A turisztikai ágazatot segítő intézkedések sorában a kormány lehetővé teszi, hogy az ágazatban működő vállalkozások akár két éves munkaidőkeretet is elrendeljenek. A munkaidőkeret normál hosszúsága legfeljebb 4 hónap lehetett eddig. Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha 4 hónap helyett két éves keretben dolgoznak a kollégák? Mire ügyeljünk, ha elhatározzuk magunkat az ilyen extra hosszú keret alkalmazására?
A munkaidőkeret hasznos módja a munkaidő szervezésének. Rugalmasságot ad a munkaadónak, főleg akkor, ha a munka jellege nem olyan, hogy be lehetne szorítani a heti 5 napos, napi 8 órás beosztásba. Munkaidőkerettel minden nap dolgozhatnak az emberek, nem esnek ki a hétvégék sem, és az sem gond, ha egyik nap 4-5 óra a munkaidő, a másikon meg 9-10 óra. Bármilyen feladat áll is előttünk, munkaidőkeret segítségével könnyen beoszthatjuk hozzá az embereket.
A munkaidőkeretnek nem kell hosszúnak lennie ahhoz, hogy hasznos eszköz legyen a kezünkben. A munka törvénykönyve kollektív szerződés nélkül 4 hónapos keretet enged. Sok munkaszerződés ennél lényegesen rövidebb, például 1 hónapos munkaidőkeretet állapít meg, és a legtöbbször ez is elég az ingadozások kiegyenlítésére. De akkor mi szükség van a most elfogadott 2 éves keret alkalmazására?
Nem ez az első eset, hogy a kormány lehetővé teszi a 24 hónapos munkaidőkeret alkalmazását. Korábban 2020 elejétől volt erre példa. Akkor a koronavírus-járvány indokolta ennek a bevezetését. Hosszú keretre azért volt szükség, mert a kötelező zárva tartás hetekig, hónapokig tartott, így ahhoz is hosszú időre volt szükség, hogy vissza lehessen pótolni a le nem dolgozott órákat. Most hasonló helyzetben vagyunk. A magas energiaárak miatt sok vállalkozás felfüggeszti a működését a téli hónapokra, és majd csak a fűtési szezon után fogad újra vendégeket. Ahhoz pedig legalább egy év kell, hogy három hónap le nem dolgozott munkanapjait pótolni lehessen.
Kinek jó a hosszú munkaidőkeret?
A hosszú keret mindkét félnek lehet hasznos. A munkaadó fel tudja függeszteni úgy a szolgáltatást, hogy közben nem kell elküldeni az alkalmazottakat. A dolgozók meg tudják őrizni a munkahelyüket, s közben nem fizetés nélküli szabadságon vannak, hanem rendes bért kapnak a le nem dolgozott napokra is. Igaz, ennek ára is lesz: amikor később ugyanezeket a napokat vissza kell majd pótolni, akkor plusz díjazás nélkül kell a napi 8, heti 40 óránál többet dolgozniuk. Gyakorlatilag most nem munka nélkül kapnak pénzt, hanem egy kamatmentes kölcsönt vesznek fel a későbbi fizetésük terhére.
Miért lehet problémás a munkaidőkeret?
A problémák pontosan olyan helyzetben jelentkeznek, mint egy pénzkölcsönnél: mi van akkor, ha valaki nem tud törleszteni? Például előírjuk a 24 hónapos munkaidőkeretet. Decembertől februárig egyáltalán nincs munka, mert bezárunk télre. Márciusban nyitunk újra, de még csak rövid napokkal. Így az első hónapokban még nem nagyon tudunk visszapótolni az elmúlt hónapok napjaiból. Csakhogy a szakács májusban felmond, mert a szezonra kapott egy jobb ajánlatot a Balaton mellett. Mit tehetünk az előre kifizetett, de le nem dolgozott napjaival? Ebben az esetben ugyanis kifizettünk a szakácsnak 66 munkanapot, amiből még mondjuk 60-nal tartozik.
