Mennyi az idegenforgalmi infláció?
Szeptemberben és októberben is elérte és túl is lépte a 20 százalékot a hivatalosan mért infláció. Az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben. A pénzromlás ebben a körben meghaladta a 35, majd a 40%-ot is az egy évvel korábbi értékhez képest. A kenyér és a tojás drágulása meghaladja a 80, a tejtermékek, sajt, vaj drágulása a 70%-ot. Ilyen mértékű áremelkedésre legalább 20 éve nem volt példa Magyarországon. De vajon mekkora volt a turisztikai infláció?
A turizmusról szóló statisztikákban azt látjuk, hogy milyen erőteljes növekedést produkált a hazai idegenforgalom a nyári hónapokban. Ám a bevételnövekedés forrása nagyrészt nem a szolgáltatások bővülése, a vendégforgalom növekedése, hanem az infláció. A turisztikai termékek inflációja ráadásul alatta marad az általános pénzromlásnak. Azaz a bevétel növekszik, csak mellette a szállásadó haszna, jövedelmének az értéke csökken.
Nem az infláció mértékével emelkedtek a szállásdíjak
A rekordmértékű infláció szeptemberre érte el az országot. Augusztusban még 15,6% volt a pénzromlás az egy évvel korábbi adatokhoz képest, júliusban pedig 13,7%. A turizmusban hasonló számokat látunk, bár az áremelkedés itt az általános infláció alatti.
A KSH számai szerint júliusban a belföldi üdülés 11,9 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál, augusztusban 11,5 százalékkal. A külföldi üdülések a forint árfolyam-romlása miatt erősebben drágultak: itt 13,3 illetve 14,3% a két nyári hónap inflációja. Ezek éves adatok, az előző év azonos időszakához képest mérhető ekkora áremelkedés. Sokat mond az is, ha az előző hónaphoz képest nézzük meg az emelkedés mértékét. A belföldi nyaralások ára júliusban 6, augusztusban 7,1%-ot drágult az előző hónaphoz képest, ami egy hónapon belül elég magas inflációnak számít. De a külföldi utazások ennek a duplájával drágultak: júliusban 14,9%-kal, augusztusban 16,9%-kal. A turisztikai kínálat itt „árazta be“ a forint rendkívüli zuhanását, az euró drágulását.
A szállás.hu október elején adott ki egy összefoglalót a nyári szezon szálláshely-árainak az alakulásáról (a turizmus.com portál közölte az adatokat október 7-én). Eszerint a nyári szezonban tavalyhoz képest átlagosan 11,4 százalékkal került többe egy éjszaka, mint tavaly. A járvány előtti, 2019-es csúcsidőszakhoz képest viszont már 34,4 százalékos a drágulás.
A KSH szerint júliusban 45,3 milliárd, augusztusban pedig 46,9 milliárd forint bevételt értek el a szálláshelyek összesen. Ennek zömét a szállodák hozták (36-37 milliárdot), a panziók ennek a tizedrészét, 3,5-3,7 milliárd forint bevételt értek el. Ezek valóban szép számok, hiszen tavaly augusztusban az összesített bevétel 38,8 milliárd forint volt. Ám ha a 38,8 milliárdot felszorozzuk az adott időszak éves inflációjával (11,5%), akkor azt látjuk, hogy a tavalyi forgalomnak valójában 43,2 milliárd forint felel meg. Az idei a már említett 46,9 milliárd lett. Ez a különbség a valódi bővülés.
A 2021-es nyárra azonban még rányomta bélyegét a koronavírus-járvány, így meg kellene néznünk ugyanezeket a számokat 2019 és 2022 között. Ez a számolás valamivel pontatlanabb lesz, ugyanis időközben megváltozott a KSH módszertana. (A saját adatgyűjtés helyett ma már a NTAK-ból nyert adatokat használják, így az eredmények is eltérőek. Az eltérés nem nagy, de érezhető. 2021 augusztusában például a teljes bevétel a KSH korábbi adatszolgáltatása szerint 38,1 milliárd forint volt, a NTAK-féle adatok szerint pedig 38,8 milliárd.)
Nézzük tehát 2019-től a számokat! A belföldi üdülések inflációja 2019 és 2022 augusztusa között 23,6% volt (mindig az előző évhez viszonyítva, 4,4+7,7+11,5%). A kereskedelmi szálláshelyek összesített forgalma 2019 augusztusában 45 milliárd forint. Ha megemeljük a három év inflációjával, akkor ma ez 55,6 milliárd forint lenne. Tegyük mellé a ma rekordnak látszó 46,9 milliárdot, s máris látjuk, hogy a rekordszintű bevétel valójában még mindig majdnem 20%-kal marad el a járvány előtti utolsó év bevételétől.
Azt is nézzük meg, hogy a turisztikai infláció hogyan viszonyul az általános dráguláshoz! A belföldi nyaralások ára 2019 óta összesen 23,6%-kal lett drágább a KSH szerint. Ugyanezen évek alatt az általános fogyasztói árindex 24,4% (minden év augusztust mérjük az előző év azonos hónapjához: 3,9+4,9+15,6=24,4%). Azaz egy 2019-ben még 10 ezer forintos szállásdíj ma 12.360 forintba kerül, miközben a szállásadó 10 ezer forintos költsége 12.440 forintra emelkedett. A szálláshelyek díja kicsivel, 0,8%-kal marad el az átlagos inflációtól.
Jobban drágultak a panziók, mint a szállodák
A szállás.hu összesítése is kitér arra, hogy mennyivel nőtt a szálláshelyek ára. A változás tavaly óta 11-14, 2019-hez képest pedig 29-36%. A legkisebb drágulás a szállodákban volt érezhető, itt tavalyhoz képest a 11,36 százalékos emelkedést mértek, 2019-hez képest pedig a 29,31 százalékot. A panziók tavalyhoz képest 6,45 százalékkal, az apartmanok 3,3 százalékkal drágultak, míg a 3 év áremelkedése ugyanezek esetén 30,59 és 32,2% volt. Ezek jóval nagyobb arányú emelkedések, mint amiket a KSH az inflációs adatok között mutat.
Az igazán nagy áremelkedés azonban még előttünk van. Hiába ért véget az idegenforgalmi szezon, a szálláshelyek árát most a költségek növekedése, elsősorban a rezsi fogja felfelé tolni. Nem tudjuk, hogy ebből a vendégek mit tudnak, mit hajlandók majd megfizetni, talpon tud-e maradni a téli időszakban is az idegenforgalmi ágazat Magyarországon.
Nagy Csaba
