijelölt helyre lead, hanem azokért is, amiket a szobájában tart. A felelősség korlátozott: legfeljebb a napi szobaár értékének az ötvenszeresét kérheti kártérítésként a vendég a szálláshelytől. Ez sem kevés, hiszen egy 20 ezer forintos szobaár már egymilliós kárfelelősséget jelent. 

Ez a felelősség csak a vendég normál holmijára terjed ki, pénzre, értékpapírra, egyéb értékekre nem. Az értéktárgyakért csak akkor kell a felelősséget vállalnunk, ha azokat megőrzésre átvettük, vagy éppen ellenkezőleg, megtagadtuk az átvételüket megőrzésre. 

A vendég például egy kis panzióban jelzi, hogy ötmillió forint készpénz van nála, szeretné biztonságos helyre tenni. A panziós azt se tudja, hogyan tiltakozzon: neki nincs széfje, hova tegye ezt a sok pénzt? Bizony, ha ezek után a pénz eltűnik, akkor a szállásadónak kell azt maradéktalanul megfizetnie. Ilyen esetben nincs korlátozás, a teljes összegért felelősek vagyunk. Akkor is a teljes kárt kell megtéríteni, ha az átvett értéket éri valamilyen kár.

A szállásadó nem hozható olyan helyzetbe, hogy bármekkora értéket egyeztetés nélkül át kelljen vennie a vendégektől. Célszerű ezt a kérdést előre rögzítenünk, s erről megfelelő tájékoztatást adni a vendégeknek. Írjuk bele a saját szabályzatunkba, hogy mekkora összegig tudjuk vállalni az értéktárgyak őrzését, átvételét! 

Használati cikk vagy értéktárgy?

A kárt szenvedett vendégek gyakran keverednek vitába a szállásadókkal annak kapcsán, hogy egy-egy elvesztett holmi a napi használati cikk, vagy a különleges értéktárgy kategóriájába esik-e? Néha ezt nem is olyan könnyű eldönteni. 

A vendégnek például ellopják az óráját a fürdőköpenye zsebéből, amíg ő szaunázik. Kellemetlen dolog, s elég egyértelmű a szálláshely felelőssége. Ki kell fizetnie az ellopott óra árát. Igen ám, de mi van, ha a vendég azt mondja, hogy ez egy Rolex volt, s kétmillió forintot követel érte a szálláshelytől? A vendég szerint ez is egy napi használati cikk, szerintünk sokkal inkább értéktárgy, amire nem terjed ki a felelősségünk. Könnyen lehet, hogy csak bíróság tud majd egy ilyen vitát eldönteni. 

A bíróságok hasonló helyzetekben nem a tárgy értékét vizsgálják, hanem annak használati módját. Lehet olyan helyzetben lévő vendégünk, akinek a kétmilliós óra valóban sima napi használati cikk. Másoknak viszont egy olyan értéktárgy, aminél semmi nem indokolja, hogy ott legyen a vendég zsebében szaunába induláskor is. 

És ha felelőtlen volt a vendég?

Ügyeljünk arra is, hogy ma már a törvény nem mentesíti automatikusan a szállásadót a kártérítés alól, ha nem az ő felelőssége volt a tárgy eltűnése. 

Például a vendég nem adja le a kulcsot, amit a strandon ellopnak a táskájával együtt. A tolvaj így kulccsal jut be a szobába és lopja el az értéktárgyakat. Korábban a törvény mentesítette a szálláshelyet a felelősség alól, ha a vendég magatartása okozta a kárt. Ma ilyen kimentési lehetőség nincs. Ha bíróság elé kerül az ügy, akkor elképzelhető a kármegosztás a felek között, de teljes kimentésre nem számíthatunk.

Nagy Csaba