Megfelel-e az évekkel ezelőtt kötött ingatlanbiztosításunk a mai elvárásoknak? Sokunk számára ez csak akkor derül ki, amikor a biztosító elutasítja egy nagyobb kár megtérítését, vagy sokkal kisebb összeget kapunk, mint amire számítottunk volna. Érdemes időről-időre felfrissíteni a biztosításainkat, hogy ne érjen ilyen meglepetés.
Igaz, hogy a leggyengébb lakásbiztosítás vagy üzleti vagyonbiztosítás is jobb annál, mintha semmi sem védené az ingatlanunkat. Csak vigyázzunk: egy nem megfelelő szerződés néha pontosan annyit ér, mintha semmi sem lenne a kezünkben. Azt is gond, ha a biztosító kevesebbet fizet, mint amennyi kár ért minket, de nem ez a legrosszabb. A legkevésbé várt meglepetés az, ha kiderül, hogy az aktuális kárra nem terjed ki a biztosításunk védelme. Hiába fizettük a díjakat, nem jár érte semmi, amikor pedig a legnagyobb szükség lenne rá. Mire figyeljünk, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe?
A biztosítási szerződéseinket három szempont alapján érdemes időről-időre felülvizsgálni:
- A szerződött összeg elegendő- e ma is, nem kell-e változtatni az értékeken?
- Van-e olyan új beruházás, bármilyen új dolog, amire az eredeti kötvény nem terjed ki?
- Változott-e bármilyen körülmény, ami a biztosítás átdolgozását indokolná?
Évente vizsgáljuk felül a szerződött összeget
A szerződött összeg felülvizsgálata a leggyakoribb szempont, ami miatt érdemes leülni és átnézi a biztosításainkat. A fő kérdés, hogy az évekkel ezelőtt megkötött szerződésünk elegendő fedezetet ad-e a mai károkra?
Egy biztosítás lényege, hogy kár esetén akkora kártérítéshez jussunk hozzá, amekkorából az eredeti állapotot vissza tudjuk állítani. Ha leég a ház, akkor a biztosítási összeg fedezze a teljes helyreállítást a berendezéssel együtt.
Sajnos, sokan leginkább arra törekszenek, hogy alacsonyan tartsák a biztosítás díját. Ezért sok az alulbiztosított ingatlan. A díjak alacsonyan tartása miatt eleve kisebb értékre biztosítják az ingatlant, mint amire szükség lenne.
A másik probléma, ha nem élünk az éves indexálás lehetőségével. A biztosító folyamatosan figyeli az ingatlanpiaci folyamatokat, s ennek alapján évről-évre ajánlatot tesz a biztosított érték növelésére. Sok tulajdonos azonban nem él ezzel, hiszen az érték növelése a díjak emelkedésével jár együtt. Így hiába kötnek egy jó szerződést, az az indexálás elmulasztása miatt pár év alatt alulbiztosítottá válik.
Új gépek, új bútor, új kazán
Ne feledjük el a biztosítás frissítését akkor sem, ha valami új beruházás, vásárlás miatt jelentősen nő az ingatlan értéke. Két dolgot kell vizsgálnunk:
- elegendő-e a szerződött érték és
- kiterjed-e az új eszközre, tárgyra a biztosítás?
Például jelentős belsőépítészeti ráfordítással új berendezést alakítunk ki egy panzióban. Az eredeti szerződés viszont ennél alacsonyabb összegre biztosítja a berendezési tárgyakat. Ekkor a szerződésünket módosítani kell és a kötvényben meg kell emelni a berendezés fedezetét.
Gyakoribb probléma, hogy egy olyan új eszközzel bővül az ingatlan, mely nem szerepel a korábbi kötvényben. Vajon kiterjed-e rá a fedezet? Például a napelem jelenthet ilyen jellegű problémát: nagy értékű berendezés, melyet nem biztos, hogy véd az évekkel ezelőtt kötött szerződés.
Új körülmények, szaporodó viharkárok
Az idei nyár már arra is rákényszerít minket, hogy korábban nem tapasztalt, új szempontokat is figyelembe vegyünk a biztosításoknál. A klímaváltozással együtt Magyarország éghajlata is átalakul. A 4 évszak szinte már csak emlékeinkben él. A nyár legtöbbször forró és száraz, majd a forró időszakokat hirtelen lehulló, rendkívüli mennyiségű csapadék váltja fel. A hirtelen érkező nagyon sok csapadékot sem a természet nem tudja elvezetni, sem az emberi csapadék-elvezető rendszerek. Így gyakorivá válnak a villámárvizek, megszaporodnak a viharkárok. Ezeket a változó körülményeket a biztosításokkal is követnünk kell.
