A KSH tájékoztatása szerint az éves infláció 2022-ben 14,5 százalék volt. Ugyanakkor decemberben ennél jóval többel, 24,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek áremelkedése volt a legmeredekebb, ez túllépte a 44 százalékot, miközben egyes termékek, mint a sajt, tojás, kenyér 80%-nál is nagyobb mértékben drágultak. Melyiket vegyük figyelembe a sok inflációs adat közül, melyikkel számoljunk, ha például az inflációhoz szeretnénk igazítani a saját árváltozásainkat?
A hivatalos inflációs adat azért lényeges, mert sok vállalkozás erre hivatkozva korrigálja az árait. Hiába érzik, látják maguk körül a 80% körüli növekedést, partnerük nyugodt szívvel mutathat a 14,5%-os hivatalos adatra, hogy ő csak ennyi korrekciót hajlandó elfogadni. Nem árt tudni, hogy valójában mit jelent ez az adat, és azt, hogy ezen kívül még nagyon sok inflációs adat létezik, amire szerződéskötéskor vagy annak módosításakor hivatkozhatunk. Ezeket mind megtaláljuk a statisztikai hivatal adatsoraiban.
Mégis hogy jön ki a 14,5%?
Amikor a statisztikai hivatal megjelent a 14,5 százalékos inflációs adattal, sokan nem tudták, hogy sírjanak vagy nevessenek-e inkább. A boltokban nagyon nem ezt tapasztaljuk. Mindennapi életünket sokkal jobban meghatározza a sajt 83, a tojás 82 vagy a kenyér 81 százalékos áremelkedése, mint az elsőre talán viccnek tűnő hivatalos inflációs adat. Ám ez nem vicc, a hivatalos számítások tényleg ennyit mutatnak. Sok jelből lehet látni azt is, hogy a kormány pontosan ekkora áremelkedésre készült. Csak két példa: nem lehet véletlen, hogy még 2022 őszén pontosan 15 százalékkal emelték meg az idei útdíjakat és 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak is. Vagy ráérzés volt, vagy pontosan tervezett gazdasági előrejelzés, nem tudhatjuk – mindenesetre az infláció pontosan annyi lett, amennyinek jó előre megjósolták. De vajon honnan jön ez az adat, ha egyszer a valóságban a többszörösét tapasztaljuk?
A statisztikai hivatal az inflációt előre meghatározott vásárlások alapján méri. Ez az úgynevezett fogyasztói kosár, amibe mindent beletesznek, ami a lakossági vásárlások szempontjából mérvadó lehet. Benne vannak az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek is, minden gondosan kiszámított arányban. A termékek és szolgáltatások jellemzőit a lehető legpontosabban határozzák meg. Bár a közleményekben már csak azt olvassuk-halljuk, hogy például a külföldi utazások hogyan drágultak, a valóságban ezt konkrét ajánlatokon mérik le. Például megnézik, hogy mennyibe kerül egy 4 főre szóló, 8 napos krétai utazás repülővel, 4 csillagos szállodában, félpanzióval januárban, februárban, márciusban és így tovább. Összegzik valamennyi termék és szolgáltatás árváltozásait, megnézik, hogy mennyivel kerül többe vagy kevesebbe, mint egy korábbi időszakban. Általában az egy évvel ezelőtti és az egy hónappal ezelőtti árakhoz mérik a mostaniakat. Így például a külföldi üdülés 2022 decemberében 3,5 százalékkal került többe, mint novemberben, és 13,9%-kal az előző év decemberéhez képest.
A 2022-es egész éves inflációra tehát az összes termék és szolgáltatás ára alapján azt mondhatnánk, hogy az 24,5 százalék volt. Ennyivel kerültek többe a termékek és szolgáltatások, mint egy évvel korábban. A 2021 és a 2022 decemberi árak különbsége ez a 24,5%. Ez a valós infláció.
Hivatalosan azonban nem így számol a statisztikai hivatal. Amit éves inflációnak mondanak, az a havi inflációs adatok átlaga. Ez egy csak elméletben létező, valójában hamis képet nyújtó adat. Ezt úgy kapjuk meg, hogy megnézzük minden hónapra, hogy mennyi volt az előző év azonos időszakához mért infláció, majd ezeket átlagoljuk. Csakhogy ez nem sokat mond el 2022-ről. A 2022 januári 7,9 százalékos adat például azt mutatja meg, hogy 2021 január és 2022 január között mennyit változtak az árak. Ez nem sokat mond 2022 egészéről. Az átlag azért lehetett most ennyire alacsony, mert az év első felében még lassúbb volt az árnövekedés, majd az év végére emelkedtek a számok.
Fogyasztói árnövekedés 2022-ben az előző év azonos hónapjához képest (%)
| január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december | átlag |
| 7,9 | 8,3 | 8,5 | 9,5 | 10,7 | 11,7 | 13,7 | 15,6 | 20,1 | 21,1 | 22,5 | 24,5 | 14,5 |
Ha tehát azt érezzük, hogy a 14,5 százaléknak nincs sok köze a valósághoz, ne magunkban keressük a hibát. Valóban így van, ez csak a havi adatok átlaga, egy mesterségesen létrehozott mérőszám. Olyan ez, mint az átlagfizetés. Ha egy vállalkozásban dolgozik 10 ember, de közülük kilencen havi 200 ezer forintot keresnek, egy meg havi egymilliót, akkor ebben a cégben 280 ezer forint lesz az átlagkereset.
