Februártól 2%-ra mérséklődik a turizmusfejlesztési hozzájárulás, és a bevétel 20 százalékát kedvezményesen, felszolgálási díjként lehet kifizetni az alkalmazottaknak. A cégeknek adómentes lesz az üzleti ebéd, ha nem költenek többet rá a bevételük 1 százalékánál. A kedvezmények kizárólag az éttermekre vonatkoznak, és várhatóan majd a cukrászdákra. Más vállalkozások nem élhetnek velük.
Január közepén hatpontos támogatási csomagot jelentett be a kormány az éttermek számára. Az akkor bejelentett intézkedések közül már megjelent
► a reprezentációs költség adómentességét kihirdető rendelet,
► a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésére
► és a felszolgálási díjra vonatkozó intézkedés.
Illetve megjelent az ígért kisokos is, bár kérdés, hogy ez mennyire segíti a már működő az éttermeket.
Elvileg megkapják a cukrászdák is
A csomag, ki tudja miért, kizárólag éttermekre vonatkozik, más vendéglátókra, például büfékre, kávézókra, bárokra nem. A cukrászdák is kimaradtak. A Magyar Cukrász Ipartestület azonban hivatalosan is tárgyalást kezdeményezett a kormánnyal, hogy elérje a vendéglátós támogatási csomag kiterjesztését a cukrászdákra is. Érvelésük szerint a cukrászdák üzlettípusa közel áll az éttermi vendéglátáshoz, mivel magas az élőmunka- és a szakképzett munkaerőigénye. A kormány végül éppen az ipartestület javaslatára hivatkozva a támogatást kiterjesztette a cukrászdákra is. A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése szerint ez további 9-12 milliárd forint támogatást jelent a szektor számára.
Lapzártánkig e támogatásnak csak a bejelentése történt meg, az új rendeletek módosított változata még nem jelent meg. Így nem tudjuk, hogy pontosan milyen intézkedéseket terjesztenek ki erre a körre is. Egyelőre tehát csak feltételezzük, hogy az éttermek számára nyújtott támogatások mind elérhetőek lesznek a cukrászdáknak is.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás: 4% helyett 2%
Az éttermeknek és majd a cukrászdáknak a turizmusfejlesztési hozzájárulás 2 százalékra csökken.
A hozzájárulás bevallási gyakorisága havi vagy negyedéves lehet. Havi bevallás esetén a februáriban, negyedéves esetén az első negyedéviben lehet a 2 százalékos mértékkel számolni. A két kedvezményezett csoporton kívül kívül mindenki másnak maradt a 4 százalék. Az éttermeknél ezt a 2% különbséget „de minimis támogatásként” kell nyilvántartani.
Felszolgálási díj: a bevétel 20%-a kedvezményesen fizethető
Február 1-jétől lépett életbe a felszolgálási díj új szabálya. Az intézkedés szerint az étterem a fogyasztásból származó, áfát tartalmazó bevételének 20 százalékát akkor is felszolgálási díjnak tekintheti, ha egyébként nem számít fel ilyen jogcímen semmit sem a vendégeknek.
Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! Ma egy étterem általában 10-15 százalék felszolgálási díjat számol fel. A maximum 15 százalék lehet. Nem mindenhol alkalmazzák, nem kötelező bevezetni. A díj alapja a bruttó bevétel. Éppen ezért az így összegyűlt pénzből előbb le kell vonni az áfát, majd a többit havonta fel kell osztani az üzlet dolgozói között. A felosztás szabályait írásban kell rögzíteni, arról meg kell állapodni az üzlet dolgozóival. A munkaadónak az áfa levonásán túl nem kell a felszolgálási díj után adót fizetnie, szocho nem terheli. A dolgozók tb-járulékot fizetnek belőle, azaz kifizetéskor a 18,5 százalékot a munkaadó levonja. Jövedelemadót szintén nem kell belőle fizetni.
Az új szabályozás szerint a felszolgálási díj mértéke továbbra is maximum 15 százalék lehet. Ennyit lehet a vendégtől elkérni. Az éttermek azonban ennél többet, a bevétel 20 százalékát tekinthetik felszolgálási díjnak. Akkor is elszámolható ez az átalány, ha a vendégek nem is fizetnek felszolgálási díjat.
Nézzük a változás hatását konkrét számokkal! Egy vendéglő bevétele a hónapban mondjuk 20 millió forint. Mindenkinek felszámolják a 15%-os felszolgálási díjat is, így ezen a jogcímen beszednek még 3 millió forintot. Ezt a 3 milliót oszthatják fel a dolgozók között, ami az 5% áfa levonása után 2.857.200 forint lesz.
Az új szabályok szerint akár el is törölhetik a felszolgálási díjat. A vendégek tehát csak az alap 20 milliót fizetik, ennyivel már ők is jobban járnak. A 20 millióból 4 millió forint az átalányban számolható felszolgálási díj. Vonjuk le itt is az áfát: a végeredmény az, hogy az eddigi 2,8 millió helyett 3.809.600 forintot lehet a dolgozók között szétosztani.
Ekkora forgalom mellett tehát ez havi egymillió forinttal több felszolgálási díjat jelent, miközben a vendégek is kevesebbet fizetnek. Ez azért lehet érdeke a vendéglőnek, mert a dolgozói számára több pénzt tud kisebb adóteherrel kifizetni, mintha rendes fizetésként adná oda ezt az összeget. Ezt a plusz egymilliót nem terheli sem szocho, sem jövedelemadó, csak a tb-t kell levonni. A munkáltató a szocho miatt 130 ezret spórol, a dolgozók 150 ezret takarítanak meg az szja-n. Összességében ennyivel kedvezőbb helyzetbe hozzák most az éttermeket.
