A helyi termelőkre alapoznák a jövő vendéglátását
Sorozatunkban a turisztika, vendéglátás területén dolgozó szakemberek tesznek fel egymásnak a szakmát érintő kérdéseket. Júniusban aki válaszol és kérdez: Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke.
Milyen megoldási módokat javasol arra, hogy a magyar termelői alapanyagok minél gyorsabban és hatékonyabban jussanak el az éttermek konyháiba, illetve a vendégek asztalára?
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség a Marco Polo európai csoporttal dolgozik közösen a Salus konyha projekten. Eza a 3T elven alapul: Tradíciók, Tipikusságok, Terület.
Minden térség más és más. Az évszakok, a jeles napok tükröződnek a gasztronómiában, és e mellé minden térséghez más népszokás, más ízvilág társul. Ezért is fontos, hogy a régi hagyományos recepteket társítjuk a mai modern konyhatechnológia vívmányaival. Mindezt magyar termelőkre alapozva, olyan kis-és középvállalkozásokra, amik olyan értékeket állítanak elő, amelyekkel az év 9-10 hónapjában ellátják vagy elláthatják a magyar éttermeket. Ez segíti azt, hogy az ellátási lánc tulajdonképpen nulla kilométeres legyen.
Mindez egy olyan egészséges „Salus konyhát” eredményez, amit szinte 100 százalékig magyar alapanyagból áll. A kis üzemterületen termelők gond nélkül el tudják látni az éttermek azon részét, amelyek a helyi jellegzetességekre akarják kihegyezni az élményszerű étkezési kultúrát. Emellett pedig az agráriskolák alap ellátási láncot is tudnának biztosítani. Háromoldalú megbeszélést fogunk kezdeményezni, a termelők, a gasztronómia/turizmus szereplői és a miniszter között annak érdekében, hogy elősegítsük ezt a 21. századi gondolkodásmódot és elősegítsük a piacra jutást. A cél az, hogy a jelenlegi 30 százalékos magyar alapanyagból álló raktárkészletet 50 százalék fölé emeljük.
Barabás Zoltántól, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség éttermi alalnökétől kérdezem: Mit tesz azért a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, hogy a szakács, pincér, cukrász kollégák minél kisebb számban morzsolódjanak le a szakmában, vagy kisebb számban menjenek külföldre munkát vállalni, miután befejezték szakmai tanulmányaikat? Mivel tudják ösztönözni/rábírni a már külföldön dolgozó kollégákat, hogy térjenek haza és folytassák itthon szakmai munkájukat?
Szilágyi Katalin
