A tűzvédelem fontos, nem a szálláshely jellege

A tűzvédelem fontos, nem a szálláshely jellege

Olvasónknál a katasztrófavédelem tűzvédelmi ellenőrzést tartott, és megállapított néhány hiányosságot, amit ki kell javítania. Kell-e tűzvédelmi szabályzat egy családi házban kialakított magánszállásnak? Tesz-e a katasztrófavédelem különbséget a kereskedelmi és a magánszálláshely között? Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a sok jogszabály között.

A katasztrófavédelemnek a tűzvédelem fontos, nem a szálláshely jellege. Ami tűzvédelmi szempontból meghatározó,  az az épület befogadóképessége, alapterülete illetve magassága – mondja Mukics Dániel tűzoltó alezredes. A hatóság ugyanolyan szigorúan ellenőrizhet egy magánszálláshelyet is, hiszen a tűzvédelem itt is fontos. De a kötelezettségekben azért van különbség. (A magánszálláshelyek azok a legfeljebb 8 szobás, 16 ágyas szálláshelyek, amiket nem kizárólag szálláshely-szolgáltatásra hoztak létre.)

Magánszállások esetén, ha a fogadható vendégek létszáma nem haladja meg a 10 főt, akkor kevés dolgunk lesz a tűzoltósággal. Arra kell figyelnünk, hogy ha 5 főnél többen dolgoznak a szálláson, vagy van legalább 50 fő befogadására képes közös helységünk, akkor legyen tűzvédelmi szabályzatunk.

Kötelezettségek

  • 10 vendég felett

Ha több mint 10 vendéget tudunk fogadni szálláshelyünkön, nincs kibúvó, meg kell felelni a tűzvédelmi kötelezettségnek (239/2009-es törvény). Ilyen esetben a jegyző értesíti a katasztrófavédelmet a nyilvántartásba vétellel egyidőben, s a katasztrófavédelem munkatársai helyszíni ellenőrzést tartanak. Később pedig szúrópróbaszerűen vagy bejelentésre is jöhetnek ellenőrizni. Lássuk, mit fognak vizsgálni! 

  • A tűzvédelmi szabályzatot és mellékleteit, 
  • a tűzvédelmi oktatás iratait (pl.: az oktatási naplót), 
  • a tűzriadótervet, valamint az éves gyakoroltatásáról készült jegyzőkönyvet.

Tűzvédelmi szabályzat – kereskedelmi szálláshelyeknek kötelező

A kereskedelmi szálláshelyeknek – panzióknak, kempingeknek, üdülőházaknak,  közösségi szálláshelyeknek, szállodáknak – mérettől függetlenül kötelező a tűzvédelmi szabályzat. A szabályzatot csak tűzvédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy készítheti el, és minden kérdésre ki kell térnie, ami a hely tűzvédelme szempontjából lényeges. A tűzvédelmi szabályzatot még a szálláshely megnyitása előtt el kell készítetni. Ha változás történik, valami új körülmény merül fel, akkor a változástól számított 30 napon belül a dokumentumot aktualizálni kell.

Ami még a mi feladatunk lesz, hogy a használati szabályokat megköveteljük a dolgozóktól és a vendégektől is. Éppen ezért a szabályzatot meg kell ismertetnünk munkatársainkkal, illetve a vendégekre vonatkozó részeket a nálunk megszállókkal. Ezért a tűzvédelmi szabályzatot vagy annak kivonatát helyezzük el a szobákban és a folyosókon is!

A munkatársainkat évente oktassuk, és a képzést megfelelően dokumentáljuk is! Legyen oktatási napló, ami tartalmazza a résztvevők nevét, a tananyagot és az esetleges vizsgalapokat is.

Fontos! Az új belépőket még a munkába állásuk előtt ki kell képezni a tűzvédelemre. 


Mi van a tűzvédelmi szabályzatban?

  • a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatai és kötelezettségei
  • milyen típusú tűzoltó készülékek, berendezések állnak rendelkezésre 
  • a helyiségekre és az ott végzett tevékenységekre vonatkozó előírások, úgy mint: konyha, étkező, gépészeti terem, vendégszoba, recepció, raktárak, egyéb tárolók (érinti az elektromos gépek, berendezések érintésvédelmét is)
  • az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges feltételek
  • az oktatással, a tűzvédelmi berendezések kezelésének megismertetésével kapcsolatos feladatok 
  • a munkavállalók feladatai tűzeset vagy műszaki mentés esetén
  • az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek esetében a megengedett maximális befogadóképesség – kiürítési számítással igazolva 
  • a szabályzat készítője, elérhetőségei, szakmai képesítésének igazolása stb. 

