Állandó rovatunkban, a szakértői kérdezz-felelekben a turisztika, vendéglátás területén dolgozó szakemberek tesznek fel egymásnak a szakmát érintő kérdéseket. Januárban, aki válaszol és kérdez: Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. TDM-menedzsere.
E havi kérdésünk: Hogyan hatott a helyi turisztikai szolgáltatói együttműködésekre a pandémia?
Gyulán az együttműködés hosszú múltra tekint vissza. Több mint 170 turisztikai szolgáltató, szállásadó, vendéglátó, programszervező, helyi termelő stb. kapcsolódik be a város turisztikai arculatának kialakításába a helyi TDM szervezeten keresztül (Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet). Közös nevezőnk Gyula fejlesztése és az, hogy úticélul Gyulát válassza a vendég.
A járvány előtt szárnyalt Gyula turizmusa, majd “sokkhatásként” ért bennünket a Covid. A pandémia alatt a turisztikai szolgáltatók segítésére létrehoztunk egy online felületet, ahol ingyenesen hozzáférhetővé tettük a tudnivalókat, a folyamatosan változó szabályokat, előírásokat. Főleg a “kisebbekkel” szorosabb kapcsolat alakult ki, nekik nehezebb volt tájékozódni és több segítségre szorultak. Összegyűjtöttük, hogy például ki foglalkozik házhozszállítással, igyekeztük segíteni a helyi termelők piachoz jutását a lakosság körében. Emellett virtuális túrákat, online tárlatvezetést és előadásokat szerveztünk, városismereti tréninggel készülődtünk a turizmus újraindítására. Közös célunk az volt, hogy a város neve ne merüljön feledésbe.
A leállás alatt közösen újragondoltuk programkínálatunkat. A korábbi buszos kirándulások helyett olyan szabadtéri programokat szerveztünk, amelyek megfeleltek az előírásoknak. Ilyenek voltak pl. a „Gyula.Természetesen.” kampány keretében népszerűsített “városi tematikus séták”, melyek kialakítása az idegenvezetők és szállásadók közös munkáját dicsérik. Legnépszerűbb természetközeli programunk az “Evezés az Ó-Fehér-Kőrösön”, mely egy túravezetővel kísért, belvárosi kenutúra. A program során az evezős tapasztalat nélküli vendégek is közelebbről megismerhetik Gyula páratlan természeti környezetét, és a Körösök élővilágát.
A helyi összefogásra jó példa egy 2020-as szállásadói kezdeményezés. Ennek köszönhetően létrejött a “Biztonságos gyulai szálláshely” minősítés, amit azok kaphattak meg, akik rendelkeztek akciótervvel, biztonságosak voltak a vendégek és dolgozók számára egyaránt, fertőtlenítőszereket garantáltak stb. A szállásadók emellett azt is vállalták, hogy megpróbálják tartani a korábbi évek árait és 150 Forint/vendégéjszaka összeggel hozzájárulnak a Turisztikai NKft. működéséhez. A befolyt összeget a gyulai programok népszerűsítésére költöttük.
Közös gondolkodással megtaláltuk a lehetőséget a nagyobb rendezvények “kiváltására”. Gyulán sem lehetett megrendezni a Pálinkafesztivált, illetve Békéscsabán a Kolbászfesztivált. Szerettük volna, ha a foglalásokat nem mondják vissza a vendégek, így “sétáló rendezvényeket” szerveztünk helyi összefogással. A “pálinka út” és a “gyulai kolbászolás” elnevezésű gasztrosétákon több állomásponton lehetett a gyulai hungarikumokat és helyi termékeket kóstolni, valamint megvásárolni. A helyi értékek megismerését pecsétgyűjtő nyereményjáték is segítette.
Ezek a programok a helyi és térségi szolgáltatók, vendéglátóhelyek számára is nagyon népszerűek voltak, így idén már térségi szinten, a békéscsabai szolgáltatókkal közös együttműködésben szeretnénk a hungarikumjainkra és a nemzetiségek konyhájára épülő gasztrotúrákat szervezni.
A pandémia rákényszerített minket az újításokra. Most az a feladatunk, hogy megőrizzük ezeket az értékeket, és átvigyük magunkkal a jövőbe.
Kérdés:
Baldauf Csabától, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökétől kérdezem: Szállásadóink körében legaktuálisabb kérdés a szálláshelyek minősítésével kapcsolatos eljárási folyamat. A Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület 2022. januárban elkezdte a szállodák és panziók minősítését. Milyenek az eddigi tapasztalatok a minősítési eljárás kezdeményezése és az eljárás lefolytatása kapcsán?
Kis Zsuzsanna
