Európában a legtöbb ételfutár a platformgazdaságban dolgozik. Azaz rövid távú megbízásokat teljesítenek egy digitális felületen keresztül, ami összeköti őket a vevőkkel. Az EU területén nagyjából 43 millióan dolgoznak így. Nem csak az ételfutárok tartoznak ide, ugyanígy működnek például a fuvarmegosztók, mint az Uber, vagy a fordítói, programozói munkákat szétosztó alkalmazások is.
Az úttörő megoldások azonban nehezítik a munkáltatók ellenőrzését. A cégeknek nem kell ugyanolyan jogokat biztosítaniuk a szabadúszóknak, mint saját alkalmazottaiknak. Ők egyéni vállalkozók, jogilag nem alkalmazottai a társaságoknak. Ez a helyzet egész Európában egyre jobban kiélezett. Egyre több nagy vállalat válik meg dolgozóitól, hogy szolgáltatás alapon dolgozó kényszervállalkozókkal helyettesítse őket. Ezek a munkások alkotják jelenleg a munkaerőpiacon az egyik leginkább kiszolgáltatott réteget. Vállalkozónak tekintik őket, miközben nincs döntési jogkörük, nincs betegszabadságuk, nincs korlátozva a munkaidő, és teljes mértékben függenek a munkaadótól, az internetes platformot működtető vállalkozástól. A bérük is napról-napra változik, fogalmuk sincs, mennyit fognak keresni.
Az EU 2021-ben kezdeményezte a platformalapú munkavállalás szabályozását. Ennek például az a célja, hogy a platformmunkások ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a hagyományos munkavállalók – beleértve például az érdekképviselet és a kollektív tárgyalások lehetőségét is. Az EU 2024-ben fogadott el ezzel kapcsolatban egy irányelvet, amit a tagállamoknak két éven belül, azaz 2026 végéig kell átvenniük. A tagállamoknak meg kell alkotniuk addig a munkaviszony fennállásának a vélelmét. Azaz tisztázniuk kell, hogy ezek a munkások, például futárok, mikor tekinthetők alkalmazottnak, és milyen feltételekkel lehet őket valóban vállalkozónak tekinteni.
Néhány ország nem várta meg a közös európai szabályok bevezetését. Spanyolország például már 2021-ben bevezetett egy új törvényt, ami arra kötelezte az ételkiszállító cégeket, hogy alkalmazottként foglalkoztassák a futárokat. Az egyik legnagyobb európai platformalapú kiszállító vállalat, a Deliveroo már a törvény hatálybalépésének az évében elhagyta a spanyol piacot. Egy másik cég, a spanyol Glovo folytatta a tevékenységét, de folyamatosan kapta a bírságokat a szabályok megszegéséért. Tavaly év végén már mintegy 267 millió euróval tartozott a spanyol államnak. A Glovo végül meghátrált, és bejelentette, hogy felhagy a szabadúszókra alapozott modellel, és a jövőben csak alkalmazottakkal dolgozik majd.
arte.tv