A járvány miatt korlátozottak a kulturális lehetőségeink, az online programok pedig nem pótolják a közösségi élményeket. Nem véletlen, hogy megnőtt az igény az olyan szabadtéri programok iránt, mint a városnéző séták. Biztonságosak és érdekesek is, mert mindig újabb és újabb nézőpontból fedezhetjük fel egy település látnivalóit.
Közösségi élmény – biztonságosan
Ha hinni lehet a felméréseknek, akkor 2021 a séták éve lesz Budapesten. A fővárosban évről évre egyre többen vesznek részt városi sétákon, hetente több ezren fedezik fel tematikus túrákon saját környezetüket.
A program közönsége főként nőkből áll, mindössze ötödük férfi. Átlagéletkoruk 51 év, és többségük diplomás – derül ki a Magyar Sétaszövetség tavaly decemberi felméréséből. A résztvevők több mint 90 százaléka Budapesten és a főváros agglomerációjában él, a városi sétákon elsősorban saját otthonukat szeretnék jobban megismerni. Szinte mindannyian aktív kultúrafogyasztók, akik színházi előadásokra, múzeumba, moziba, koncertekre és hangversenyekre járnak. Elmondásuk szerint a digitális események nem igazán nyújtottak megfelelő közösségi élményt. A felmérésben résztvevők jelenleg a városi sétákat tartják a legbiztonságosabb kulturális programnak, mert a szabadtéren védve érzik magukat a járványtól.
Ezt támasztotta alá lapunknak Koniorczyk Borbála is, aki férjével Merker Dáviddal 8 éve szervez városnéző sétákat Budapesten Hosszúlépés. Járunk? néven. A sétáik és sétaszínházaik népszerűsége évek óta nő, mára egy több, mint tízezer főt számláló állandó közösség jött létre körülöttük. A vírus ellenére a tavalyi sétálóik kétharmada idén is visszatért hozzájuk, a korlátozások feloldása után pedig már 99 százalékuk szeretne újra részt venni a sétáikon. – Az egyik legnagyobb büszkeségünk, hogy tavaly nyáron, a korlátozások közti levegővételnyi szünetben volt olyan hónap, amikor 90 sétát tudtunk megtartani, magas résztvevői létszámokkal – említette Koniorczyk Borbála.
Egy sétára 20 fő az alaplétszám, ami helyenként maximum 30 főre bővíthető, míg a sétaszínházak résztvevőinek létszáma inkább 30-40 között mozog. A Hosszúlépés közönsége leginkább középkorú nőkből és az ezt követő korosztályokból áll. Férfiak általában hölgy társuk hívására érkeznek, de a fiatalok ismerkedéshez, első randevúra is szívesen választanak valamilyen tematikus sétát. A programon gyakran vesznek részt középkorú baráti társaságok és a nagycsaládok felnőtt tagjaiból álló csoportok.
Izgalmas helyszínek újszerű megközelítéssel
Az őszi karantént megelőző időszakban 40-42 izgalmas séta közül választhattak az érdeklődők. Közöttük akár a pandémiához kapcsolódó témájút is. A Korona idején elnevezésű sétán a Várnegyedben barangolva azt tudhatjuk meg, hogyan fertőzte meg Európát a pestis, mi köze a vérvádaknak a járványokhoz, és miért lett Buda helyett Pest az ország gazdasági központja. De van gasztrotúrájuk, építészeti értékeket felvonultató sétájuk és sétaszínházi programjuk is. Ez utóbbi a városi sétát és a monodrámát ötvözi. A jeleneteket külön helyszíneken mutatják be, a köztük levő utat pedig sétálva teszik meg. A legkeresettebb séták ősszel a Dezső András által tartott Magyar Kóla (a budapesti bulinegyed titkairól), valamint a Ferihegy 1-es terminálját bemutató Ablak a világra séták voltak.
A városi séták előnyei
Koniorczyk Borbála szerint a városi sétáknak csak előnyei vannak, hiszen sokkal többet lehet megtudni egy városról, környékről, ha egy szakértőt hallgatunk. A városnéző buszok pedig nem teszik lehetővé, hogy mélyebb tartalmakat lehessen átadni, a látnivalók, érdekességek apró részleteit fel lehessen fedezni vagy át lehessen élni. És nem is biztos, hogy egy adott célpontot busszal meg lehet közelíteni.
Ezek a programok árban is megfelelnek a sétálni szerető közönségnek. Egy sétajegy egy közepesen drága színházjegy árának felel meg: átlagosan 3690 forint és 4290 forint körül mozog. A gasztro séták kicsivel többe kerülnek, itt étel vagy ital kóstoló is jár a programhoz, de azok ára is magasabb, ahol a séta alapját szolgáló könyvet is megkapják a résztvevők.
A vezetett túrák vonzzák a turistákat
Bár a Hosszúlépés sétálóinak a 90 százaléka budapesti, egyre többen érkeznek más városokból is. Akik eddig külföldre irányították a figyelmüket és a forrásaikat, ezúttal hazai célpontokat kerestek. Egy városnéző program pedig izgalmas kiegészítője egy kirándulásnak, nyaralásnak.
És nemcsak Budapesten, hanem az ország különböző pontjain is kedveltek a városnéző séták. A turisták egyre több helyen találkozhatnak olyan vezetett túrákkal, amelyek az általános nevezetességeken túl az adott hely sajátos jellegzetessége köré fűződnek. Hatvanban például már évek óta elérhető a városi séta, amelynek során az odalátogatók megtekintethetik a vadászati múzeumot, a belváros történelmi és kulturális nevezetességeit. Láthatják a Hatvany Lajos Múzeum tárlatait, a serfőzdét, és a vadasparkot.
Hévízen tavaly először vehettek részt a vendégek tematikus sétán, aminek a keretében bepillanthattak a fürdő történetébe, legendáiba. Belekóstolhattak a térségi gasztronómia ízeibe, megismerhették a római kor virágzó kultúréletét, a hévízi boszorkány történetét. A város tervei szerint ezentúl egész évben jelentkeznének sétákkal, megújuló tematikával.
Szilágyi Katalin
