A katából kiebrudalt egyéni vállalkozóknak a legkézenfekvőbb választás az átalányadózás lehet. Ez az idéntől kedvezőbbé vált, mint korábban volt, de az eddigi kisadózóknak még így is jóval többet kell fizetni.
A kiszorított kisadózóknak a mai lehetőségek közül az átalányadózás választását lesz érdemes megfontolniuk. A katával összehasonlítva az átalányadózás eddig nem igazán volt versenyképes, még úgy sem, hogy 2022-ben sokkal jobb átalányadózónak lenni, mint korábban. Az átalányadózás ugyanis az idéntől egyszerűbb lett és sokkal kedvezőbb is.
Nézzük sorban az év elején bevezetett újdonságokat, először csak címszavakban:
- a minimálbérhez kötötték az éves bevételi keretet
- változtak a költséghányadok
- bevezették a teljesen adómentes részt.
Bevételi keret
Az átalányadózás értékhatára korábban 15 millió forint volt, ami ugyan magasabb, mint a kata 12 milliós kerete, de a különbség nem volt akkora, hogy emiatt vonzó legyen ez a forma. Ez év elején változott meg. Most már nem fix értékhatárhoz, hanem az előző évi minimálbér tízszereséhez kötik a választhatóságot.
Egyszerre kell figyelnünk a tavalyi és az idei minimálbért is. Az térhet át átalányadóra, akinek az előző évi bevétele nem haladta meg az előző évi minimálbér tízszeresét, az aktuális évben pedig várhatóan nem fogja meghaladni az akkori minimálbér tízszeresét. Azaz idén például akkor választhatjuk az átalányadózást, ha a tavalyi bevételünk nem haladta meg a 20.088.000 forintot, az idei pedig várhatóan nem lesz több 24 milliónál. (Akik kizárólag kiskereskedelemmel foglalkoznak, azok a minimálbér ötvenszereséig, azaz több mint 100 millió forintig választhatják az átalányadózást.)
Költséghányadok
Az átalányadózás lényege, hogy nem kell a költségek elszámolásával foglalkozni, mert havi költségeinket a bevétel meghatározott százalékában számla nélkül írhatjuk le. Az évek során ez egyre bonyolultabbá vált, s nyolcféle százalék közül kellett már kiválasztani a megfelelőt. Ezt lecsökkentették háromra:
- az általános kulcs maradt 40%.
- Aki kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, az 90%-os költséghányadot alkalmazhat.
- Egyes kiemelt szakmák pedig 80%-os költséghányad alá kerültek. Ide tartozik a vendéglátás is. (A részleteket az szja törvény 53.§ 2. bek. tartalmazza.)
Egy vendéglátással foglalkozó vállalkozónak tehát például az évi 10 millió forint bevételéből csak 2 millió forint lesz az adóalapja, és ez még csökkenni fog az idén bevezetett mentes résszel.
Adómentes rész
Az átalányadó igazi újdonsága idén az adómentes rész bevezetése. Adómentes lett a költséghányad levonása után megmaradt jövedelemnek a minimálbér felét meg nem haladó része. Azaz 2022-ben ez az összeg 1,2 millió forint. Amíg a jövedelem ezt az összeget meg nem haladja, addig adóelőleget sem kell fizetni.
A költséghányadok alkalmazásával ez a mentesített összeg nem is kevés bevételt jelent. Ha például egy vállalkozó havi 500 ezer forint bevételt szerez, és az általános, 40%-os hányad szerint adózik, akkor havi jövedelme 300 ezer forint. Így az év első 4 hónapjában nem kell adót fizetnie. Ha vendéglátósként a 80%-os költséghányad alá tartozik, akkor gyakorlatilag adómentes marad egész évben. Havi jövedelme az 500 ezres bevétel után 100 ezer forint (20%), így az éves adóalapja pontosan annyi, amennyi a mentesített rész (1,2 millió). Tehát nem fizet jövedelemadót egész évben.
