Magyarországon nincs alkoholtilalom, mégis büntetésre számíthat az, aki a boltban megvásárolt vagy a vendéglőből „elvitelre“ kért alkoholos üveget rögtön felbontja és az üzlet előtt megissza. Mire hivatkozva bírságolhatják meg a vevőt és akár a vendéglátóhely tulajdonosát is?
Élelmes nép vagyunk, nincs olyan kiskapu, amit meg ne találnánk, ha ki akarjuk kerülni az előírásokat. Az alkohol iránti vágy nem kicsi hajtóerő – így nem csodálkozhatunk azon, ha a kocsmák népe bármit elkövet a napi kisfröccs vagy néhány sör megszerzése érdekében.
November óta folyamatosan érvényben vannak a szigorított járványügyi előírások Magyarországon. Az éttermek, büfék, presszók, cukrászdák zárva tartanak, ételt csak elvitelre adhatnak vagy kiszállítanak. Az azonban elég tág megfogalmazás, hogy „elvitelre“. Lássuk be, ezt a jogszabályok sem pontosítják. Így sokan úgy értelmezik az előírást, hogy minden elvitelnek számít, ami már az üzlet ajtaján kívül történik. A vendéglős elvitelre adja ki az italt, aminek igazolására csak felbontás nélkül, zárt, gyári csomagolásban ad ki bármit is a vevőinek. Azzal viszont már nem foglalkozik, hogy mi történik az ajtón kívül. Márpedig jónéhány üzlet előtt kialakult a helyben fogyasztásnak egy sajátos formája: ahogy a vevő megkapja a palackot, már bontja is fel, s a vendéglő vagy bolt előtt az utcán rögtön elfogyasztja a vásárolt italt.
Nem okoz nagy meglepetést, hogy a hatóságnak nem tetszik ez a megoldás, és hamar megtalálják az eszközt, amivel visszafordítható lesz ez a gyorsan terjedő szokás.
Az alkoholfogyasztás tilalmára nem mindig hivatkozhatnak. Magyarországon nincs általános alkoholtilalom, nincs közterületi alkoholfogyasztási tilalom sem. Ezt általános jelleggel még most, a veszélyhelyzet alatt sem vezették be néhány nap kivételével. A karácsonyi időszakban volt ilyen rendelet, december 24. és január 3. között. Ez idő alatt közterületen tilos volt szeszes italt fogyasztani az ország egész területén.
Önkormányzati rendeletek tiltják a közterületi alkoholfogyasztást
A közterületi alkoholfogyasztás korlátozásának a joga az önkormányzatokat illeti, és egyre több helyen élnek ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt 4 év során 140-150 önkormányzat hozott ilyen jellegű tiltó rendeleteket, azaz ez a szándék nem csupán a járványügyi helyzethez kapcsolódik. A rendeletet alkotó önkormányzatok között szép számmal találunk néhány száz fős kis falvakat és nagyobb városokat is. Az általános irány az, hogy mindenütt tiltják az alkohol fogyasztását, kivéve az érvényes közterület-használati hozzájárulással, szerződéssel rendelkező vendéglátó egységek teraszain és a rendezvényeken.
A közelmúltban például a békési Mezőkovácsháza került egy ilyen intézkedéssel a figyelem középpontjába. A kisvárosban tavasz elejére annyira kezelhetetlen mértékű lett a szabadtéri italozás, hogy a polgármester teljes szesztilalmat rendelt el. A községben már nemcsak pár emberről volt szó, akik a boltból kilépve egyből felbontották a pálinkásüveget, hanem járdán fetrengő, randalírozó részegekkel teltek meg az utcák.
Hasonló szigorról mostanában más településről nem érkeztek hírek. Ezek az intézkedések nem szaporodtak meg túlságosan a veszélyhelyzet alatt. A települések csak akkor nyúlnak a korlátozáshoz, ha a jelenség tömegessé válik és tényleg a közrendet veszélyezteti.
Felelős-e a vendéglátó?
Ennek ellenére, ahol a köztéri alkoholfogyasztás kisebb-nagyobb csoportokban felüti a fejét, ott mindkét fél számíthat a hatóság közbelépésére. Mindkét fél – azaz az italozó vendég mellett az ezt lehetővé tévő, vagy csak elnéző vendéglátós ellen is eljárás indulhat. Nincs olyan egyértelmű jogszabály, amire ezt alapozni lehet, így a hatóság inkább csak keresi a megfelelő paragrafusokat, ami alapján a vendéglőst is felelősségre vonhatja. Egy március eleji hír szerint például Budapest egy kerületében 23 fő tartózkodott egy söröző előtt, amikor a rendőrök közbeavatkoztak. Nyolcuknál italt is találtak, amit a közeli sörözőben vettek meg. Mivel ebben a kerületben éppenséggel tilos a köztéri italozás, ennek alapján indult eljárás a tetten ért személyek ellen. A söröző tulajdonosával szemben pedig azt vizsgálták, hogy megalapozott lehet-e a közigazgatási eljárás elindítása annak alapján, hogy lehetővé tette a szabálytalan magatartást.
