A turisztikai adatszolgáltató rendszer nem különbözteti meg a vendégeket az utazás célja szerint. Teljesen mindegy, hogy valaki dolgozni vagy várost nézni jött, regisztrálnunk kell, ha kereskedelmi szálláshelyként szobát adunk ki neki.
A munkásoknak azonban nem csak kereskedelmi szálláshelyként adhatunk szállást. Ha rendszeresen, folyamatosan jönnek hozzánk munkások, akkor azt a megoldást is választhatjuk, hogy nem a vendégeknek adjuk ki a szobát, hanem a munkáltatónak adjuk bérbe a szálláshelyet. Ez már nem szálláshely szolgáltatás lesz, így nem tartozik a turisztikai adatszolgáltatás hatálya alá.
A munkásszállásként történő használat feltétele, hogy nem szállást adunk ki, hanem a dolgozóit elszállásoló vállalkozás bérbe veszi az ingatlant vagy annak egy szobáját. Tehát szállásadás helyett bérleti szerződést kell kötnünk. Ilyenkor viszont nem nyújthatunk a szállás mellett más szolgáltatást: nincs takarítás, nem adunk ágyneműt és reggelit.
Ha a bérlő vállalkozás igényli, akkor külön szerződésben vállalkozhatunk a takarításra, biztosíthatunk étkezést és bármi mást is. De ezt már nem a szállásadás részeként, hanem más módon kell szolgáltatnunk (vállalkozóként vagy alkalmi munkásként).
Ha tehát a szálláshelyet ilyen módon bérbe adjuk egy vállalkozónak és nem szobakiadásra szerződünk az itt alvó munkásokkal, akkor ez nem lesz kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Nem kell pénztárgépet használni, és nincs szükség turisztikai adatszolgáltatásra sem.
Sajnos tévesek azok a hírek, melyek szerint más módon is el lehet kerülni az adatszolgáltatást. Ha nem bérleti szerződésünk van a szálláshelyre, akkor teljesen mindegy, hogy turisztikai vagy munkavállalási céllal érkezik-e a vendég, szerepelnie kell az adatszolgáltatásban.
Nagy Csaba
