Hatósági árat vezetett be a kormány hét, alapvetőnek mondott élelmiszerre. A fehér liszt, a cukor, az étolaj, a 2,8-as tej, a sertéscomb, csirkemell és végül vele együtt a csirkefarhát nem kerülhet többe, mint tavaly október 15-én. Az intézkedés csak három hónapig, gyakorlatilag a választások lezárásig lesz érvényben.
A gáz, az elektromos áram és a benzin után egy újabb területen vezetett be hatósági árakat a kormány. Február 1. és május 2. között maximált ár van érvényben hét megjelölt élelmiszerre, köztük a szegénység abszolút jelképének is tekinthető csirkefarhátra.
A kormányrendelet szerint februártól májusig érvényes a hatósági árszabályozás. A napi fogyasztási cikkeket árusító kiskereskedőkre vonatozik, függetlenül attól, hogy üzletben, bevásárlóközpontban működnek, vagy csomagküldő kiskereskedelemmel foglalkoznak. Az árszabályozás kifejezetten a kiskereskedelmi árakat érinti. Ez azt jelenti, hogy aki vállalkozóként nagykereskedőtől, vagy közvetlenül a termelőtől, húsfeldolgozótól vásárol élelmiszert, az nem fog találkozni a kötelezően csökkentett árakkal.
A hatósági árakat nem kell „tovább vinni“ a termékek feldolgozása során sem. Attól tehát, hogy esetleg a korábbinál olcsóbb lesz a sertéshús, még nem kell átárazni a sertéshúsból készülő ételeket az éttermekben.
Mennyi az annyi?
A kiskereskedőkkel szembeni elvárás, hogy a megjelölt termékek bruttó kiskereskedelmi árát nem emelhetik magasabbra, mint az 2021. október 15-én volt. Ha valamilyen okból ez az ár nem áll pontosan rendelkezésre, akkor az október 15-e előtt alkalmazott utolsó ismert árat kell alkalmazniuk. Ha ez sem állapítható meg, akkor a KSH honlapján megtalálható, 2021. októberre alkalmazott átlagos fogyasztói ár alapján kell a terméket átárazniuk. Ez lenne a legegyszerűbb megoldás, a rendelet alapján viszont csak akkor nyúlhat ehhez a kereskedő, ha saját nyilvántartásai alapján nem tudja a korábbi árszintet pontosan meghatározni.
A rendeletben említett, 2021 októberi KSH-átlagárak a megjelölt termékekre a következők:
– búzafinomliszt, BL55: 203 Ft
– kristálycukor: 261 Ft
– napraforgó-étolaj: 713 Ft
– 2,8-as tej, UHT, dobozos: 268 Ft
– sertéscomb csont és csülök nélkül: 1.420 Ft
– csirkemellfilé csont és bőr nélkül: 1.600 Ft
– csirkefarhát: nincs korábbi adat róla.
(A KSH hivatalos árait ebben a táblázatban találhatjuk meg évekre visszamenőleg: bit.ly/KSHarak.)
Fél éves bezárás és 3 millió forint a büntetés
A kereskedő azt sem teheti meg, hogy nem forgalmazza a rögzített árú termékeket. A kormányrendelet kötelezővé teszi, hogy a hét minden napján legalább a 2021-ben átlagos napi mennyiséget a polcokon kell belőlük tartani. A kereskedő továbbá arra is köteles, hogy a kormány által előírt módon függesszen ki tájékoztató táblát az alkalmazott árairól. A rendelet megszegőit akár fél éves üzletbezárással és 3 millió forint bírsággal is büntethetik.
Több termék októberben drágább volt, mint most
A kormányfő bejelentése szerint a cél az alap élelmiszerek árának csökkentése volt, amit a növekvő infláció kényszerített ki. Ezzel szemben többen is arra hívják fel a figyelmet, hogy a megjelölt termékek közül több is drágább volt a kijelölt októberi időszakban, mint most. Lisztet ma 160, cukrot 250, étolajat 600-700 forintért is vehetünk, ezek esetében tehát nem sok értelme volt éppen most és éppen az októberi árszinthez kötni a hatósági árat. A tejet elérjük 240-250 forintért is. Olcsóbb lett a csirkemell is: az októberi adat hivatalosan 1600 forint, januárban 1500 körül vásárolható meg akciósan. Így az is előfordulhat, hogy a hatósági rögzítés ellenére a termékek ára még emelkedni is fog: a mai alacsonyabb szintről visszadrágulnak a tavaly októberi állapotra.
A csirkefarhát árának alakulásáról nincs hivatalos adat, a KSH nem jegyzi az élelmiszerek között. Nehéz is megérteni, hogy a hagyományosan legsilányabbnak, legolcsóbbnak tartott élelmiszer miért került bele a legfontosabbnak tartott alap élelmiszerek listájába. Szomorú beismerés a kormány részéről, ha ezt az élelmiszert olyan tételnek érzik, mely meghatározza vásárlási lehetőségeinket.
