November elejétől a munkáltatók megkövetelhetik a koronavírus elleni védőoltás meglétét a dolgozóiktól. De joguk van-e az egyes cégeknek az üzleti partnereiktől is megkövetelni hasonló lépést, vagy legalább megismerni a vállalkozás dolgozóinak oltottsági adatait? A kérdés nem elméleti, van olyan cég, amelyik név szerint akarja megtudni, hogy alvállalkozója dolgozói megkapták-e a védőoltásukat.
Egy nagyobb rendezvény szervezését elnyerő cég kérdezett rá levélben a munkába bevont alvállalkozók dolgozóinak oltottságára. Nem is csak az érdekelte őket, hogy hányan számítanak védettnek, hanem részletes listát kértek arról, hogy kik kaptak egy oltást, kik a másodikat, s kik azok, akik esetleg már a harmadikon is túl vannak. Tehát nem csak statisztikát kértek erről, hanem név szerint kellett volna felsorolni az érintett dolgozókat. Ez már túl részletes kíváncsiskodásnak tűnt az érintett cég vezetőjének, s egy elegáns levélben inkább elhárította az érdeklődést.
Sajnos a kormány úgy bízta az oltások kérdésének a kezelését a munkáltatókra, hogy nem adott ehhez egyértelmű iránymutatásokat. A munkaadók többsége nem tudja, honnan is tudná, hogy milyen adatot szolgáltathat ki dolgozóiról és mit nem, mihez van joga egy megbízást adó partnercégnek és mihez nincs. Ha alvállalkozója vagyok valakinek, az vajon feljogosítja arra, hogy ilyen információkat kérjen tőlem?
Meg kell értetnünk a másik oldalt is, hiszen ott éppen ilyen nagy a bizonytalanság. Szervezünk egy jelentős rendezvényt, több száz vendéget várunk például egy sportcsarnok átadása utáni állófogadásra. Rendezvényszervezőként nyerjük el a megbízást, a cateringet alvállalkozó biztosítja. Leszerződünk egy jól ismert étteremmel, ők hozzák az ételt, italt, felszolgálókat. A program lebonyolításáért mi vagyunk a felelősek, elsősorban tőlünk követelik meg azt is, hogy járványügyi szempontból az esemény biztonságos legyen. Ám hogyan adnánk erre garanciát, ha nem tudjuk még azt sem, hogy biztonságos lesz-e ezzel az alvállalkozóval együtt dolgozni?
Két ellentétes érdek feszül itt egymásnak, s a vállalkozóknak nem sok fogódzójuk van a helyzet megítéléséhez. Ami használható: az adatvédelmi hatóság év elején készített egy tájékoztatót azzal kapcsolatban, hogy a különböző jogviszonyokban a munkáltató milyen feltételekkel ismerheti meg munkavállalóinak védettségi adatait. Igaz, már az adatvédelmi hatóság is azzal kezdi ezt az összefoglalót, hogy szükséges volna, ha a kormány átfogó jelleggel rendezné a védettség tényének igazolásával kapcsolatos követelményeket. Ez azonban azóta sem történt meg.
Az adatvédelmi hatóság, azaz a NAIH is rámutat, hogy védettség ténye egészségügyi adatnak minősül, s mint ilyen, ez különösen védett személyes adatnak számít. Ha a munkáltató meg akarja ismerni ezt az adatot, az az uniós adatkezelési rendelet, a GDPR hatálya alá esik. Be kell tartani az ezzel kapcsolatos előírásokat, s a munkáltató mint adatkezelő felel a szabályos eljárásért.
Szerencsére az EU is folyamatosan a változó körülményekhez igazítja a szabályokat, így született egy uniós kiegészítés is a koronavírus megjelenése miatt. Ezt az Európai Adatvédelmi Testület adta ki. A lényege, hogy a munkahelyi készséggel és biztonsággal kapcsolatban, valamint közérdekből szükség lehet a személyes egészségügyi adatok munkáltató általi kezelésre.
A továbbiakban a hazai törvényekre hivatkozunk. A munka törvénykönyve szerint a munkáltató kötelessége a biztonságos és egészséges munkafeltételek létrehozása. A munkáltató elvárhatja olyan személyes adatok közlését, mely a munkaszerződés teljesítése érdekében elvárható. Előírja a törvény a kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget is. Ennek alapján mindkét fél köteles megosztani a másikkal minden olyan információt, ami befolyásolja a törvényben meghatározott jogok és kötelességek teljesülését.
A munkáltató számára az egy nagyon is lényeges adatnak minősülhet, hogy dolgozója megkapta-e már a védőoltást, vagy átesett-e a koronavírus okozta betegségen. A munkáltató által elrendelhető kötelező oltásról szóló kormányrendelet fel is hatalmazza a munkáltatókat az ezzel kapcsolatos adatkezelésre. Megismerheti az oltásról szóló hatósági igazolványok és dokumentumok tartalmát, vagy azt az orvosi szakvéleményt, ami alapján az oltás nem javasolható az illető számára. Ez a jog a veszélyhelyzet végéig illeti meg a munkáltatót (598/2021 kormányrendelet 3.§).
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fenti jogosultság csak a már létrejött munkaviszonyokra terjed ki. A jogszabályok munkáltatóról és munkavállalóról tesznek említést. Nem terjed ki azonban ez a jog például az állásinterjúra jelentkező jelöltre, hiszen ő még nem a munkavállalónk. Megkérdezhetjük, hogy be van-e oltva, de nem kötelezhetjük ennek az adatnak a megadására, s nem is regisztrálhatjuk a kapott információt.
A munkáltató tehát a biztonságos munkahely létrehozása érdekében, munkavédelmi vagy munkaszervezési okokból megismerheti a dolgozói oltottságára vonatkozó adatokat. Kívülálló félnek azonban már nincs joga átadni ezeket az információkat.
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy megbízás teljesítése érdekében a megrendelő előír a védettségre vonatkozó feltételeket is. Jogos szerződési kikötés lehet, hogy az állófogadást lebonyolító alvállalkozó a helyszínre csak olyan személyzetet küldjön, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Egy ilyen feltételnek akkor tegyünk eleget, ha ez a szerződésünkben szerepel. Ebben az esetben a mi felelősségünk, hogy a szerződésnek megfelelő személyzetet biztosítsuk. S mivel mi ismerhetjük saját dolgozóink adatait, ezért meg is tudjuk oldani a feladatot, össze tudunk állítani kizárólag védett személyekből álló csapatot.
A megbízónak azonban nincs ahhoz joga, hogy alvállalkozója dolgozóinak egészségügyi adatait név szerint megismerje. Egy szerződés megkötése előtt kérhet ilyen jellegű tájékoztatást is. Ekkor elmondjuk, hogy minden munkavállalónk rendelkezik védettségi igazolással, 6-an 2 oltást kaptak, ketten pedig már a harmadikat is felvették. Név szerint azonban ne adjunk ki adatokat, ilyent kérni üzleti partner, megbízó, fővállalkozó nem jogosult.
Nagy Csaba
