Sorozatunkban a turisztika, vendéglátás területén dolgozó szakemberek tesznek fel egymásnak a szakmát érintő kérdéseket. Júliusban aki válaszol és kérdez: Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség általános alelnöke.
Ehavi kérdésünk:
Mit tesz azért a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, hogy a szakács, pincér, cukrász kollégák minél kisebb számban morzsolódjanak le, vagy menjenek külföldre munkát vállalni, miután befejezték szakmai tanulmányaikat?
Mivel tudják ösztönözni/rábírni a már külföldön dolgozó kollégákat, hogy térjenek haza és folytassák itthon szakmai munkájukat?
Az elkövetkező két év programját nagyban meghatározták az elmúlt négy év történései: a Covid időszak, a gazdaság poszt-Covid állapota és a jelenleg is zajló háború. Ezek nemcsak a szakterületen dolgozók, tanulók életét, hanem a teljes szakmát befolyásolják/befolyásolták.
Kidolgoztunk egy akár nemzetstratégiai projektként is elfogadható tanulmányt (tervet). Az alapja a Salus konyha (a helyi alapanyagot és ételeket a modern ételkészítési módokkal ötvöző irányzat). E köré csoportosítottunk a mindennapi problémákra adott válaszokat: egy életpályamodellt, egy versenyzési modellt, egy rövid ellátási láncot. A terv részei egyenként életképtelenek, de egyben egy erős, helytálló és hitelesen megvalósuló program.
Arra törekedtünk, hogy azok a fiatal felnőttek, akik vágynak a tudás megszerzésére, ne maguktól menjenek ki külföldre. Használják a Szövetség külföldi mobilitási programjait, vegyenek részt a kinti képzéseken, majd térjenek haza, s itthon kamatoztassák a tudásukat, akár mint leendő vállalkozó, szaktanár vagy a szakmában elhelyezkedni kívánó munkavállaló.
Mobilitási projektjeink így hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebben hagyják el a szakmát. Egy olyan életutat és segítséget kínálunk, ahol a fiatalok (16-17 évesek) a saját korosztályuk példaképévé válhatnak. Ezt ki kell egészíteni az életpályamodellel, a szakmai bérfeszültségek csökkentésével. Ha ezt a jó gyakorlatot bele tudjuk vinni a mindennapokba, akkor csekély esély van arra, hogy sok pályaelhagyó legyen.
Mayer Gyulától, a Turizmus-Vendéglátás Ágazati Készségtanács elnökétől kérdezem: Az agráriskolák és az agrárszakképzési centrumok több ezer hektáron termelnek, elképzelhetőnek tartja-e a 0 kilométeres ellátási láncba való integrálásukat?
Szilágyi Katalin
