Sok évvel ezelőtti cégbejegyzési nehézségek miatt lett most agrárkamarai tag egy olvasónk vállalkozása. A cégnek semmi köze nincs a mezőgazdasághoz, most mégis azzal szembesültek, hogy tízezreket követelnek tőlük kamarai tagsági díjként.
Amikor olvasónk évekkel ezelőtt megalakította a cégét, még minden módosítás nehézkes adminisztrációval járt. A tevékenységi körök változását is be kellett jelenteni a Cégbíróságon, így ügyvédi közreműködés és a vele járó költségek vállalása nélkül nem lehetett tevékenységet módosítani. (Ma már nem kell a tevékenységi köröket bevenni a társasági szerződésbe, csak a NAV-nak bejelenteni.) Akkoriban minden cég ugyanazt csinálta ennek kivédésére: alapításkor annyi tevékenységet soroltak fel a vállalkozásnak, amennyit csak tudtak, függetlenül attól, hogy most éppen ezeknek a töredékével sem foglalkoznak. Így került olvasónk cégének bejegyzésébe is néhány olyan tevékenységi kör, ami hasznot ma nem hajt, csak problémákat okoz neki.
A probléma nem ma kezdődött, csak még nem ért el minden érintetthez. Az agrárkamaráról szóló törvénybe még 2014-ben került be egy olyan rendelkezés, ami az agrárgazdasági tevékenységhez köti a kötelező kamarai tagságot. Hogy mi az agrárgazdasági tevékenység, azt egy hosszú tevékenységlista árulja el. A növénytermesztés és állattenyésztés mellett ide tartozik többek közt az élelmiszergyártás, italgyártás, élelmiszer-nagykereskedelem, kertészeti szaktanácsadás, mezőgazdasági gépek kölcsönzése és még számos, összesen 30 tevékenység (ÖVTJ alapján 30, TEÁOR alapján 18 tevékenység). Ha egy vállalkozás tevékenységi körei között ezek közül bármelyik is szerepel, akkor a vállalkozás automatikusan az Agrárkamara tagjává válik. A törvény ugyan csak azokat kötelezi kamarai tagságra, akik ténylegesen végeznek is agrárgazdasági tevékenységet. Ezt a feltételt azonban könnyedén átlépik: a törvény szerint az a cég már agrárgazdasági tevékenységet végez, amelyiknek valamilyen hivatalos nyilvántartásába, például a cégbírósági nyilvántartásba bekerül az érintett tevékenységi kör.
Ha valaki élelmiszer gyártásával, forgalmazásával foglalkozik, akkor szüksége van FELIR-azonosítóra is a NÉBIH-től. Ez a másik olyan nyilvántartás, amit azonnal összekötnek az agrárkamarai tagsággal. Akinek tehát van FELIR-azonosítója, annak taggá kell válnia.
A kamarai törvény arra is felhatalmazza a szervezetet, hogy hozzáférjen a közhiteles nyilvántartásokhoz, azaz beszerezze ezeket az adatokat. Le is kérik rendszeresen a FELIR-azonosítót megszerző vállalkozások listáját, s egyből értesítik őket a számukra is kötelezővé váló agrárkamarai tagságról. Nem jutnak el azonnal mindenkihez, így fordulhat elő, hogy olyan vállalkozásnál is csak most jelentkeznek a tagdíjért, amelyik évek óta nem változtatta meg a tevékenységei listáját.
A lényeg a tagdíj befizetése, ami jelentős összeg is lehet. A tagdíj alapja a két évvel ezelőtti, azaz most a 2020-as bevétel. Az alap tagdíj évi 2 ezer forint, ezt 600 ezer forint bevételig kell fizetni. A továbbiakban sávosan emelkedik: 10 millió forint tagdíjalapig 5 ezer forint, 50 millióig viszont már 30 ezer forint a fizetendő. Az 50-150 millió forint közötti bevételű vállalkozás tagdíja évente 150 ezer forint lesz. A tagdíjszámítás módja 2023-tól megváltozik, s ez sokak számára erős díjemelést jelent. A mostani sávos számítás helyett a tagdíjalap 0,19%-át kell majd befizetni. Azaz egy 50 milliós bevételt elérő vállalkozás számára a mostani 30 ezer forint helyett 95 ezer lesz az éves tagsági díj.
Ha az agrártevékenység részaránya a vállalkozás működésében 20% alatti, akkor ennek igazolásával kezdeményezheti a tagdíj összegének a csökkentését. Csakhogy, vigyázat! – erre jogvesztő határidő figyelmezteti a vállalkozót a tagdíjat megállapító határozat végén. Aki a rendelkezésére álló határidőig elmulaszt panaszt tenni, az ezzel el is fogadja a megállapított tagdíjat, amit ettől kezdve adók módjára behajtható köztartozásként kell fizetnie.
Az agrárkamarai tagságtól megszabadulni úgy tudunk, ha töröltetjük cégünk adatai közül a felesleges tevékenységeket. Sajnos ehhez ügyvédet kell megbízni és a társasági szerződést kell módosítani. (Hiába lenne ma már elég a NAV-hoz bejelenteni a tevékenységet, a régi bejegyzések csak így módosíthatók.) A törlés sem jár a korábbi követelések megszűnésével. A Kamara ezt úgy értelmezi, hogy mostantól nem végezzük ezt a tevékenységet, de a korábbi évekre járó díjat akkor is be kell fizetnünk.
Nagy Csaba
