Az elmúlt időszak tanulságai alapján új fejezetet kell nyitni a hazai turizmusban. Úgy tűnik, hogy a jövőt a minőségi élményt nyújtó turisztikai területek és a régiós együttműködések jelentik. Erre sok példa van például Ausztriában, érdemes a jó gyakorlatokból meríteni.
Az a főváros lesz sikeres, ahol vannak jövőképek és turisztikai stratégiák – hangzott el a Dunakavicsok turisztikai podcast egyik nyár eleji adásában, amelyben Nagy-Szász István, budapesti szállodás szakember és Kovács Balázs, Bécsben élő turisztikai tanácsadó beszélgettek Budapest és Bécs erősségeiről, gyengeségeiről, kapcsolódási pontjairól és jövőbeli stratégiájáról.
Fókuszban az életminőség és az ember
A nyugati turizmusfejlesztési stratégiákban ma már az a legfontosabb szempont, hogy a helyiek, a turizmusban dolgozók és a látogatók is jól érezzék magukat. Fontos, hogy a helybeliek is szeressék a városukat, mert csak akkor lesznek hitelesek. A Budapest Brand Zrt., amely Budapest turisztikai stratégiájának kidolgozásáért felelős, ezt az irányvonalat tűzte ki célul. E téren pedig sokat tanulhatunk Bécstől, hiszen 12 éve a legjobb életminőségű város a világon.
Arra van szükség, hogy miközben a turista élményben gazdagodik, a látogatásával javítsa az ott élők anyagi javait és életminőségét. Az osztrákok például nagyon figyelnek arra, hogy a helyiek elégedettek-e a turizmussal, és ez mennyire rontja vagy javítja az életminőségüket. Mindent meg is tesznek ennek érdekében. Persze kell hozzá adottság is, de a látogatóbarát ökoturisztikai stratégiában sok minden benne van: a mobilszolgáltatóktól kezdve az ott élő külföldiek megkérdezése is. Ennek eredményeként a bécsiek 90 százaléka mondja azt, hogy a turizmus javítja a várost.
Kitörési stratégiák: mivel tudna vonzó lenni Budapest?
A szakemberek szerint szét kell nézni a világban, és a sikeres receptekből összeállítani a nyertes stratégiát. Várhatóan felértékelődik minden, ami a közelben van és biztonságos. Meg kell keresni azokat a megoldásokat, amelyekkel még vonzóbbá tehetjük hazánkat és a fővárosunkat. Íme néhány lehetőség, amiket érdemes lenne kiaknázni:
Hasznosítsuk jobban a Dunát!
Budapestnek sokkal jobbak a természeti, földrajzi adottságai, mint Bécsnek. Jó a fekvése, a városképnek szerves része a Duna. Jó irány lehetne például, ha a zöld és a kék területeket átjárhatóvá tennénk. Közlekedés terén is jobban ki lehetne használni a folyót, és nemcsak a turisták szempontjából. Üzemelhetnének vízi taxik, kisebb hajók, minőségű szolgáltatást nyújtó hajók (szálloda, kávézó, étterem).
Világörökségi helyszínek újragondolva
Fővárosunk erőssége még, hogy van két világörökségi helyszíne is. Az egyik a Duna-part látképe és a Budai várnegyed, a másik az Andrássy út és történelmi környezete. Ki lehetne találni olyan programokat, amelyek során ezekre a kulturális örökségekre alapozva mesélhetnénk a történelmünkről.
Élet a fővároson kívül: Grand Budapest
Jó ötlet lenne az is, ha az elővárosok – például Gödöllő, Szentendre – mellett, bemutatnánk akár például Velencét vagy az Etyeki borvidéket a Budapestre látogatóknak.
Gyógyulj meg Budapesten!
Ebben a koronavírusos időszakban folyamatosan erősödik az egészségtudatos szemlélet, a gyógyvíz tehát hatalmas lehetőség. A fővárosi gyógyfürdőkre lehet építeni. Budapest egyfajta gyógyító, üdülő és kulturális városként egyedi mixet jelenthetne. Érdemes lenne olyan programokat kitalálni a helyieknek, amelyek a gyógyulást népszerűsítik a poszt-covid időszakban. Ezzel egyrészt javul az emberek életminősége, másrészt munkához juttatná a fürdő személyzetét és az erre épülő szállodák infrastruktúráját. Ahhoz pedig, hogy a fővárosi fürdők magyar vendégeket is vonzzanak, erősíteni kellene, hogy nemcsak vidéken elérhető a wellness, hanem Budapesten is.
Friss, pezsgő kulturális élet
A külföldiek körében Budapestnek nem erőssége a klasszikus kultúra (zene, múzeumok). Vagy nem olyan turisták jönnek, akiket ez érdekel, vagy jobb marketingre lenne szükség. Sok külföldi látogatót mozgatott meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál, vagy a Sziget fesztivál, ami már hozzá tartozik a Budapest márkához. E téren Bécs és Budapest kiegészítheti egymást. Míg az előző egy kicsit avíttas, a magyar főváros frissebb, pezsgőbb, sokkal érdekesebb, akár a dzsessz fővárosává is előléphetne a közép-európai régióban.
Több zöld szállodát!
Ösztönözni kellene, hogy legyen több zöld szálláshely, ez legyen az új irány. Mutassuk meg: a helyi vállalkozónak fontos, hogy kisebb legyen az ökolábnyoma!
A közös régiós élménytér versenyképesebbé teszi hazánkat
A turisztikai szolgáltatásokat, attrakciókat át kell tenni az online térbe, hogy foglalhatóak legyenek és össze lehessen hasonlítani őket.
Emellett érdemes lenne a régiók között közös termékfejlesztésbe kezdeni. Például közös digitális élménykártyát, városkártyákat vagy Duna-kártyát létrehozni, amit felkínálhatnánk a bécsi látogatóknak, hogy eljöjjenek hozzánk, vagy fordítva. A szakemberek ugyanis úgy vélik, hazánk és Budapest turizmusa nemzetközi szinten akkor lehet versenyképesebb, ha egy régiós élménytér részeként kínáljuk, hiszen az országok közötti átjárhatóság intenzívebb vendégforgalmat is jelent.
Szilágyi Katalin
