Sütemény csomagolva

Sütemény csomagolva

Könnyen jön az ötlet, hogy ha a vendégek amúgy is csak elvitelre vásárolhatnak a cukrászdában, akkor miért ne árusíthatnánk előre csomagolva legalább hűtést nem igénylő teasüteményeket. Az ötlet valóban jó, csak vigyázzunk, mert teljesen más feltételeket kell betartani, mintha a cukrászda vendégeinek szolgálnánk fel frissen a kávé mellé a helyben készült süteményt.

Azt kell látnunk, hogy a csomagolt sütemény eladása teljesen más tevékenység, mint ugyanannak a sütinek az asztalnál történő felszolgálása. A felszolgálás a vendéglátás kategóriájába tartozik, a csomagolt sütemény értékesítése pedig élelmiszer kiskereskedelmi forgalmazása. Ha előre becsomagolunk egy tucat linzert, papír vagy műanyag tálcára tesszük és lefóliázva árusítjuk, azzal élelmiszeripari árut hozunk létre. Ekkor már nem a vendéglátás, hanem az élelmiszer-kereskedelem szabályait kell alkalmaznunk.

Az előre csomagolt élelmiszerek forgalomba hozatalának egyik legfontosabb része a vásárlók kötelező tájékoztatása. Akkor nevezhetjük előre csomagoltnak az árut, ha a csomagolás tartalmát nem lehet megváltoztatni annak felnyitása nélkül. Tehát a vevő nem kérhet 8 vagy 12 süteményt, ha 10 darab van egybe csomagolva. Az erről szóló EU rendelet külön kiemeli, hogy nem minősül előre csomagoltnak a termék, ha a vevő kérésére csomagolják be a helyszínen (az az eset, amikor süteményt rendelünk).

Mi legyen a címkén?

Aterméken el kell helyezni egy kötelező tájékoztatást a vásárlók számára. Ennek a tartalmát ma már egy EU-jogszabály rögzíti, ez a 1169/2011/EU rendelet. (Erre azért fontos figyelnünk, mert az interneten sok helyen ma is megtalálható még a régi, 2004-es hazai jogszabályra való hivatkozás, amit leváltott a 2011-es uniós rendelet.)

A kötelező tájékoztatásnak általánosságban az alábbiakat kell tartalmaznia:

– az élelmiszer azonosítására, összetételére, tulajdonságaira vagy egyéb jellemzőire vonatkozó információk

– a fogyasztók egészségének védelmére és az élelmiszer biztonságos használatára vonatkozó információk. Ez különösen akkor fontos, ha az összetevők valamelyike káros lehet egyes csoportok számára (pl. kisgyermekeknek nem ajánlott)

– eltarthatóság, tárolás és biztonságos használat feltételei

– az egészségre gyakorolt hatás, beleértve a valamely élelmiszer káros és veszélyes fogyasztásához kapcsolódó kockázatokat és következményeket

– a táplálkozási jellemzőkre vonatkozó információk, hogy a fogyasztók – beleértve a különleges étrendi igényű fogyasztókat – megalapozott módon választhassanak.

A rendelet konkrétan is előírja, hogy miket kell szerepeltetni a csomagoláson:

– az élelmiszer neve

– az összetevők felsorolása, a felhasznált tömegük szerinti csökkenő sorrendben

– allergiát okozó összetevők, segédanyagok

– egyes összetevők, összetevőcsoportok mennyisége, ha

– az megjelenik az élelmiszer nevében,

– a fogyasztó azt társítja a megszokott elnevezéssel

– vagy alapvetően jellemzi az élelmiszert (pl. diós kalács esetén a dió mennyisége)

– az élelmiszer nettó, azaz csomagolás nélküli mennyisége

– a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő

– tárolási és felhasználási feltételek

– az élelmiszert előállító vállalkozás neve vagy cégneve és címe

– származási ország vagy az eredet helye, ha eredetvédett termékről van szó

– felhasználási útmutató, ha ennek hiányában nehéz felhasználni az élelmiszert

– az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban

– a tápérték jelölése.

Ezeket a tudnivalókat a csomagoláson, vagy egy arra rögzített címkén kell feltüntetni úgy, hogy azok jól láthatók, olvashatók legyenek.

A feltüntetendő adatokkal kapcsolatban érdemes áttanulmányozni az említett EU rendeletet, különösen a 17-28. cikkelyeket. A rendelet itt található: bit.ly/elelmiszer-jeloles.

Érdemes megnézni a kormány élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárságának tájékoztató anyagait is ezen a címen: elelmiszerlanc.kormany.hu/altalanos-informaciok. A legfontosabb tudnivalókat összefoglalták egy külön tájékoztató anyagban: bit.ly/kormany-tajekoztato.

Élelmiszer-előállítói engedély kell

Ha a terméket nem egy saját cukrászüzemet működtető cukrászda, hanem például étterem akarja forgalomba hozni, akkor arra is gondolni kell, hogy a vállalkozásnak van-e engedélye az élelmiszer-előállításra. Egy étterem például árusíthatná a saját fűszerkeverékét vagy akár a vendégek által kedvelt padlizsánkrémet is, előre csomagolva. Főleg most, hogy helyben fogyasztani nem lehet, így valamennyit meg lehetne menteni a korábbi forgalomból.

Természetesen van arra lehetőség, hogy ilyen termékeket az éttermek is árusítsanak. Ehhez azonban a vállalkozásnak az élelmiszer-előállító tevékenységre külön engedéllyel kell rendelkeznie. Egy vendéglátó üzlet valószínűleg nem rendelkezik alapvetően ilyen engedéllyel, így ezt külön be kell szereznie.

Az élelmiszerek forgalomba hozatalához vagy engedélyre, vagy csak bejelentésre van szükség. Mindkettőben az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró kormányhivatal az illetékes. Az engedélyt a megyei hivatal adja ki, ha pedig csak bejelentés kell, azt a járási kormányhivatalhoz kell megtenni. Engedélyre csak az erről szóló, 57/2010 FVM rendeletben felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához van szükség:

– friss hús

– friss halászati termék az élő hal kivételével

– nyerstej, hűtést igénylő tej és tejtermék

– valamennyi vendéglátó-ipari termék az italok kivételével

– hűtést igénylő cukrászati termékek, melyek forgalomba hozatala az előállítás helyén, illetve házhoz szállítással történik a végső fogyasztó részére.

Egy működő cukrászda például az utolsó pont alapján már rendelkezik engedéllyel, egy étterem viszont egyáltalán nem biztos, hogy korábban megszerezte ehhez a jogosultságot.

Nagy Csaba

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.