Megjelent a pályázat, amivel a kávéházi és éttermi cigányzene újbóli elterjedését szeretné segíteni a kormány. Kérdés, hogy lesz-e elegendő zenész, akik hajlandók vállalni a program feltételeit.
Muzsikáló Magyarország néven jelentette meg a kormány azt a támogatási programot, melynek célja a kávéházi cigányzene felélesztése és népszerűsítése lenne. A támogatást maguk a zenészek igényelhetik.
A kiírás szerint a programra zenészek és zenekarok jelentkezhetnek. Vállalniuk azt kell, hogy zenei tevékenységüket hivatalosan működő, NTAK-regisztrációval rendelkező, legalább 30 fő befogadóképességű vendéglátó üzletben fogják végezni. A zenészeket nem az étterem fizeti, hanem a pályázati támogatásból kapják a jövedelmüket. Az étterem a helyszínt biztosítja.
Miért tűnt el a cigányzene?
Amit a kormány ma cigányzeneként szeretne támogatással újraéleszteni, az eredetileg magyar nótaként volt ismert a hazai zenetörténetben.
A 13. századtól kezdve a magyar népzene szövegvilágát ültették át a klasszikus zene kiszenekaros előadásmódjára. Igazi virágkorát az 1848-as forradalom verbunkosától az 1980-as évek közepéig, végéig élte. A második világháború után az állami kézbe kerülő hanglemezgyártás egyik legfontosabb exporttermékének számított.
Eltűntek a törzshelyek
A leginkább cigány származású zenészek sok esetben generációról-generációra adták tovább nemcsak hangszerüket, de megszerzett tudásukat, és azon éttermek, kávéházak listáját, ahol játszottak. Sokszor pedig a kisgyermekek maguk is elkísérték apjukat egy-egy fellépésre.
A stílus az 1980-as évek végén indult hanyatlásnak, főleg a hazai gasztronómia átalakulása miatt. A rendszerváltás után elkeztek tönkremenni a hagyományos magyar ételeket tálaló éttermek, csárdák, egyre több nemzetközi és fúziós konyhát kínáló vendéglátóhely került fel a térképre. A magyar nótát játszó zenekarok elvesztették a törzshelyüket.
A fiatal zenészek más stílusban érvényesülnek
Ezzel egy időben a fiatal cigány származású zenészek egyre nyitottabbak lettek a családi hagyományoktól eltérő, modernebb stílusok kipróbálására, és egyre több roma fiatalból lett minőségi dzsessz zenész. A 70-es és 80-as években Pege Aladár nagybőgős, Roby Lakatos hegedűs, Szakcsi-Lakatos Béla zongorista kitört a magyar nóta bűvköréből, és nemzetközileg elismert dzsessz zenészként építettek karriert. A jelenleg legismertebb kávéházi könnyűzenei hagyományokat folytató, felevenítő Budapest Bár zenekar pedig már egyáltalán nem kávéházakban, éttermekben zenél, hanem a legnagyobb hazai és nemzetközi fesztiválok színpadjain. Egyre több roma származású fiatal a rap zene felé veszi az irányt, sőt az egyik nemzetközi szinten ismert trash metál zenekarunk, az Ektomorf alapítói is romák.
A közönség is megöregedett, a nóta átalakult
A rendszerváltással együtt a társadalmi előítéletek is előtörtek a mélyből, így az egykor megbecsült cigányzenészek egyre kevésbé tudták összebazseválni (összezenélni) a kenyérre valót. A klasszikus cigányzenét hallgató belföldi közönség megöregedett, egyre kevésbé jár étterembe. A fiataloknál pedig az egykori magyar nóta helyét átvette a főleg gyors zenei (sokszor techno) alapokra, többször cigány nyelveken is éneklő dallamvilág, a mulatós.
S.Sz.
A zenészeknek elég komoly terhelést kell vállalniuk. A program június 17. és október 3. között tart. Ebben a négy hónapban a hét négy napján, naponta legalább három órában kell az étteremben zenélniük. A zenészek nem cserélhetnek éttermet, végig ott kell szerepelniük, amelyik helyet a támogatási szerződésben megjelölnek. Egy zenész fellépése egy helyen finanszírozható.
Továbbá fel kell lépniük a zenészeknek június 15-én a Dankó Pista Emléknapon. Ez utóbbi egy új program, melynek során a fővárosba érkező turisták által leglátogatottabb területeken található vendéglátó üzletekben, illetve azok teraszain, köztereken játszanak majd a támogatást elnyert zenekarok minimum 3 órás időtartamban.
A pályázati támogatás a zenészek díjazását jelenti. A zenészek naponta 21 ezer, a zenekarvezető 28 ezer forintot kaphat. Önrészt nem kell biztosítani. A Dankó Pista Emléknapra fejenként 42 ezer forint lesz a gázsi, a zenekar vezetőjének pedig 56 ezer forint. Az összegek bruttó megbízási díjat jelentenek, azaz ebből még kifizetés előtt le fogják vonni a közterheket.
A zenekarnak a pályázathoz referenciákat is be kell mutatnia. Kell referencianyilatkozat olyan helyről vagy helyekről, ahol korábban már játszottak. Be kell mutatni egy legalább 15 perces videós anyagot a fellépésről és olyan fotót is, melyen a zenekar minden tagja és az ő hangszere is jól látható.
Szükséges továbbá egy nyilatkozat a zenekart befogadó étteremtől. Az étteremnek a program pénzébe nem kerül, csak helyet kell biztosítania, és igazolnia kell a zenészek jelenlétét.
Kinek lehet jó a „klasszikus“ cigányzene?
Nem véletlen, hogy a 30 főnél több vendéget kiszolgáló helyeken játszó zenekarok tudnak pályázni, ugyanis ez a zenei stílus egyáltalán nem háttérzene. Mind a hangszerek, mind az előadásmód, hangosabb, harsányabb, sokszor virtuóz.
A pályázat 3 órás időtartamot határoz meg, s valószínűleg a pályázati összegért nem is fognak többet vállalni a zenészek.
Ne feledjük, hogy a nyári melegben illik a zenészeket is megkínálni nem alkoholtartalmú italokkal. Egy négy-hat személyes zenekarnál ennek költségével is számoljunk! Ha a cimbalom is helyet kap a zenekarban akkor még egy asztalt is fel kell szabadítani pluszban.
A cigányzene nem népzene, így bizonyos művek előadásakor a jogdíjakra is gondolnunk kell vendéglátóhelyként. A jó hír, hogy egyelőre még nem jelent meg új tarifatáblázat az Artisjus honlapján, így a 2023-ban érvényes díjak vannak érvényben. Azonban megváltozott az élőháttérzene adminisztrációja, erről a bit.ly/hatterzene linken tájékozódhatunk.
Ma már kevés olyan hely van, ahová a vendégek igénye, a hely hangulata vagy az ételek típusa alapján illik a magyar nótát játszó zenekar. Főleg a hagyományos magyar konyhát előnyben részesítő, nemzetközi vendégeket megcélzó éttermek, csárdák számára lehet jó választás leszerződni egy cigány zenekarral.
Sebestyén Szabolcs
A pályázatokat május 27-ig lehet benyújtani postán és személyesen a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. címére. A pályázati űrlapokat és tájékoztatót innen lehet letölteni: bit.ly/ciganyzene.
Nagy Csaba
