Ellentmondásosak az adatok, ha a KSH és a Magyar Turisztikai Ügynökség beszámolóit olvassuk. A KSH májusra még visszaesésről ír 2019-hez képest, a MTÜ szerint pedig a járvány előtti csúcsot is meghaladta a júniusi vendégforgalom. Valóban egy hónap alatt két és félszeresére nőtt a vendégéjszakák száma? Vagy az eltérő adatszolgáltatás magyarázza az adatok különbözőségét?
KSH adatok: még nem tért vissza a turizmus a járvány előtti szintre
Ha hihetünk az egyes szervezetek adatainak, akkor egyik hónapról a másikra megnégyszereződött a turisztikai forgalom Magyarországon. A KSH július elején tette közzé gyorstájékoztatójában a májusi adatokat. Eszerint a kereskedelmi szálláshelyek forgalma egyre szebben alakul, de még messze nem érte el a koronavírus előtti állapotokat. A KSH szerint májusban 775 ezer vendég összesen 1,7 millió vendégéjszakát töltött el hazai kereskedelmi szálláshelyeken. Többségben voltak a belföldiek: az 1,7 millió éjszakából 921 ezer köthető belföldi vendéghez, 847 ezer a külföldiekhez. Legnépszerűbbek a szállodák voltak, az éjszakák 69 százalékát itt töltötték el a belföldi és még ennél is többet, 82 százalékát a külföldi vendégek. A KSH májusi adataiból tehát egy szépen erősödő előszezon bontakozik ki, ami azonban még nem tudja elérni a járvány előtti teljesítményét. Az adatok körülbelül 40%-kal maradnak el a 2019-es számoktól.
Mi történt júniusban?
A hivatalos statisztikától eltérő képet látunk, ha a turisztikai ügynökség frissen közzétett számait olvassuk. Csakhogy az MTÜ már nem a vállalkozók önbevallásán alapuló statisztikákból dolgozik, hanem a NTAK által naprakészen szolgáltatott adatokból. Így lehetséges, hogy míg július 5-én a KSH a májusi, addig a MTÜ már a júniusi adatokat tudta közzétenni.
Május és június között persze minden évben nagy a különbség. 2018 májusában 1,1 millió vendéget és 2,6 millió vendégéjszakát regisztrált a KSH. Júniusban a vendégek száma 1,2 millióra, az éjszakáké 2,9 millióra növekedett. Egy évvel később, 2019-ben a májusi forgalom 1,2 millió vendég volt 2,6 millió éjszakával, a júniusi pedig 1,3 millió vendég 3,1 millió éjszakával. Az abszolút csúcs egyébként 2019 augusztusában volt, amikor 1,7 millió vendég 4,7 millió éjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken (a belföldi és külföldi vendégek együtt). E sok szám mind azt mutatja, hogy májusról júniusra körülbelül 10-10 százalékkal növekedett a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt. Ezek a számok a járvány előtti utolsó időszak, a „békeidő“ hivatalos adatai.
MTÜ: túlszárnyaltuk a rekordot is
Ehhez képest a turisztikai ügynökség adatai szerint most jobban szárnyal a szálláshelyek forgalma, mint a koronavírus előtti években. Az MTÜ adatai szerint júniusban 4 millió vendégéjszakát rögzítettek összesen, ami 50%-kal magasabb a tavalyi értéknél. Már itt eltérnek egymástól a két szervezet számai: a KSH szerint tavaly júniusban 1,46 millió vendégéjszakát regisztráltak, amit 50%-kal növelve 2,19 milliót kapnánk. Az MTÜ szerint viszont 4 millióról kell beszélnünk. A belföldi vendégéjszakák száma az MTÜ szerint 15%-kal meghaladta a 2019-es csúcsév adatait is. Márpedig a KSH szerint 2019 júniusában összesen 1,64 millió volt a belföldi vendégéjszakák száma. A 15%-os növekedéssel ez most 1,88 millió lenne. Ez annyiban mond ellent a KSH adatainak, hogy eszerint a külföldi vendégek voltak többen, holott a korábbi években ez mindig fordítva volt.
Bekerültek a magánszállások is az adatokba, ezért szárnyal papíron a turizmus
A turisztikai ügynökség szerint más a szálláshelyek belső aránya is. Ahogy írtuk, a KSH belföldi vendégeknél 69, külföldieknél 82 százalékos arányban hozza ki legnépszerűbb szállástípusra a szállodákat, addig a MTÜ saját adatai szerint júniusban a vendégeknek csak 42 százaléka választotta ezt a szállástípust. Második helyre a magánszállások kerültek, 37%-os arányban.
Az eltérő adatokra egy magyarázatot találhatunk, ez pedig az NTAK adatszolgáltatása. A statisztikai hivatal mindeddig a vállalkozók által beküldött hivatalos adatközlésekre alapozva állította össze saját adatsorait. A turisztikai ügynökség viszont nem ezt használja, hanem a kötelező adatszolgáltatásból, az NTAK rendszerből nyerik a számokat (a KSH is bejelentette, hogy augusztustól áttérnek az NTAK adatainak a használatára, a jövőben ez alapján állítják össze az adatsorokat).
Úgy tűnik tehát, hogy a turisztikai adatszolgáltató rendszer „talált“ körülbelül havi egymillió vendégéjszakát az idegenforgalmi szezonban. A szállodai vendégéjszakák arányának az eltérése azt mutatja, hogy ezeket a szállóvendégeket főleg a magánszálláshelyeken fedezték fel. Ez a kategória gyakorlatilag meg sem jelent eddig a KSH statisztikáiban.
Igazolja a sejtésünket, ha nem az összesítést nézzük, hanem megpróbáljuk kikeresni az egyes szállástípusok adatait. A turisztikai ügynökség szerint júniusban 4 millió vendégéjszaka volt, melynek 42%-át töltötték szállodákban. Ez nagyjából 1,68 millió szállodai vendégéjszakát jelent. Ha megnézzük a korábbi KSH-számokat is, akkor azt látjuk, hogy 2019-ben 2,1 millió, 2018-ban 2 millió volt a szállodai vendégéjszakák száma júniusban. Ehhez képest reális a mostani 1,68 millió.
Hasonló számokat látunk a panzióknál is. 2018 júniusában 229 ezer vendégéjszakát töltöttek a turisták panzióban, 2019-ben 239 ezret. Most az MTÜ azt közölte, hogy a vendégek 6%-a választotta ezt a szállástípust, ami a 4 milliós összesített adat alapján 240 ezer vendégéjszakát jelent idén. Magasabb a korábbiaknál, de reálisnak tűnő adat.
Gyakorlatilag azt látjuk, hogy a turisztikai adatszolgáltatásokból mindeddig kimaradt az egyik legnépszerűbb szállástípus forgalma. A valós turisztikai forgalom így lényegesen nagyobb volt az elmúlt években is annál, amit a statisztikák közöltek, hiszen több millió, magánszálláshelyeken foglaló vendég meg sem jelent a hivatalos közlésekben. Az NTAK összesítéseiből pedig nem hiányozhat a legkisebb balatoni szobakiadó sem. Így a jövőben teljesen másként festenek majd a statisztikai adatok.
Nagy Csaba