Az élelmiszer drágulás ettől nagyon messze van
Nincs tehát könnyű dolgunk, ha az infláció mértékével szeretnénk megemelni az árainkat. A kasszánk a valós áremelkedés mértékét mutatja. Ha élelmiszerekkel dolgozunk, akkor felejtsük el az átlagot! Az élelmiszerek drágulása decemberben az egy évvel ezelőttihez képest elérte a 44,8 százalékot. Ezen belül nézzük a főbb csoportokat.
Élelmiszer-csoportok áremelkedése 2022-ben az előző év azonos időszakához képest (%)
| január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december | átlag | |
| Hús és hal | 5,5 | 8.4 | 10,2 | 15,8 | 21 | 22,9 | 25,8 | 27,6 | 30 | 34,6 | 39,5 | 40,3 | 21,7 |
| Tojás és tejtermék | 16,1 | 14,3 | 16,4 | 22,2 | 28,6 | 34,5 | 41 | 49,5 | 58,9 | 69,6 | 75,3 | 73,3 | 41,6 |
| Zsír és olajok | 23,6 | 17 | 18,4 | 20,8 | 24,9 | 30,6 | 32,3 | 34,6 | 36,8 | 38 | 40,4 | 39,8 | 29,8 |
| Liszt, tészta, kenyér, péksütemény | 12,1 | 14,2 | 15,5 | 16,5 | 20,5 | 23,8 | 35,5 | 40,3 | 44,5 | 48,3 | 52,2 | 53,2 | 31,4 |
| zöldség, gyümölcs, burgonya | 9,1 | 10,6 | 14,1 | 13,9 | 11,5 | 13,5 | 15,4 | 19,1 | 24,6 | 32,7 | 34,7 | 35,9 | 19,6 |
| Kávé, tea, üdítő | 4,7 | 7,5 | 8,7 | 10,2 | 12,1 | 16,8 | 22,5 | 26,3 | 27,1 | 26,8 | 31 | 32,6 | 18,9 |
| Éttermi étkezés | 11,2 | 12,4 | 13,5 | 15,6 | 16,4 | 18,3 | 20 | 22,6 | 25,7 | 27,1 | 28,3 | 29,4 | 17,8 |
| Élelmiszerek összesen | 10,1 | 11,3 | 13 | 15,6 | 18,6 | 22,1 | 27 | 30,9 | 35,2 | 40 | 43,8 | 44,8 | 26 |
A 26 százalékos átlag azt a számot mutatja az élelmiszerek körében, ami a KSH szerint az összes termékre és szolgáltatásra a 14,5% lett (az éves infláció átlaga). Az élelmiszerek drágulása decemberben az egy évvel ezelőttihez képest elérte a 44,8 százalékot.
Mennyit drágultak a szálláshelyek?
Sajnos a turisztikai szolgáltatások árát részletezve nem találjuk meg a KSH által figyelt szolgáltatások között. Összesítve két tételt találunk: az üdülés belföldön és az üdülés külföldön témakört figyelik. A külföldi üdülések ára nem nagyon befolyásolja a hazai árképzésünket, így csak a belföldi üdülések árának változását mutatjuk.
Belföldi üdülés áremelkedése az előző év azonos időszakához képest
| január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december | átlag |
| 0,7 | 1,2 | 3,9 | 6 | 9 | 15,6 | 23,8 | 27,3 | 16,6 | 14,6 | 14,7 | 20,9 | 12,9 |
Készít azonban a KSH olyan statisztikákat is, melyben nem az előző évhez vagy hónaphoz viszonyítanak, hanem az adott termék vagy szolgáltatás konkrét árát írják le. Itt már konkrét vendéglátási árat is látunk és a szállások árát is több kategóriára bontva gyűjtik. Nézzük először az elmúlt évek változásait, mindig az adott év decemberi árait véve alapul.
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások ára forintban, decemberben
| 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2021/22 emelkedés, % | |
| Napi menü, 2 fogásos adag | 1050 | 1120 | 1260 | 1400 | 1820 | 30 |
| 30-40 m2 apartman 2 főre, 1 éjszaka, hétvége, ellátás nélkül | n.a. | n.a. | 16680 | 17250 | 21260 | 23,2 |
| ***szálloda, 2 ágyas szoba reggelivel 2 főre hétvégén | 19070 | 19400 | 20070 | 21580 | 27480 | 27,3 |
| ****szálloda, 2 ágyas szoba reggelivel 2 főre hétköznap | 28750 | 31400 | 30260 | 31060 | 38990 | 25,5 |
| Panzió, 2 ágyas szoba reggelivel 2 főre, hétköznap | 12870 | 13650 | 16800 | 18490 | 22630 | 22,4 |
Láthatjuk tehát, hogy több adat is a rendelkezésünkre áll, nem kell feltétlenül a hivatalos átlagot jelentő 14,5%-hoz igazítani az árképzésünket. Választhatjuk a valós, az év végén előző év végéhez mért árnövekedést, vagy kiválaszthatjuk annak a területnek az áremelkedési adatait is, mely különösen meghatározza a vállalkozásunkat.
Fontos tudnunk azt is, hogy ezek csak a fogyasztói árak. Az ipari, termelői, szolgáltatási árakat tartalmazó listákat a KSH majd csak március vége körül teszi közzé. Az előzetes adatok alapján sok örömünk nem lesz azokban sem. Egyelőre csak az első három negyedév ismerhető meg, ám a negyedik negyedév valószínűleg még magasabb áremelkedést fog majd mutatni.
Nagy Csaba
