Sorozatunkban a turisztika, vendéglátás területén dolgozó szakemberek tesznek fel egymásnak a szakmát érintő kérdéseket. Decemberben, aki válaszol és kérdez: Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke.
Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke
E havi kérdésünk: Hogyan látja a nemzetközi és hazai turizmus jövőjét a lassan két éve tartó járvány árnyékában? Milyen változások jöhetnek az ágazatban, hogyan lehet majd utazni?
A negyedik hullámot tekintve jelenleg nem túl biztató a helyzet, kérdés, milyen további megszorító intézkedéseket fognak bevezetni az országok. A következő fél-egy évre továbbra is a bizonytalanság lesz jellemző.
Sokan abban bíznak, hogy a pandémia visszaszelídül egy náthaszerű megbetegedéssé, vannak, akik úgy vélik, Európában senki nem fogja elkerülni, hogy megfertőződjön. Az is kérdés, hogy ennek az egész helyzetnek mennyire lesz súlyos a gazdasági hatása. Ezért nagyon nehéz hiteles előrejelzést adni arra, hogy mikor fog feltámadni a nemzetközi turizmus.
A jövő év még biztos, hogy nem lesz olyan, mint amilyen 2020 előtt volt. Szerencsére már Budapesten is megjelentek a külföldi turisták, de jóval kisebb arányban, mint a járvány előtt. A remények szerint a jövő év kicsit jobb lesz, de ugyanabba az állapotba, amiben a turizmus 2019-ben volt, valószínűleg csak lassan fogunk visszatérni.
Tovább erősödhet a belföldi turizmus
A legtöbb országban továbbra is a belföldi turizmus fellendülése várható, ahogyan az idén is történt. Hazánkban is sok olyan intézkedés született, ami a belföldi kereslet erősödését támogatta. Megjelentek a tehetősebb rétegek a belföldi turizmusban, nyilván más igényekkel, és ez továbbra is esélyt jelenthet. Ha a kínálati oldal lépést tud tartani a keresleti oldal erősödésével, növekedésével, akkor meg lehet mutatni, hogy belföldön is lehet élményekre szert tenni, nemcsak külföldön. Bár Magyarországon a külföldi utazások iránti kereslet idén sem csökkent – láthattuk, milyen sokan nyaraltak Horvátországban –, csak a lehetőségek lettek szűkebbek. Úgy gondolom, a belföldi turizmus jövőre újra esélyt kap. És ha a kínálat olyan minőséget, szervezettséget, élményminőséget tud nyújtani, ami versenyképes bizonyos külföldi célpontokkal, akkor ez az erősödés további pozitív hatásokkal járhat.
A munkaerő drágulása miatt az utazás is többe fog kerülni
Már most látszik, hogy a szakképzett munkaerő sokkal drágább lett. A munkavállalók közül sokan elhagyták a szakmát. Ennek sok oka van. Az egyik az, hogy nem időben és nem megfelelő mértékben érkeztek az állami támogatások. Akik már az első hullámban elhagyták a pályát, azok közül sokan soha nem fognak visszatérni. Vagyis a szolgáltatók sokkal szűkebb munkaerő kínálattal találkoznak, megnő a kereslet a szakképzett munkavállalók iránt, aminek nagy hatása lesz az árakra. Néhány éven belül sokkal drágább lesz az utazás, többe fognak kerülni a repülőjegyek, a szállodák, a szolgáltatások árai. Nagyon erős szűrőt kap tehát a kereslet, nem mindenki fog tudni utazni, vagy annyit utazni, mint korábban. Persze ezek inkább találgatások, de néhány folyamat már most látszik. A munkaerő ára az egekben van, nehéz szakképzett munkavállalót találni, és a bérköltségek növekedése drágítja majd a kínálati oldalt.
Egy ideig még maradhat az oltási igazolás
Egy ideig még biztosan macerásabb, nehezebb lesz utazni, de ezeket az akadályokat le fogja győzni az erős utazás iránti vágy. Az emberek hozzászoknak majd, hogy az utazáshoz szükséges feltételrendszer három-négy dologgal bővül, ilyen például az oltási igazolás vagy a tesztelés. Átmenetileg érzik majd problémának, hogy a szolgáltatások igénybevétele – például étteremben étkezni, múzeumba járni – kicsit bonyolultabb lesz, de egy idő után megszokják.
Elképzelhető, hogy mindez hosszan megmarad, de ez attól is függ, hogyan alakul a járvány, náthává szelídül vagy hosszú évekig velünk marad. Ha csak ez lesz az akadálya az utazásnak, akkor ez a kisebbik gond. A nagyobb az, ha egy ország nem enged be turistát a járványhelyzet miatt. Illetve ne feledkezzünk meg a pandémia gazdasági hatásairól sem, jelentősen változhat a keresleti oldal fizetőképessége is!
Érdemes összefogniuk a kisebb szálláshelyeknek
Az emberek utazási döntéseinél megerősödött az a szempont, hogy szeretnének elkülönülten üdülni. Felértékelődött az intim szféra, ami a kisebb szolgáltatóknak nagy lehetőséget jelent. A nagyobb hotelek előnye, hogy profi menedzsmenttel, alkalmazotti gárdával rendelkeznek, akik az egészségügyi szabályokat is profibban tartják be, például naponta takarítanak, külön szakember foglalkozik a higiéniával kapcsolatos kérdésekkel. Legalábbis a vendégek ebben bíznak, ha a nagyobb szálloda mellett döntenek. Ha a kisebb szálláshelyek is fejlődnek ezen a területen, tesznek azért, hogy egészségügyi szempontból biztonságosabbak legyenek, és ezt erőteljesen kommunikálják is, akkor élni tudnak azzal a versenyelőnnyel, amit a járványhelyzet teremtett számukra. Érdemes ezért egy-egy településen tömörülni, összefogni, valamiféle minőségbiztosítási együttműködést létrehozni. Például azt mondani, hogy mi Covid-álló panziók vagyunk, aki hozzánk tartozik, abban meg lehet bízni, és nyugodtan lehet választani. Alkalmazzanak közösen egészségügyi szakembereket, tanácsadókat. Ennek a folyamatnak az elindulásában pedig a TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szervezeteknek is komoly szerepe lehet.
Komoróczki Alíztól, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. TDM-menedzserétől kérdezem: Hogyan hatott a helyi turisztikai szolgáltatói együttműködésekre a pandémia?
Szilágyi Katalin
