Április 7-én jelentette be a kormányfő, hogy új intézkedéseket vezetnek be a válságkezelés részeként, s támogatást adnak a csökkentett munkaidejű dolgozók béréhez. A kormányfő egy sajátosan magyar megoldást jelzett előre, amellyel a dolgozó bérének 70 százaléka biztosítható. A valóságban a támogatás legfeljebb a korábbi bér 35 százaléka lehet, a többit a munkaadóknak kell fizetniük.
A kihirdetett bértámogatás akkor adható, ha a dolgozót teljes munkaidősből részmunkaidős állásba helyezzük át. Az új részmunkaidő a korábbi munkaidő 50-60-70 százaléka lehet, azaz 8 helyett 4-5-6 órás állásba kerül a dolgozó. A támogatást tehát nem kaphatják azok, akiknek a munkaideje az eredeti felénél is rövidebb idejűre csökkent, vagy teljesen megszűnt. Azok sem juthatnak hozzá, akik fizetés nélkül szabadságra kerültek, vagy már felmondták a munkaviszonyukat.
A támogatási összeg kiszámolása meglehetősen bonyolult. Alapját a dolgozó eredeti, teljes munkaidőre szóló távolléti díjának nettó összege adja. Majd azt kell kiszámolni, hogy hány százalékkal csökkent az illető munkaideje (30-40-50 százalékkal lehet számolni). A támogatás a kieső munkaidőre szól, az erre járó nettó bér 70 százalékát téríti meg az állam.
Egy dolgozó nettó fizetése például 200 ezer forint volt. Munkaideje a támogatás által elfogadható maximummal, 50 százalékkal csökkent, azaz 8 helyett napi 4 órás állásba került. Az 50 százalékos kiesésre járó bér így 100 ezer forint, s ennek a 70 százalékát, azaz 70 ezer forintot kaphatja meg támogatásként. A maximális támogatási összeg nem haladhatja meg a nettó minimálbér kétszeresét.
Csakhogy a dolgozó hiába került 4 órás állásba, továbbra is napi 8 órát kell a munkahelyén töltenie. Csak éppen a korábbi 200 ezer helyett 170 ezer forint lesz a nettó fizetése. Ezért 4 órán át dolgozik, a másik 4 órában pedig úgynevezett egyéni fejlesztési időt kell vállalnia, s a munkaadó rendelkezésére kell állnia.
A most megjelent rendeletek nem fejtik ki, hogy mivel kell eltölteni ezt az időt. A politikusi nyilatkozatok két irányt mutatnak: egyrészt valószínű, hogy látszattevékenységekkel töltik majd az emberek az óráikat, szemetet szednek, vagy csinosítgatják a munkahelyüket. Másrészt tanfolyamot kell végezniük, gyakorlatilag bármit, amit a munkaadó majd előír nekik.
A támogatás egyébként összesen 3 hónapra szól. A hozzáférés sem lesz automatikus, ehhez a munkaadónak pályázatot kell benyújtania a munkaügyi központhoz. A pályázatban a munkáltatónak részletesen be kell mutatnia
- a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit
- ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint
- a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését.
További szakmákat mentesítettek a járulékfizetés alól
Néhány új számával bővült a mentesített tevékenységi körök listája. Az alábbi feladatokat főtevékenységként végző vállalkozások mentesülnek a járulékok fizetése alól június 30-ig (zárójelben a tevékenység TEÁOR és TESZOR száma):
- növényi szaporítóanyag termesztése (01.30)
- egyéb, nem évelő növény termesztése (01.19)
- egyéb évelő növény termesztése (01.29)
- dísznövény nagykereskedelme (46.22)
- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (47.76)
- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (01.70)
- desztillált szeszes ital gyártása (11.01)
- szőlőbor termelése (11.02)
- sörgyártás (11.05)
- szőlőtermesztés (01.21).
Munkajogi szabályok lazítása
Hogy lehetővé tegyék a rugalmasabb munkaszervezést, enyhítettek néhány munkajogi előírást. A munkaidőkeret maximális időtartama a munka törvénykönyve szerint 4 hónap lehet, egyes esetekben 6 hónapos (például megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknak, vagy idényjellegű munkát végzőknek). A mostani felhatalmazás ezt jócskán meghosszabbítja: a munkaidőkeret bármely vállalkozás számára maximum 24 hónap lehet. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek most hazaküldjék a dolgozóikat úgy, hogy ők megkapják az alapfizetésüket, de ezeket a heteket két éven belül le kell dolgozniuk.
Ugyanakkor bánjunk óvatosan a munkaidőkerettel, ennek alkalmazása ugyanis kizárja az említett bértámogatást. Aki a bértámogatást igénybe akarja venni, annak le kell zárnia a dolgozó munkaidőkeretét.
Diákhitel
Kibővül a diákhitel rendszere és májustól nőnek a felvehető összegek is. A diákok számára megduplázták a havi felvehető összeget. Eddig 70 ezer, mostantól havi maximum 150 ezer forintos hitel igényelhető. A hitelfelvevő decemberig további 500 ezer forint egyszeri hitelt vehet fel megélhetési költségeinek biztosítására.
A diákhitel-rendszer kibővítették, hogy azt a felnőttképzésben részt vevők is igénybe tudják venni, egészen 55 éves korig. A felnőttképzés hallgatói 1,2 millió forintos hitelt vehetnek fel egy összegben. Ez a lehetőség is december 31-ig szól.
A hitelek törlesztését a pénz felvételét követő 12 hónap után kell elkezdeni, havi részletekben.
A további intézkedésekről még nincsenek részletek
A kormányfő további, kedvező intézkedéseket is bejelentett, mint például a szociális hozzájárulni adó csökkentése, adóegyszerűsítések, az EKAER könnyítése, áfakifizetések gyorsítása, a fizetés nélküli szabadság idejének tb-rendezése, felnőttképzések elindítása, turizmus anyagi támogatása stb. Ezek az intézkedések még 
nem jelentek meg hivatalosan.
