Amióta online pénztárgépet kell használni, és annak megszigorították a pénzkezelésre vonatkozó előírásait, teljesen megoldatlan a borravaló kezelése. A kasszában pontosan ugyanannyi pénznek kell lennie, amennyit a pénztárgép mutat. De mi legyen a borravalóval? Van egy decemberi rendeletmódosítás, ami segít megoldani a helyzetet.
A borravaló a felszolgálók juttatása, nem pedig az étterem szolgáltatásának az ellenértéke. Éppen ezért a borravalót nem ütjük be a pénztárgépbe, hiszen az nem a vállalkozás bevétele. Arról nem is beszélve, hogy a borravaló összege a nyugta elkészítése után derül ki, hiszen a vendég fizetés után vagy azzal együtt adja oda a személyzetnek.
A pincér fizetés után beteszi a pénzt a kasszába, az indokoltnál nagyobb összeget nem tart magánál. Ha pedig a fizetés a pultnál történik, akkor azonnal a kasszába kerül a teljes összeg. Régebben nem volt abból gond, hogy utólag vették ki a borravalót, s számolták át mennyinek kellene a kasszában lennie. Ez ma már nem tehető meg: a pénztárgép mellett kötelező valamilyen pénztároló eszközt, kasszát tartani, s a kasszában lévő pénznek meg kell egyeznie a pénztárgép által mutatott összeggel. Ha egy ellenőrzés során a NAV fedezi fel, hogy a kasszában több a pénz, mint kellene, akkor azt fogják feltételezni, hogy eltitkolt bevételről, a gépbe be nem ütött tételekről van szó. Pedig csak a borravaló emeli a pénzkészlet nagyságát. A NAV már kisebb eltérések esetén is büntet (12 ezer forintos eltérésre is adtak már 150 ezer forintos bírságot).
Eddig csak bonyolult megoldás volt
Erre a helyzetre eddig nem volt jó megoldás. Éppen egy évvel ezelőtt írtunk a témáról, s akkor csak egy egészen bonyolult megoldást tudtunk javasolni. Nem mi találtuk ki, a NAV akkori útmutatója javasolta azt az eljárást, hogy a borravalót egy külön kóddal kellene a pénztárgépbe rögzíteni. Ennek a lényege, hogy a pénz átvételekor a pénztáros kiszámolja a borravaló összegét és azt egy külön kóddal írja be a pénztárgépbe. Erre az RSN07-es kódot kell használni, ami a borravaló pénztári befizetését jelenti. A pénztárosnak gyorsan kell gondolkodnia és számolnia. A vendég fizet 1350-et, de ad 2 ezret és azt mondja, hogy 1500-tól kér vissza. A pénztáros tehát beüti a 2 ezret, mire a gép kiadja a visszajáró összeget. Átad 500-at a vendégnek, s beüti a gépbe a maradék 150 forintot az RSN07-es kóddal készpénzes befizetésként. Bármilyen más megoldást alkalmaz, az szabálytalan lesz – írtuk 2020 tavaszán.
Valójában már ekkor is lett volna egy egyszerűbb megoldás, de kétséges volt a használat jogszerűsége. A pénztárgépes rendelet ugyanis lehetővé teszi a kasszában és a gépben szereplő összeg eltérését, ha ezt az üzemeltető működési sajátosságai indokolják. Ilyen működési sajátosság például az ételkiszállítás is. Amikor a futár indul, kinyomtatjuk a nyugtát, hogy át tudja adni a megrendelőnek. A pénz viszont csak akkor kerül a kasszába, amikor a futár visszatér, sokszor órákkal később. Indokolt lett volna, hogy a borravalót is elfogadják ilyen működési sajátosságnak, de nem így történt. Egy vállalkozó ügye a Kúriáig is eljutott ebben a kérdésben. A legfelsőbb bírói fórum érvelése szerint a borravaló nem ilyen ügy, már csak azért sem, mert a pénztárgépen külön kód áll rendelkezésre a betett összeg rögzítésére (a már említett RSN07, melyet a 48/2013 NGM rendelet 4. számú mellékletének 6.5 pontja rögzít).
Januártól egyszerűsítették az eljárást
Év végén azonban megváltoztatták az erre vonatkozó előírást, s külön nevesítik is benne a borravalót, mint működési sajátosságot. A rendelet szerint a borravaló kezelése akkor minősülhet ilyen működési sajátosságnak, ha az a pénzkészlet és a bizonylatok közötti eltérést okozhatja. Ebben az esetben pedig a két összeg egyezésének csak a nap végén, a pénztár zárásakor kell fennállnia (48/2013 NGM rendelet 49/A. § 2a. pont).
Ez a változás jelentős kedvezmény a borravaló kezelésében. Azt jelenti, hogy nem kell bajlódni a különböző kódokkal, a borravalót nyugodtan be lehet tenni a kasszába. A kasszában tárolt összegnek és a pénztárgépbe beütött összegnek a nap végén, záráskor kell pontosan megegyeznie. A különbség csak a borravaló összege lehet.
Kinek a bevétele a borravaló?
A borravaló szabályaiban nincs változás. Kezelésének módja attól függ, hogy a személyzet tagjai közvetlenül megkapják-e a pénzt, vagy azt a főnök osztja-e szét közöttük. Ha a pincér, pultos stb. közvetlenül kapja meg a borravalót, akkor nem kell utána adóznia. Az Szja törvény szerint ugyanis adómentes a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. Fontos figyelnünk a meghatározásra! Nem adómentes a taxisnak, virágárusnak, futárnak, orvosnak stb. adott borravaló, ezzel a lehetőséggel csakis a vendéglátó üzlet felszolgálója élhet. És ő is csak akkor, ha a vendégtől közvetlenül kapja ezt az összeget. A pizzafutárnak elvileg már adóznia kellene a borravaló után.
Ha a borravalót a vállalkozó begyűjti, és valamilyen módszer szerint ő osztja szét az alkalmazottak között, akkor az már nem lesz adómentes. Ekkor a borravaló már része a vállalkozás összes jövedelmének, ami után adózni is kell. Ilyen eset az is, amikor a vendég kártyával fizet, és az összeghez hozzáírják a borravalót: ekkor már nem közvetlenül kapja meg a dolgozó.
Ha tehát a főnök begyűjti, majd valamilyen rendszer szerint szétosztja a borravalót a dolgozók között, akkor ugyanúgy kell utána az adót megfizetni, mint bármilyen más jövedelem után: rendesen bérként adózik. Ha a tulajdonos egyszerűen csak szétosztja a pénzt, akkor ő jogilag nem a borravalót adja ki, hanem éppen feketén fizeti az alkalmazottait. Megoldás az lehet, ha nem a főnök osztja ki, hanem a dolgozók osztják fel maguk között az összegyűlt pénzt. Figyeljünk erre a különbségre, komoly bírság lehet a hibás eljárás következménye!
Nagy Csaba
