Legalább ötszörös, de inkább tízszeres költségnövekedésre számítanak a termál- és gyógyfürdők az energiaárak növekedése miatt. Márpedig egy nagyobb fürdő egy-egy térség turisztikai szolgáltatóinak a zászlóshajója. Ha ez bezár, magával rántja az éttermeket és a szálláshelyeket is, semmi nem marad, ami abba a térségbe csábítaná a turistákat. A folyamat már elkezdődött: egy Balaton-parti városi uszoda után egy somogyi gyógyfürdő is jelezte, hogy nem fog nyitva tartani a téli hónapokban. Csokonyavisontán nem csak a fürdő került bajba, a bezárás miatt a gyógyvízre alapozott orvosi kezeléseknek is vége.
Míg a lakosság azt számolgatja, hogy vajon a havi fogyasztás mekkora részét fogja a szolgáltató átlag felettinek minősítve magasabb áron számlázni, addig a gyógyfürdők, termálfürdők, uszodák számára már az sem biztos, hogy egyáltalán kapnának-e áramot a téli hónapokban. Az ilyen méretű vállalkozások nem férnek a lakossági keretbe, mindig is piaci áron vásárolták az energiát. Nyugalmasabb időszakokban ez éves szerződéseket jelentett valamelyik áramszolgáltatóval, kereskedővel. Amióta azonban az áremelkedés felgyorsult, már senkivel sem kötnek éves szerződéseket. Az érintett fogyasztók örülhetnek, ha egyáltalán valamilyen fix áron sikerül megállapodniuk a kereskedővel, még ha ez az ár a korábbinak a többszöröse is. Aki ugyanis nem tud hosszabb távra szóló szerződést kötni, az legfeljebb a napi piaci áron vásárolhat majd áramot és gázt.
Igaz, az sem járt jobban, aki a nyár végén még képes volt szerződést kötni jövő évi energiavásárlásra. Augusztus 29-én a villamos áram megawattonkénti ára átlépte az ezer eurós határt. Aki ekkoriban kötött 2023-ra szóló éves szerződést, az többet fizet az áramért, mint aki egy héttel később napi piaci áron vásárolta azt meg.
A kis fürdők vannak a legnagyobb veszélyben
Az energiaválság a kicsi és a nagy szolgáltatókat is érinti. Az energia egy fürdő működési költségei között korábban 10-15 százalékot jelentett, ma viszont az összes költség legalább 40 százalékát erre fizetik. Igaz, a probléma egészen másként jelentkezik egy kis falu melegvizes fürdőjénél, mint egy több száz embert foglalkoztató nagyvárosi termálfürdőnél. A Budapest Gyógyfürdői Zrt. vezetője például arról beszélt egy interjúban, hogy bezárás náluk biztosan nem lesz, bár csökkentett szintű szolgáltatásokra fel kell készülni. Csakhogy ott van miből. Ha a 10 szaunából csak 3 működik, akkor a vendég morgolódik, de a fürdő működése nem lehetetlenül el. Így csökkentett üzemben működnek majd az energiaigényes szolgáltatások, kikapcsolják a medencékben az élményelemeket. Lesznek olyan medencék is, amiket majd nem töltenek fel vízzel, esetleg szűkítik a nyitvatartási időt is. A fürdő azonban továbbra is képes lesz vendéget fogadni és bevételt termelni. Így is milliárdokat kell pluszban előteremteniük. A budapesti fürdők jelenlegi energiaköltsége havonta 1,4 milliárd forint, jövőre az igazgató szerint ugyanerre havonta 4 milliárdot kell költeniük. Az áram hétszeresére, a gáz tizennyolcszorosára drágult számukra egy év alatt.
A nagy fürdők azzal is élen járnak, hogy az elmúlt években nem hanyagolták el a fejlesztéseket és a karbantartásokat. Aki most ébred, hogy elavult gépészetet kell a többszörös árakkal kiszolgálnia, az már nem tud mit kezdeni. Ahol volt erre forrás, ott nem hagyták elöregedni a technikát és költöttek a fejlesztésre is. Az Igali Gyógyfürdő például éppen ezen a nyáron telepített egy 50 kW-os napelemrendszert több mint 10 millió forintos költséggel. Gázt egyáltalán nem használnak, az áramot pedig 2024-ig élő fix szerződés alapján vásárolják, így őket most kevésbé érinti az energiaválság.
Más a helyzet a vidéki, kisebb intézmények esetén. Az első, ismertté váló áldozat a somogyi kisközség Csokonyavisonta fürdője volt. Itt az önkormányzat a tulajdonos, nekik kell gondoskodni a fürdő üzemeltetéséről is. Több pályázat is sikertelen volt a közelmúltban, senki nem vette bérbe üzemeltetésre az intézményt. A falu viszont az áremelések után nem tudja mostani formájában tovább működtetni. Ahol egy medence van csak, ott már nincs mit leállítani úgy, hogy közben a működés valamennyire megmaradjon. A jegyárakat pedig nem lehet olyan mértékben megemelni, hogy az fedezze az elszállt energiaárakat. Csokonyavisonta önkormányzata nem is tervezi a fürdő újranyitását. A hírek szerint eladták az intézményt, az új tulajdonos jövő tavaszra ígéri a működés megkezdését.
Az önkormányzatok itt fognak spórolni
A fürdők üzemeltetése a nagyobb városok számára is megpróbáltatás lesz ezen a télen. Az önkormányzatok ott spórolnak majd, ahol csak tudnak. A hivataloknak, iskoláknak működniük kell, s az önkormányzati törvény értelmében a kulturális szolgáltatások, művelődési házak és könyvtárak sem zárhatnak be teljesen. Nem nélkülözhető teljesen a közvilágítás sem. Ami takarékoskodásra még marad, az a szórakoztatóipar és a sport: a mozik, sportcsarnokok, turisztikai látványosságok eshetnek az energiaválság áldozatául. Ezek egy része olyan intézmény, ami eddig sem termelte meg a működtetéséhez szükséges pénzt, az önkormányzatoknak kellett azt kipótolniuk. Logikus lépés most a nyitvatartás korlátozása, vagy a végső megoldásként a teljes bezárás. Eger polgármestere beszélt arról például egy szeptember eleji interjúban, hogy a város működésének megőrzése érdekében kész bezárni a strandot, az uszodát, a színházakat és a művészeti központ két épületét is.
Agyonvághatja a turizmust
Az igazán nagy gondot az jelenti, hogy a korábban télen is üzemelő fürdők leállása egész térségek turizmusát teszi tönkre. Sok helyen a fürdő jelenti a fő attrakciót, s az éttermek, szobakiadók, szórakoztató intézmények mind a fürdőt választó vendégeket próbálják kiszolgálni. Ha nincs fürdő, nem lesz vendég sem, ők is lehúzhatják a rolót.
A fentiek alapján így szerencsésebbek azok a szolgáltatók, akik a továbbra is működő, nagyobb fürdőhelyek vonzáskörzetében működnek. A fürdő nélkül Zalakaros vagy Hajdúszoboszló is elveszítené a vonzerejét és töredékére esne vissza a környék látogatottsága. A nagy fürdőket azonban nem kell leírnunk, egyelőre mindenütt cáfolják a bezárásról szóló híreket. A működés korlátozására számítanunk kell, itt is rövidebbek lesznek a nyitvatartási idők és biztosan nem fog működni minden medence a télen. De talán nem veszítünk el minden reménybeli vendéget még a legnehezebb hónapokban sem.
Nagy Csaba
