A várhatóan júliustól megjelenő uniós Covid-igazolásra úgy tekint a turisztikai szakma, mint az utolsó csodaszerre. Amíg nincs egységesen elfogadott igazolvány, addig nem jönnek a külföldi vendégek Magyarországra, így a turizmus idén is elbúcsúzhat a bevétele jelentős részétől.
A koronavírus-járvány előtt, 2019-ben még 6 millió külföldi vendég mintegy 15,7 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon. Nagyjából ugyanekkora volt a belföldi vendégforgalom is a kereskedelmi szálláshelyeken. A járvány harmadik hulláma utáni nyitási intézkedéseket most úgy ünnepeljük, mintha véget ért volna a csaknem másfél éves megpróbáltatás és vége lenne a nehéz időszaknak. Újra kinyithattak az éttermek, vendéget fogadhatnak a szálláshelyek. Csakhogy ez a hatmillió külföldi vendég nincs itt, s nem is fognak már ebben az évben megérkezni. Ez pedig azt jelenti, hogy minden eufória, minden bizakodás ellenére legalább a vendégek fele hiányozni fog az éttermekből és a szálláshelyekről.
Érdekes adatot osztott meg hallgatóival egy podcastban Herczeg Zoltán, a Dining Guide étteremkalauz kiadója. Megemlítette, hogy egy felmérés szerint az olasz és francia éttermek egyes esetekben akár 20-30 százalékkal is növelték forgalmukat 2020-ban a 2019-es adatokhoz képest. Elsőre megdöbbentőnek hangzik: a járvány közepén, a legerősebben érintett országokban? Jobban belegondolva viszont nem is annyira furcsa ez a szám. Ezekben az országokban van egy olyan fogyasztói réteg, mely széles körben utazik külföldre, s vásárlója például az éttermi szolgáltatásoknak. Ha nem utazhat, akkor ezeket a szolgáltatásokat otthon veszi igénybe, és étterembe, kávéházba jár. Közöttük van az a 6 millió turista is, akik nem érkeztek meg tavaly Magyarországra. Ők továbbra is fogyasztanak, csak nem nálunk, hanem otthon.
A magyar vendég ezzel szemben máshogyan viselkedik. Nálunk sokkal szűkebb az a réteg, aki mindenképpen fogyaszt, aki megengedheti magának a rendszeres éttermi ebédeket, a kávéházba járást. A hazai vendéglátás jellemzően a turizmushoz kapcsolódik: akkor megyünk étterembe, amikor nyaralunk. Ezt jól mutatja, hogy mennyire kicsi a helyi vendégek aránya például egy balatoni étteremben.
A magyarországi vendéglátás sorsa tehát leginkább attól függ, hogy a turizmus milyen lehetőségeket kap ebben az évben. Azt látjuk, hogy a belföldi turizmus hihetetlenül élénk lesz. Júliusban és augusztusban tömve lesznek a felkapott turisztikai helyeken a szállások és az éttermek is. Köszönhető ez annak is, hogy a védettségi igazolványok használatán kívül gyakorlatilag semmilyen korlátozással nem kell a belföldi vendégeknek számolniuk. Ez vidéken talán elég ahhoz, hogy megmentse a szezont, és a kényszerű tavaszi zárvatartás után értékelhető bevételhez juttassa a vállalkozásokat.
Budapesten viszont más a helyzet. A fővárosi turizmus motorját a külföldi vendégek jelentik. Ha nincsenek külföldiek, akkor sok helyet nem is érdemes nyitva tartani. Herczeg Zoltán szerint ez abban is megmutatkozik, hogy a nyitás lehetősége ellenére a vendéglátók 8-10 százaléka eleve nem tervezi, hogy ősz előtt újrakezdené a működését. Mellettük Herczeg szerint a legjobb száz étteremből legalább 15 ki sem nyit már többé. Ez nem csoda: a csúcsminőségű éttermeket pusztán a belföldi forgalom nem tudja eltartani.
A másik kategória, amelyik veszélybe kerülhet, az a vidéki, átlagos teljesítményt nyújtó étterem. Ezeknek a forgalmát nem húzza föl a turisztikai vonzerő, a helyiek pedig inkább a szerethető, valamilyen különlegességet nyújtó helyeket tartják életben. Ahol visszaesés jön, annak a legnagyobb vesztesei az átlagos, vagy annál kisebb teljesítményt nyújtó helyek lehetnek.
Márpedig nagy tömegű külföldi vendégre még az utazási lehetőségek bővülésével sem nagyon számíthatunk ezen a nyáron. A német, francia, olasz kormányok nyitási intézkedései óvatosabbak, így ezekben az országokban az utazók is megfontoltabban indulnak csak el külföldre. Hiába nyílik meg a lehetőség, tömegével biztosan nem fognak elindulni az utazók. A közös uniós Covid-igazolvány megnyithatja a határokat és fellendítheti az utazási kedvet. Ez júliustól lesz elérhető, de kérdés, hogy az emberek mikor értesülnek a lehetőségről, és mennyire gyorsan veszik át az újdonságokat. A júliusi kezdés azt jelenti, hogy talán augusztusra nőhet meg igazán a foglalások száma a Covid-igazolásnak köszönhetően. Márpedig addigra a szezon nagyobbik felén már túl leszünk.
Erre mondhatjuk, hogy a vendéglátásban még csak most jön a feketeleves. A vendégszámok ugyanis nem nőnek majd az elvárt mértékben, ugyanakkor mindenki félre fogja már tenni a turizmus problémáját. Jöhetnek a vendégek, van oltás, igazolás, mi kellene még? Így már nem lesz indokolt a bértámogatás, az amúgy is szűken mért kedvezmények lehetővé tétele. Megy minden a régiben, magas közterhekkel, bérleti díjakkal, miközben az ágazatnak kiköltekezve, egy fillér tartalék nélkül kell nekivágnia a szezonnak a szokásos üzletmenet felét se hozó vendégforgalommal.
Nagy Csaba
