Kell-e tagdíjról számlát adni?
„Beléptem egy szakmai szervezetbe, de nem kaptam számlát a befizetett tagdíjról. Szabályos-e ez az eljárás, kell-e a tagdíjakról számlát kiállítani?”
Vállalkozóként alaposan megtanuljuk, hogy számlaadás nélkül hivatalosan semmilyen tevékenységet nem végezhetünk. A számlázás fő előírása, hogy vállalkozóként a termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról számlát kell adnunk. Ez alól azonban vannak kivételek, ezeket az áfatörvényben olvashatjuk. Az egyik ilyen kivétel a bejegyzett szervezeteknek a saját tagságuk számára nyújtott szolgáltatása.
Mitől lesz bejegyzett egy szervezet?
Egy csoport, baráti kör stb. nem bejegyzett szervezet. Bejegyzetté akkor válik, ha
- bírósági vagy más hatósági nyilvántartásban szerepel,
- alapszabállyal vagy alapító okirattal rendelkezik,
- van tagsága.
Az ilyen szervezeteknek a fő célja nem a nyereségszerzés, hanem az alapszabályban lefektetett célok teljesítése, például egy szakma képviselőinek az összefogása. Ilyen lehet egy szakmai szövetség vagy akár egy sportegyesület is.
Valamiről kell számla, valamiről nem
Az áfatörvény pontosan meghatározza az adómentesen nyújtható szolgáltatásokat. Ezek közé tartozik a fenti értelemben bejegyzett szervezeteknek a saját tagságuk számára nyújtott, valamilyen közösségi célt szolgáló, közérdekű szolgáltatása. Az áfatörvény alapján a szervezetnek magának kell megállapítania, hogy tevékenysége mentes-e az adó alól vagy nem. Ha valóban adómentes tevékenységet végez, akkor arról nem kell számlát kiállítania.
Így például egy szakmai szervezet a tagdíjról nem állít ki számlát, azonban ha képzést, tanácsadást végez, vagy akár valamilyen kiadványt árusít a tagság számára, arról már kell számlát, esetleg nyugtát kiállítania.
Ha számla nem is, más azért kell
A számlaadás alóli mentességnek az is a feltétele, hogy a számla helyett valamilyen más bizonylatot adjanak a befizetőnek. Itt olyan okiratra van szükség, ami számviteli bizonylatnak minősül.
Mi a számviteli bizonylat?
A számviteli bizonylat egy olyan okmány, ami a gazdasági esemény számviteli elszámolását támasztja alá. Nincs kötött formája, de tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Számviteli bizonylat lehet a számla, a szerződés, a megállapodás, egy kimutatás és a bankkivonat is. A számviteli bizonylat lehet egy számlaszerű papír is, amire nem az van írva, hogy számla, hanem az, hogy számviteli bizonylat.
A szervezet tehát helyesen járhat el, ha nem ad számlát a vállalkozónak a befizetett tagdíjról, azt azonban nem teheti meg, hogy semmilyen bizonylatot nem állít ki az ügyletről.
Nagy Csaba
Forrás: 2007. évi CXXVII. tv. (Áfatörvény) 85. § (1) és 165. § (1).