Járulékfizetés
A tb-törvénynek van egy olyan mondata, hogy az átalányadózónál a minimálbér felét meg nem haladó összeg járulékmentességet is kap. Ez azonban nagyon félreérthető. Azt gondolhatnánk, hogy amíg a vállalkozó el nem éri a mentesített összeghatárt, addig az adómentesség mellett járulékot sem kell fizetnie – hiszen benne van a törvényben, hogy ez járulékmentes (2019. évi CXXII. tv. 40.§). Csakhogy a NAV tájékoztatója lehűtötte az ezzel kapcsolatos várakozásokat. Az adóhatóság figyelmeztetett arra, hogy a járulékfizetés alapja minden esetben legalább a minimálbér. Így hiába a mentesített összeghatár, a minimálbér utáni járulékot, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum utáni járulékot akkor is meg kell fizetnie a főállású átalányadózó vállalkozónak, ha ezt az összeget a bevétele még meg sem közelítette. A mentesített rész adó- és járulékmentességét szerintük felülírja a tb-törvény. Ez a minimum járulék a minimálbér alapján havi 37 ezer, bérminimum alapján havi 48.100 forintot jelent (a 200 és 260 ezer forint 18,5%-a).
Fontos megemlítenünk, hogy járulékot kell fizetnie a másodállású átalányadózó vállalkozónak is. Neki viszont már nincs kötelező minimum, csak a tényleges jövedelme után kell fizetnie. Számára tehát fontos a mentesített rész járulékmentessége. Éves 1,2 millió forintos jövedelemig nem fizet járulékot, fölötte pedig a jövedelme 18,5%-át kell utalnia.
Szociális hozzájárulási adó
A szochóval hasonlóan kell számolnunk, mint a tb járulékkal. Hiába a mentesített rész, a főállású vállalkozónak legalább a minimálbér 112,5%-a után meg kell fizetnie a 13%-os adót. A szakképzettségi követelmény miatt a vendéglátásban inkább a garantált bérminimummal kell számolnunk. Ez tehát így havi 38.025 forint. Attól a hónaptól pedig, amikor a jövedelmünk meghaladja a mentesített összeghatárt, a tényleges jövedelem alapján kell a 13%-ot fizetni. Szintén igaz az a kitétel is, hogy a főállással is rendelkező vállalkozónak nincs kötelező minimum adófizetése, csak a ténylegesen elért jövedelem alapján kell adóznia.
Mennyivel járunk rosszabbul, mint katásként?
A kisadózás még a tavalyi szigorítások után is jóval versenyképesebb volt, mint bármelyik más adózási forma. Nézzük meg, mennyivel fizetünk többet az átalányadózással! A példánkban szereplő vállalkozó bevétele havi 500 ezer forint. A számolás eredményét a lenti táblázatban láthatja.
|
Kisadózás |
Átalányadó 40%-os költséghányaddal |
Átalányadó 80%-os költséghányaddal |
|
|
Éves bevétel |
6.000.000 | 6.000.000 |
6.000.000 |
|
Átalányadózó levonható költsége |
2.400.000 |
4.800.000 |
|
|
Átalányadózó adóalapja |
3.600.000 |
1.200.000 |
|
|
Mentesített rész |
1.200.000 |
1.200.000 |
|
|
Fizetendő éves szja a mentesített rész fölötti bevételre |
360.000 |
0 |
|
|
TB járulék |
(4 hónapra a garantált bérminimum, 8 hónapra a havi jövedelem alapján)
636.400 |
(12 hónapra a bérminimum alapján) 666.000 |
|
|
Szociális hozzájárulási adó |
(4 hónapra a bérminimum alapján, 8 hónapra a havi jövedelem alapján)
464.100 |
(12 hónapra a bérminimum alapján) 456.300 |
|
|
Kisadó |
600.000 | ||
|
Fizetendő éves összes közteher |
600.000 | 1.460.500 |
1.122.300 |
|
Havi átlagban fizetendő |
50.000 | 121.708 |
93.525 |
Nagy Csaba