A munka törvénykönyve szabályozza az elszámolást az ilyen helyzetekben. A megoldás attól függ, hogy kinek a döntésére szűnik meg a munkaviszony.
Ha a munkavállaló mond fel, vagy a munkaviszonya azért szűnik meg, mert például alkalmatlansága vagy összeférhetetlensége miatt mondtunk fel neki, akkor a már kifizetett pénzekre az előlegnyújtás szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy utolsó munkabéréből le lehet vonni azt az összeget, amit már kifizettünk neki, de még nem dolgozta le. Ha pedig több a kifizetett összeg, mint amennyivel még tartoznánk, akkor a különbözetet visszakövetelhetjük a távozó dolgozótól.
Más a helyzet, ha a felmondás a munkáltató részéről történik valami olyan ok miatt, ami a működésével függ össze. Azaz nem azért mondunk fel a szakácsnak, mert rosszul végzi a munkáját, hanem mert csökkentjük a nyitvatartási időt és kisebb személyzet kell. Ebben az esetben a le nem dolgozott időkre az állásidőre érvényes szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a korábban kifizetett bér nem követelhető vissza. A munka nélkül töltött időre az alapbért kell megfizetni. Ezt a szakács például januárban már megkapta, így nekünk sem kell többet fizetni, és neki sem kell visszaszolgáltatnia semmit.
El kell számolnunk abban az esetben is, ha a távozó munkavállaló többet dolgozott a munkaidőkeretnek az eddig eltelt napjai alatt, mint amennyit kifizettünk neki. Ilyenkor a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz túlóraként kell elszámolni a többletként ledolgozott órákat.
Napi, heti munkaidő és túlóra a munkaidőkeretben
A munkaidőkeret lényege, hogy a ledolgozott órákat a keret átlagában számoljuk. Azaz nem a napi 8 órát nézzük, hanem például a 24 havi munkaidőkeret esetén azt kell majd figyelni, hogy a 24 hónap alatt összesen legyen meg a 4224 munkaóra. Ez nem azt jelenti, hogy ezen belül számolatlanul dolgoztathatjuk az embereket.
Az átlagos napi munkaidő 8 óra. A keretben ezt rendszertelenül osztjuk be, azaz nem kell mindig éppen ennyinek lennie a napi munkaidőnek. A napi 12 órát azonban semmiképpen sem léphetjük túl, ez a lehetséges maximum.
A heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet. Ha tehát a keretre hivatkozva napi 12 órákat is dolgoztatjuk az embereket, ezt akkor sem léphetjük túl. Ha napi 12 órát dolgoznak, akkor egy héten csak 4 munkanap lehet, mert a 48 órát akkor sem léphetjük túl.
A szabadnapokat rendszertelenül is beoszthatjuk. Minden dolgozónak heti 2 szabadnap jár, de ennek is a teljes munkaidőkeret átlagában kell meglennie. Tegyük fel, hogy egy panziót működtetünk, és a fűtés miatt most 3 hónapra bezárjuk a szálláshelyet. Így a személyzet 66 napig úgy kapja a bérét, hogy most nem dolgozik érte egy napot sem. Tehát 66 napot kell ledolgozniuk később. Ezt úgy is beoszthatjuk, hogy maradnak a 8 órás műszakok, de 66 héten keresztül szombatonként is dolgozni kell külön bér nélkül. Vagy másik megoldás, hogy meghagyjuk a heti két pihenőnapot, de minden műszak időtartamát 8-ról 9 órára emeljük. Így 528 nap alatt tudjuk ledolgoztatni a mostani 3 havi zárva tartást.
Ha a pihenőket átszervezzük, rendszertelenül adjuk ki, akkor is meg kell tartanunk legaláb heti 1 pihenőnapot (minden 6 munkával töltött nap után kell 1 pihenő). Ennek legalább havonta egy alkalommal vasárnapra kell esnie.