Reprezentációs költség: adómentesen fizethetik a cégek az éttermi étkezést
Az eredeti ígéret szerint a gazdálkodó szervezetek reprezentációs költség címén bevételük 1 százalékát adómentesen fordíthatják majd éttermi étkezésre. Ez kapott egy felső korlátot: bármekkora is a cég bevétele, maximum 100 millió forintot fordíthat erre a célra. Egy százalékról van szó, tehát a korlát csak 10 milliárd forint árbevétel felett jelenthet problémát. Az adómentes reprezentációs juttatást kizárólag étteremben lehet elkölteni, kávézóban ebből a keretből nem lehet adómentesen fizetni. A kedvezményt az idei bevételből, idei éttermi számlák alapján lehet igénybe venni.
Adómentessé tették a pálinkát is, bár ezt nem hirdették az éttermi csomag intézkedései között. A vállalkozás reprezentációs vagy nem reprezentációs étkezés formájában, üzleti ajándékként vagy csekély összegű ajándék formájában is vásárolhat, juttathat dolgozóinak pálinkát, nem kell utána adót fizetnie. Sem szja, sem szocho nem terheli. Ennek a feltétele, hogy a vásárlásról és a felhasználásról is olyan részletes nyilvántartást kell vezetni, amelyből kiderül a beszerzés forrása és a felhasználás módja is.
A cégek plusz adminisztrációt kaptak a reprezentációs költségekre vonatkozó kedvezménnyel
A reprezentációs költségek egy vállalkozásnál az ételre, italra, üzleti rendezvényekre költött összegek. Ilyen a munkahelyi étel- és italfogyasztás vagy egy céges karácsonyi vacsora költsége is. Az étel- és italköltség áfáját nem lehet levonni. A cégnek egyéb meghatározott juttatás címén jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a kifizetett összeg 1,18-szorosa után. A teljes adóteher így 33,04%. A 10/2026. kormányrendelet a bevétel 1 százalékáig terjedően azonban adómentessé teszi az éttermi étel- és italfogyasztást. Az áfa kezelése nem változik.
Képzeljük el, hogy a könyvelő kezébe adnak egy márciusi számlát, ami ételfogyasztást tartalmaz. Eddig egyszerű dolga volt, csak ki kellett számolnia a fizetendő adókat.
Az új rendszer szerint két dolgot is ellenőriznie kell:
► a számla elszámolható-e a 10-es rendelet szerinti kedvezmény alapján?
► belefér-e még az árbevétel 1%-át jelentő korlátba?
A könyvelőnek tehát ellenőriznie kell, hogy a vásárolt étel honnan származik. Mert ha rendeltek három pizzát az irodába, az nem lesz adómentes, de ha megették a pizzériában, az igen. Illetve az sem mindegy, hogy a pizzéria büféként vagy étteremként van-e bejegyezve. A könyvelőnek tehát ellenőriznie kell a számlát kiállító étterem besorolását is. Erre azonban nincs hozzáférhető adatbázis. Meg kell kérdeznie az étteremtől, esetleg megtudni valahogyan a helyi jegyzőtől, esetleg az NTAK-tól. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a számlát nem az étterem állítja ki, hanem az éttermet működtető vállalkozás. Aminek lehet, hogy van egy étterme meg három büféje is. Tehát ellenőrizni kell, hogy a Vendéglátó2026 Kft. által kiállított számla a helyi étteremből vagy a büféből származik-e, merthogy az egyik adómentes, a másik meg nem.
Továbbá nyilvántartást is kell vezetnie ezekről a számlákról. Ezt a rendelet külön nem írja elő, de a vállalkozásnak követnie kell, hogy mennyit fordítanak erre a célra. Meg kell határozni az előző évi bevétel alapján az 1 százalékos keretet, s ügyelni kell arra, hogy hol tart ennek a felhasználása. Ez a nyomozás plusz egy új nyilvántartás vezetése a kedvezmény ára. A NAV ugyanis nem nézi jó szemmel a hibásan elszámolt reprezentációt, főleg most majd, hogy a téves besorolás jelentős adóhiányt jelent.
Vendéglátó Kisokos: főleg az indulóknak hasznos
A január közepén bejelentett 5+1 pontos éttermi akcióterv egyik pontjaként a Vendéglátó Kisokos létrehozását nevezte meg Nagy Márton miniszter. A bejelentés szerint a kiadvány célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a vállalkozóknak, és eligazítást adjon adózási és jogszabályi kérdésekben. Továbbá támogatást ad az élelmiszer-biztonsági előírások betartásához és segítséget új vendéglátó vállalkozások indításához és működtetéséhez. A Vendéglátó Kisokos azóta elkészült, letölthető többek közt a mtu.gov.hu oldalról (a címlapról elérhető, felugró ablak ajánlja a letöltést).
A kiadványt a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette, szerzője ismeretlen. Bevezetőjében helyet kapott az 5+1 pontos akcióterv ismertetése is, így tulajdonképpen a program egyik marketingeszközének is tekinthetjük. A 90 oldalas útmutató a szakmai, adózási, hatósági, működési ismereteket gyűjti össze, melyek egy vendéglátással foglalkozó vállalkozás számára lényegesek. Elsősorban a vállalkozás indítása előtt állók számára ad új ismereteket, de azoknak is érdemes lehet átpörgetni, akik már régóta működtetik vállalkozásukat. Például ellenőrizhetjük, hogy helyesen járunk-e el a HACCP, a hulladékkezelés vagy éppen a szerzői jogdíjak terén.
Nagy Csaba
Forrás: 10/2026. kormányrendelet és 5/2026. NGM rendelet