A listában szereplő termékek ára azonban messze nem az októbertől eltelt időben emelkedett a legnagyobb mértékben. Ha valóban az áremelkedés hatását szeretnénk enyhíteni, akkor nem a 2021-es, hanem a 2020-as őszi árakhoz kellene visszanyúlnunk. Az étolaj 2020 októberében 533 forint volt, egy évvel később 713. Ez 33,8%-os áremelkedés. A liszt 178-ról 203-ra drágult, azaz 14 százalékot emelkedett az ára. A 2,8-as tej viszont sokkal szerényebb mértékben drágult, mindössze 1,9%-ot emelkedett az ár, 264 forintról 273-ra.
Tény az is, hogy az áremelkedés mértéke éppen októberben ugrott meg: addig az előző év azonos időszakához képest 4-5 százalékos volt az infláció, októberben viszont már 6,5 százalékot, novemberre és decemberre pedig 7 százalék feletti adatot jelez a statisztikai hivatal.
Az áfához is nyúlhattak volna
A kérdés az, hogy mennyit segít a vásárlóknak a fenti 7 termék árának a szigorú rögzítése? Az élelmiszerek árát nem lehet úgy kordában tartani, mint az üzemanyagot. Egy benzinkút forgalmaz 4-6 féle terméket, így az árrögzítés valódi segítséget jelenthet a vásárlónak. A több ezer, tízezer választható élelmiszer-ipari termék közül vajon mennyi értelme van kiragadni ezt a hetet és ezek árát rögzíteni?
Valójában a vásárlóknak sokkal nagyobb segítség lett volna a rossz emlékeket idéző hatósági árak bevezetése helyett az élelmiszerek adójának csökkentése. Az áfát a kormány nem törölheti el, ezt a közös uniós rendelkezések nem engedik. Annak viszont nincs akadálya, hogy az EU-ban legmagasabb, 27%-os adókulcs alól valamelyik kedvezményes sávba tolja át az alapvetőnek szánt élelmiszereket, mint tette azt például a lengyel kormány. A sertés- és csirkehús és a tej amúgy is 5%-kal adózik, a liszt, az olaj és a cukor viszont jelenleg semmiféle kedvezményt nem élvez, 27% áfát kell rájuk fizetni. A hatósági ár bevezetésénél valószínűleg sokkal többet segítene az adó csökkentése akár a felsorolt termékekre, akár valamennyi élelmiszerre.
De akkor vajon miért nem az áfacsökkentés eszközét választotta a kormány? Valószínűleg nem véletlenül döntöttek így. A mostani megoldás ugyanis egy fillérrel sem csökkenti az állami adóbevételeket. A kormány úgy hoz a lakosság számára jóléti intézkedést, hogy annak árát egy az egyben a vállalkozásoknak kell megfizetniük. Nem példa nélküli ez a megoldás. Ugyanehhez nyúltak az üzemanyag-árak és a banki kamatok rögzítésénél is, de gyakorlatilag az összes rezsicsökkentésként hirdetett intézkedés is ezt a módszert követte. Ugyanez a logikája az éttermi áfacsökkentés után bevezetett turisztikai hozzájárulásnak is. Minden esetben hasonló az intézkedés lényege: a fogyasztó számára hoz némi árcsökkentést, aminek a forrása egyedül a kereskedő vagy szolgáltató árrése lehet. Költségei ugyanis nem csökkennek, így a hatósági ár fedezetét csak saját haszna csökkentésével tudja előteremteni. Ez a megoldás a lakosság számára kedvező, a vállalkozók számára viszont elszegényedést jelent.
A termelőkön csattanhat az ostor
Milyen hatása van az árrögzítésnek a boltok forgalmára? Összességében azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb egy üzlet árukínálata, annál kevésbé fogja megérezni a korlátozás hatását. Ha nem emelhetik magasabbra a csirkemell árát, majd drágább lesz a comb. Ha nem drágulhat a liszt, akkor drágulnak majd a lisztből készülő termékek, a kenyér és a péksütemények, a tésztafélék. Az étolaj árának rögzítése nem állítja meg a margarin drágulását, ami szintén 36 százalékot emelkedett egy év alatt, s biztosan többen fogyasztják, mint a csirkefarhátot. A kisebb kínálattal rendelkező üzletek viszont sokkal erősebben megérzik, ha a legnagyobb forgalmat jelentő élelmiszereket esetleg a beszerzési ár közelében kell árusítaniuk.
De a rendelet igazi kárvallottjai nem is a kereskedők, sokkal inkább az élelmiszer-termelők lesznek. A rendelet ugyanis hivatkozik egy másik jogszabályra, ami a mezőgazdasági termékek árának megállapításáról szól. Ennek a lényege, hogy a kereskedő nem adhatja olcsóbban a terméket, mint amennyiért a beszállítótól megvásárolta. Nem értékesíthet önköltség alatt. Egyszerre kell tehát teljesítenie ezt a szabályt és a maximált kiskereskedelmi árra vonatkozó előírást. Ezt csak úgy hozhatja összhangba, ha leszorítja a beszállítónak fizetett árakat is. A bolti árcsökkentés valódi árát tehát a mezőgazdasági termelők fogják végső soron megfizetni.
Forrás: 6/2022. kormányrendelet
Nagy Csaba