A Magyar Biztosítók Szövetségének szeptember eleji híre, hogy az év első 8 hónapjában a biztosítók csaknem 85 ezer lakossági bejelentést fogadtak vihar, felhőszakadás, jégverés tetőbeázás, villámárvíz okozta károk miatt. Számításaik szerint csak a lakásbiztosításokra 6,6 milliárd forintot fizetnek ki ilyen károk miatt. Ez lényegesen több az előző évinél, 2019-ben csak 4 milliárd forintot fizettek ki ilyen címszóval. És ezek csak a lakossági károk, nincsenek benne a vállalkozási vagyonbiztosítások, önkormányzatok és a mezőgazdaság kárai sem.
Ugyanakkor a MABISZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a valós kár ennél sokkal nagyobb, mert az ingatlanok negyedét semmiféle biztosítás nem védi.
Az elemi károk elleni védelem része valamennyi lakásbiztosításnak. Eltérésekkel azonban találkozunk, érdemes ezekre odafigyelni. Változó például annak a megítélése, hogy a biztosító mit tekint viharnak. Leggyakrabban az 50 km/h körüli határt határozzák meg, efölött számít viharnak az erős szél. Ennek a meghatározása akkor fontos, ha kifejezetten viharkárra van biztosításunk. Ha a tetőt megrongáló szél még nem minősül viharnak, akkor nem fizetnek viharkár alapján.
Vihar- és hasonló károk esetén fontos a saját szerepünkre is figyelnünk. A tulajdonosnak is van kármegelőzési és kárenyhítési kötelessége. Ha nyitva marad az ablak és egy szélroham becsapja és összetöri, akkor a biztosító joggal tagadja meg a kártérítést. Nem mulaszthatjuk el a karbantartást sem: ha a tető azért rongálódik meg, mert eleve rossz állapotú, annak a felelősségét sem háríthatjuk a biztosítóra.
Jól nézzük meg, van-e avultatás!
Egyes lakásbiztosításoknál feltűnik a gépjármű-biztosításokból jól ismert fogalom, az avultatás is. Különösen a túl olcsónak mutatkozó ajánlatokkal szemben legyünk gyanakvóak, hogy nem tartalmaznak-e ilyen kitételt.
Az avultatás azt jelenti, hogy kártérítéskor a biztosító nem a tárgy új értékét téríti meg, hanem figyelembe veszi az értékcsökkenést is. Az az elvük, hogy ha egy 10 éves autóba be kell építeni egy új alkatrészt, akkor az emelni fogja az autó értékét. Ennek a feltételezett értéknövekedésnek az összegét levonják a kártérítésből, azt nem fizetik ki. Így az avultatás azzal jár, hogy a károsult nem kapja meg az eredeti állapot helyreállításához szükséges összeget.
Sajnos, ez a gyakorlat néha a lakásbiztosításokban is megjelenik. Általában akkor élnek ezzel a társaságok, ha a biztosított ingatlan állapota már szerződéskötéskor is eléggé leromlott, elhasználódott. Ilyenkor kár esetén sem fogják azt új értékén megtéríteni. Általában akkor nyúlnak ehhez a megoldáshoz, ha egy épület már eredeti értéke 70-75 százalékát, egy berendezési tárgy, műszaki cikk pedig értéke 80-85 százalékát elvesztette. Ha a vihar letépi a 40 éves palát a tetőről, nem fogják a mai korszerű tetőfedés árát egy az egyben megtéríteni. Azt, hogy az ingatlan vagy tárgy hány százalékban lehet avult, azt a kárszakértő felmérése alapján döntik el.
Lakásbiztosítás vagy vagyonbiztosítás?
Vállalkozóként arra is ügyelnünk kell, hogy lakásbiztosítást vagy vállalkozói vagyonbiztosítást kötünk-e az adott ingatlanra. Egy étterem, panzió esetén ez már nem lehet kérdés, ott vállalkozói biztosításra van szükség. Egy magánszálláshely esetén azonban a lakásbiztosítás is szóba jöhet, hiszen maga az ingatlan nem a vállalkozás nevén van. Ügyeljünk azonban arra, hogy egyes biztosítások kizárásokat tartalmazhatnak az üzleti célú hasznosítással kapcsolatban.
Egy vállalkozói biztosítás ugyanakkor olyan területekre is fedezetet ad, melyre a lakásbiztosítás nem terjed ki. Például
- játszótér, díszpark biztosítása
- terasz, kerthelyiség kárainak fedezete
- sporteszközök, wellness-felszerelések biztosítása stb.
Ha vállalkozóként keresünk védelmet, érdemes megvizsgálni a vállalkozói vagyonbiztosítások lehetőségeit. Néhány társaságnál találkozhatunk kifejezetten szállásadóknak nyújtott ajánlatokkal is. A hagyományos elemeken kívül az ilyen szerződések felelősségbiztosítási részt is tartalmaznak, azaz a védelem kiterjed a vendég holmijában esett károk biztosítására is.
Nagy Csaba