Túlóra. Munkaidőkeret alkalmazása esetén kétféle túlóráról lehet szó. Túlóraként kell elszámolni
- a munkaidőkereten felül teljesített órákat és
- a napi beosztáson túli órákat is.
Ha valaki egyhavi munkaidőkeretben dolgozik, akkor 22 munkanap esetén 176 órát kell összesen teljesítenie. Ha úgy osztottuk be, hogy összesen 180 órát dolgozott, akkor a 4 órát túlóraként kell kifizetni a számára. Minél hosszabb a munkaidőkeret, annál nehezebb lesz ezt követni, hiszen a 24 hónapos keretben már több mint 4200 órát kell összesen teljesíteni. Nagyon pontos adminisztrációra van szükségünk ennek a követéséhez.
Adódhat olyan helyzet is, amikor a munkaidőkeret lejárta előtt is túlórát kell fizetnünk. Ez pedig a napi beosztástól eltérő munkavégzés esete. A napi munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni az érintett dolgozókkal. Ha valamilyen előre nem látható körülmény merül fel, akkor is legalább 96 órával a műszak előtt közölni kell a dolgozóval a beosztását. Ha ezen a 4 napon belül változtatunk a beosztáson, akkor az így ledolgozott időket már túlóraként kell kifizetnünk.
Például a szombat csendes napnak ígérkezik, így az emberek nagy részének ki tudjuk adni pihenőnek. Csak közben jön egy hirtelen megrendelés, elvállalunk egy rendezvényt és mégis be kell jönnie a többieknek is. Hiába fér bele ez a plusz munkanap bőven a munkaidőkeretbe, mégis túlóraként kell elszámolnunk, mert 4 napon belül változtattuk meg a beosztásukat.
Ugyanez a szabály érvényes akkor is, ha valakinek tovább kell bent maradnia. Este 9-ig tartana a személyzet munkaideje, de egy csoport miatt 11-kor tudják csak bezárni az éttermet. Ez 2 óra túlóra mindenkinek, függetlenül attól, hogy még nagyon sok óra van a munkaidőkeretükben.
A túlórára mindkét esetben 50% bérpótlékot kell fizetni. A pótlék helyett adható szabadidő is, ha erről a felek korábban megállapodtak. A plusz szabadidőt a munkaidőkeret végéig kell kiadni. Ha a túlóra a korábban kijelölt heti pihenőnapra esik, akkor 100% pótlékot kell fizetni – vagy 50% pótlék és egy nap plusz szabadidő jár érte.
Vasárnapi munka
Vasárnapra rendes munkaidő csak korlátozottan rendelhető el az egyes munkáltatóknál. Egy sima irodai dolgozót nem lehet behívni vasárnapra, de például a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásoknál ez lehetséges. Ünnepnapon, mint például karácsony vagy húsvét viszont csak olyan munkáltatónál lehet dolgozni, ami például a rendeltetése folytán folyamatosan vagy idényjelleggel működik, mint egy kávézó, étterem vagy benzinkút. Ugyanezt a szabályt követjük munkaidőkeret esetén is. Arra kell ügyelnünk, hogy havonta legalább egy vasárnapot mindenképpen ki kell adni pihenőnapnak. A másik három héten eshetnek hétköznapra is a pihenőnapok.
A vasárnapi munkavégzésre 50% bérpótlék jár, de nem minden munkakörben. A kereskedelmi jellegű munkakörökben meg kell fizetni ezt a pótlékot. Ha tehát egy ajándékboltot üzemeltetünk, ami egy népszerű turisztikai célpont mellett működik, az ott dolgozó eladónak meg kell adni az 50%-os vasárnapi pótlékot. A pótlékot munkaidőkeretben dolgozó alkalmazottnak is meg kell fizetni.
Az ajándékbolt mellett működő étterem alkalmazottai azonban már nem jogosultak a vasárnapi bérpótlékra. Ők azért lehetnek nyitva vasárnap, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősülnek, erre viszont már nem jár a bérpótlék.
Nagy Csaba
