Teljesen megváltozik jövőre az átalányadózás, kedvezőbb lesz a legtöbb vállalkozás számára. Arra azonban a könnyítésekkel együtt sem számíthatunk, hogy a kisadózást leválthatjuk a könnyített átalányadóval. Még így is túl nagyok lesznek a különbségek, átalányadózóként így is több mint kétszer annyi adót kell majd fizetnünk, mint katásként.
Az átalányadózás sok évvel ezelőtt, a kata bevezetése előtt az egyik legegyszerűbb adózási formának számított. Jól hangzik, hogy nem kell a számlákat gyűjtögetni, hanem átalányköltségként leírhatjuk a bevételünk egy jelentős részét, a fennmaradóra pedig egy egyszerűsített adózási formát alkalmazunk. Az évek során aztán ez egyre bonyolultabb lett. Az átalányadózó kezdetben a bevétel 40%-át számolhatta el költségként. Ma tevékenységi körtől függően a 40%-os kulcs mellett alkalmazható 25, 75, 80, 83, 87, 90, 91, 93 százalékos költséghányad is, egyre bonyolultabb feltételek alapján. Az átalányadózás megérett az egyszerűsítésre.
A forma népszerűségét ma még az sem emeli, hogy a költséghányad levonása után sem olcsó. A költséghányad levonása után fennmaradó összeget teljes egészében jövedelemként, vállalkozói kivétként kell kezelni. Ezután még szociális hozzájárulási adót, tb-járulékot és jövedelemadót fizetünk. Így például a normál, 40%-os költséghányad és 500 ezer forint bevétel után a következő közterheket kell még fizetni:
– a bevétel 500 ezer forint, az adóalap a 40%-os költséglevonás után 300 ezer Ft
– szociális hozzájárulási adó (15,5%): 46.500
– tb-járulék (18,5%): 55.500
– szja (15%): 45.000 Ft.
Az összes fizetendő teher tehát 500 ezer forint bevétel mellett 147.000 forint, szemben a kisadózó havi 50 ezer forintos kiadásával. Ez még akkor sem versenyképes, ha a kisadózó mindössze egyetlen ügyfélnek dolgozik, akinek meg kell fizetnie majd a 3 millió forint feletti összegre a 40%-os büntetőadót is.
A 2022-től érvényes módosítások most kedvezőbbé teszik az átalányadózást. Egyrészt egyszerűsítik ezt az adózási formát, másrészt pedig adómentessé teszik egy kijelölt értékhatárig.
A mostani 9 különböző költséghányad helyett mindössze 3 marad:
– 40% az általános költséghányad
– 90% kiskereskedők és mezőgazdasági őstermelők számára
– 80% a jogszabályban felsorolt tevékenységekre, mint például személyszállítás, közúti áruszállítás, építőipar, vendéglátás, a mezőgazdasági szolgáltatások, feldolgozóipar, javítási munkák stb. (A teljes listát az 1995. évi CXVII. tv. 53.§ -a tartalmazza).
Változik az értékhatár
Az átalányadót most még 15 millió forintos bevételig lehet választani (az előző évi bevétel alapján). Jövőre a minimálbér éves összegének a tízszereséig, kereskedőknek ötvenszereséig lesz választható. Ez tehát már az idén is több mint 20 millió forint lenne, a jövő évi összeghatár pedig a minimálbér emelésétől függ.
A tárgyévi bevételt viszont nagyon gondosan kell előre megbecsülni. Ha ugyanis átlépjük a keretet, az adóév egészére kikerülünk az átalányadózásból. Ha például novemberben meghaladjuk az éves engedélyezett összeghatárt, akkor az év egészének az adózását újra át kell számolni és ez nem a mi előnyünkre fog történni.
Az éves minimálbér feléig adómentes lesz
Újdonság az adómentes rész kijelölése. Az átalányadózónak a minimálbér éves összegének a feléig terjedő bevételig egyáltalán nem kell adót vagy adóelőleget fizetnie. Ez a jövedelemadó mellett a szociális hozzájárulási adóra és a tb-járulékra is érvényes, tehát az összeg teljesen adó- és járulékmentes lesz.
A mai, 167.400 forintos minimálbérrel számolva ez az adómentes rész 1.004.400 forintig terjedne. Adóelőleget is csak akkor kell majd fizetni, ha az éves göngyölt bevétel eléri ezt az összeget.
A módosítás után az általános, 40%-os költséghányad mellett az átalányadózó havi adó- és járulékfizetése így még mindig százezer forint felett van, szemben a kisadózó havi 50 ezres kiadásával. Itt tehát még mindig a kisadózás a kedvezőbb.
A fuvarozásban egyértelműen jobb az átalányadó, hiszen a bevétel 80%-át továbbra is leírhatjuk költségként és még az adómentes résszel is számolhatunk. Jobboldali táblázatunkban mutatjuk, hogy havi 500 ezer, azaz évi 6 millió forint bevétellel számolva hogyan alakul az átalányadózó jövedelme és a közterhei 2022-ben:
Az átalányadózás részletes szabályait az 1995. évi CXVII. tv. 50-56. paragrafusaiban találjuk.
|
általános, 40% költséghányad |
80% költséghányad (fuvarozás, építőipar, vendéglátás) |
|
|
Éves vállalkozói bevétel |
6.000.000 |
6.000.000 |
|
Költségként levonható rész |
2.400.000 |
4.800.000 |
|
Adómentes rész (2021-es minimálbér alapján számolva) |
1.004.400 |
1.004.400 |
|
Átalányadó alapja a költségek és az adómentes rész levonása után |
2.595.600 |
195.600 |
|
Szocho 15,5% |
402.318 |
30.318 |
|
Tb-járulék 18,5% |
480.186 |
36.186 |
|
Szja 15% |
389.340 |
29.340 |
|
Összes közteher |
1.271.844
(a bevétel 21,2%-a) |
95.844 (a bevétel 1,6%-a) |
|
Nettó jövedelem (a vállalkozás költségeinek és a helyi iparűzési adónak a levonása nélkül!) |
4.728.156 |
5.904.156 |
Nagy Csaba