Egy másik esetben az esti órákban figyeltek fel egy hasonló csoportra, szintén a fővárosban. Itt még az alkoholfogyasztási rendeletet sem kellett elővenni, mert a kijárási tilalom megsértése eleve magasabb összegű bírságot eredményezett a csoport tagjai számára.
Igazán országos hírűvé viszont a januári két erzsébetvárosi bezárás vált. Január 22-én a Központ nevű helyet zárta be a rendőrség 60 napra, majd osztott ki rájuk félmilliós bírságot (részben ennek az esetnek a hatására szigorították utána a bírságokat. Ma már legalább fél éves bezárás járna ilyen esetben). A vendéglátóhely előtt komoly sor alakult ki, a sorban állók számára „elvitelre“ adták az alkoholos italt, amit a vásárlók kivétel nélkül a közeli parkban fogyasztottak el. A rendőrség szerint a hely megszegte a védelmi intézkedéseket. Ez azonban nagyon is ellentmondásos állítás volt, hiszen a rendelet szó szerinti előírásait nem érte sérelem. Nem történt az üzletben helyi kiszolgálás, a vevők csak elvitelre kaptak árut, a fogyasztás pedig már az üzlet hatókörén kívül történt.
Sajnos Magyarországon jellemző, hogy a komoly hiányosságokkal megírt jogszabályokat az egyes hatóságok értelmezni kezdik, majd jogerőre emelik saját értelmezésüket. Azaz olyasmit várnak el, ami nincs benne a jogszabályban, de ők úgy értik, úgy alkalmazzák. A NAV rendszeresen folytat ilyen gyakorlatot: egyes szabályos, jogszabályok által lehetővé tett megoldásokat gyakran visszaélésszerű joggyakorlatnak minősítenek és büntetnek miatta. A rendőrség a Központtal szemben is ezt a módszert alkalmazta, s egyáltalán nem biztos, hogy egy korrekt perben ez a büntetés megállná a helyét.
A március 8-ától élő rendelkezések viszont a közterületi alkoholizálás kérdésében is új fejezetet nyitottak. Ma közterületen mindenütt kötelező a maszk viselése. Aki alkoholt fogyaszt, az iváshoz le kell vegye a maszkot, tehát azonnal megsérti a védekezéssel kapcsolatos szabályokat. A szabálysértési bírság legalacsonyabb összege 5 ezer forint, a maximum viszont akár 500 ezer is lehet a hatóság döntése alapján.
Olyan szabály ma sincs, ami alapján egyértelműen a vendéglőt vagy üzletet tehetnék felelőssé a közterületi alkoholfogyasztásért. A korábbi példák alapján azonban óva intenénk attól bárkit, hogy ezt a kiskaput alkalmazva próbáljon meg némi forgalmat vinni az egyébként bezárt üzletébe. Túl nagy a kockázata. Ha a hatóság rá tudja fogni a vállalkozásra, hogy megsértette a járványügyi szabályokat, annak fél év, egy év bezárás és egymilliós bírság lehet a következménye.
A boltok is próbálkoznak az elvitellel
Hasonló dilemma alakult ki március 8. után a bezárásra kényszerített üzletek működésével kapcsolatban. A kereskedők is igyekeztek kihasználni a kiskapukat. Az üzlet helyben nem árusíthatott, a kereskedő azonban interneten tovább kínálta áruját. A vevő interneten rendelt, majd a valódi bolthoz ment átvenni az árut. Itt jött a hatóságot is érdeklő kérdés: átadhatja-e a bolt az interneten rendelt árut a vevőnek a kötelező zárva tartás alatt?
Az egyik próbálkozás szerint a bolt nem volt nyitva, csak átvevőpontként működött, hiszen azt nem tiltotta meg a rendelet. Mások utcai átadással próbálkoztak: ha már az üzlet nem lehet nyitva, akkor az üzlet előtt, közterületen adták át a terméket a vevőnek, azt már nem korlátozza a rendelet.
Jogilag egyik megoldás sem igazán jó, s valójában nincs is olyan jogszabály, ami alapján a kérdést el lehetne dönteni. Nem tisztázható, hogy értékesítésnek számít-e, ha a bolt ajtajában átadjuk a terméket a vevőnek. A kormány álláspontja szerint, ha az üzlet nem tarthat nyitva, akkor annak területén átvevőpont sem üzemelhet. Ha pedig a közterületen, a bolt előtt akarná átadni a kereskedő az árut, ahhoz a közterület használatára szóló engedélyre volna szüksége, tehát ez sem jogszerű megoldás.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mert ezeknek a véleményeknek egyike sem vezethető le pontosan a jogszabályok alapján. Itt is azzal van dolgunk, hogy mindenki a maga érdeke alapján értelmezi az egyébként sok homályos pontot nyitva hagyó jogszabályokat.
Nagy Csaba
