Egy éve vezette be a kormány a feketemunka elleni új hatósági eszközöket, ám a koronavírus-járvány miatt eddig nem nagyon éltek az ellenőrök az új lehetőségekkel. Most felélénkülhetnek az ellenőrzések, méghozzá nem is kicsi téttel: akit másodszor érnek be nem jelentett foglalkoztatáson, annak akár az egész vállalkozása rámehet a büntetésre.
Még 2021 elején változtatta meg a kormány a munkaügyi ellenőrzés lehetőségeit és a feketemunka miatti büntetéseket. Nem jókor jött az átállás, hiszen tavaly év elején a vállalkozások inkább a lezárásokkal és a kényszerszünetekkel foglalkoztak. Az elmúlt egy év során ezért nem is hallottunk arról, hogy az új munkaügyi eszközöket használatba vették volna a hatóság ellenőrei.
Milyen új eszközök vannak?
Tavaly óta a hatóság jogosult arra, hogy utólag minősítse a felek között létrejött szerződéseket. A munkaadó és dolgozója azt állítják, hogy vállalkozói szerződést kötöttek egymással, a jelek azonban egyértelműen alkalmazotti viszonyra utalnak. Ilyen esetben az ellenőrök a közöttük lévő jogviszonyt visszamenőleg is munkaviszonnyá minősítik, és ekként vetik ki az eltelt hónapokra vagy akár évekre járó adót és járulékokat.
Vagy például megjelennek egy építkezésen, ahol ráakadnak néhány be nem jelentett dolgozóra. Az embereket a főnök már jól kiokosította, és így nem is akarják elárulni, hogy melyik alvállalkozóhoz tartoznak. Ilyen esetben a tények és bizonyítékok alapján az ellenőrök kiválaszthatják, hogy kit tekintenek foglalkoztatónak, és vele szemben folytatják le az eljárást.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság arra is figyelmeztet, hogy egy másik, szintén tavaly bevezetett jogosultságot is alkalmazni kezd. Az adóigazgatási eljárás szabályairól szóló rendelet tavalyi módosítása teszi lehetővé, hogy a be nem jelentett alkalmazott miatti büntetéseket visszamenőleg alkalmazzák. Ha valaki nem jelenti be a dolgozóját, és ez kiderül, akkor nem az ellenőrzés idejétől kell utána megfizetni a járulékot és adót, hanem legalább egy hónapra visszamenőleg. Ha be lehet bizonyítani, hogy mikortól él a szabálytalan foglalkoztatás, akkor az lesz a kezdő időpont, ha erre nincs bizonyíték, akkor legalább egy hónapra visszamenőleg beszedik a közterheket.
Keményen büntetik a visszaesőket
Az igazi szigorúság viszont a visszaesőket érinti. Korábban az volt, hogy a tetten ért vállalkozás befizette a bírságokat, aztán minden ment ugyanúgy, mint korábban. Most nem így van. Ha ismételten be nem jelentett foglalkoztatáson érik ugyanazt a vállalkozást, akkor az előző ellenőrzés óta eltelt teljes időre ki kell fizetni a közterheket. A fizetendő összeget legalább a minimálbér dupláját alapul véve kell megállapítani, azaz legalább 400 ezer forintos bruttó bérből kell a járulékot és adót kiszámolni és befizetni. Bajba kerülhet a vállalkozás a be nem jelentett létszám miatt is. Ezt a két ellenőrzés során fellelt feketemunkások átlaga alapján kell kalkulálni (465/2017. kormányrendelet 86. § 8. bek.).
Ez a számítási mód kifejezetten hátrányos lehet. Ha egy éve megbüntettek valakit 3 feketemunkás miatt, most pedig újra találtak nála egy be nem jelentett dolgozót, akkor a kettő átlaga, azaz 2 ember után kell a járulékot kiszámolni, mind a 2 után legalább bruttó 400 ezer forintos fizetés alapján. Két ember után így is 9,6 millió forint az adóalap, 4,4 millió lesz a fizetendő adó és járulék, és még ennek a duplája lesz a 200%-os adóbírság. Késedelmi kamattal ez 15 milliós tétel azért, mert a három feketemunkás után egy évvel egy újabb be nem jelentett dolgozót találnak a vállalkozásnál. Ha tényleg következetesen alkalmazni kezdi a munkaügyi hatóság ezt a lehetőséget, akkor ez elég elrettentő erő lehet a be nem jelentett foglalkoztatással szemben.
Nagy Csaba