Kinek kell tűzriadó tervet készíteni?

Nagy befogadóképességű épületeknél tűzriadó tervet is kell készíteni. Szálláshelyek vagy vendéglátó egységek számára ez akkor kötelező, ha

  • tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkeznek, vagy az épületrészen, épületen belül egyszerre 300-nál több ember tartózkodhat, vagy
  • kereskedelmi szálláshelyként 20 főnél több vendéget tudunk fogadni
  • ha az épületben 50 főnél több embernek szeretnénk zenés-táncos rendezvényt szervezni rendszeresen.

A tűzriadó terv fogja leírni:

  • a tűzjelzés módját – hogyan értesítjük a tűzoltóságot, a vendégeket és a munkatársakat
  • az épület kiürítésének a módját
  • a munkavállalók tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, áramtalanítás stb.)
  • a főbb veszélyforrások megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó védekezési szabályokat (pl.: ha a raktárban nagy mennyiségű éghető vagy robbanó anyagot tartunk, pl.: liszt, gázpalack, olaj)
  • a létesítmény helyszínrajzát, a szálláshely szintenkénti alaprajzával 
  • a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket, eszközöket, kapcsolókat 
  • hol találhatók vízszerzési pontok és a tűzoltó készülékek.

A tűzriadó tervet ki kell függesztenünk az épületben, célszerű a menekülési útvonalakon, a szobákban és az érintett helyiségekben.

Minden évben egyszer próbariadót is kell tartanunk, amit 15 nappal előtte be kell jelentenünk a katasztrófavédelemnek. A próbariadót dokumentálnunk is kell, és ha a végrehajtása során hibákat vagy hiányosságokat tapasztalunk, azt is jeleznünk kell a hatóságnak. Hogy pontosan mit kell néznünk, az a jegyzőkönyv mintából derül ki, ami része a tűzvédelmi szabályzatnak. Ez vállalkozásonként eltérő lehet. Alapvetően benne van, hogy mikor került sor a riadóra, hogyan értesítettük a tűzről a munkatársakat, mikor kezdődött a kiürítés, mikor lett vége, ki irányította a menekülést, lekapcsolták-e az elektromos főkapcsolókat stb.

Tűzjelző és tűzoltó berendezések felülvizsgálata

A 20 főnél több vendéget elszállásoló helyeken kötelező a beépített tűzjelző készülékek telepítése. Tűzoltó készüléknek pedig minden kereskedelmi szálláshelyen lennie kell. A készülékeket nem elég kirakni, ezeket időről-időre felül is kell vizsgáltatni. 

A tűzoltó készülékeken negyedévente üzemeltetői ellenőrzést, karbantartást pedig félévente, évente, 5 és 10 évente kell végezni. Az üzemeltetői ellenőrzést a szállás vagy vendéglátóegység erre kijelölt munkatársa végzi el. Ennek során arról kell meggyőződni, hogy az oltóberendezés az erre kijelölt helyen van-e, látható-e, a plomba nem sérült-e meg, a nyomásmérő az előírt, általában zöld működési zónában van-e. Ezeket az ellenőrzéseket a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell rögzíteni. A tűzoltó berendezések karbantartását azonban már nem végezhetjük mi magunk, erre tűzvédelmi bizonyítvánnyal rendelkező szakembert kell felkérni. A szakember az előírt karbantartás szerint, már nemcsak a készülék működőképességét ellenőrzi, hanem ha szükséges, cseréli a tömítéseket, nyomáspróbát tart stb.

Ne felejtsük el a villámvédelmet és a tűzvédelmifelülvizsgálatot sem!

Szállásként és vendéglátóhelyként is 6 évente el kell végeztetni a tűzvédelmi felülvizsgálatot akkor, ha az ingatlanban legalább napi 4 órás munkavégzés történik. Turi Norbert villamosbiztonsági felülvizsgáló elmondta, hogy a 4 órás munkavégzés már azzal is teljesül, ha az ingatlanba van bejelentve a vállalkozásunk. Magánszállásadóként arra is figyeljünk, hogy lakás bérbeadás esetén jogszabály kötelez bennünket az elektromos rendszerek tűzvédelmi felülvizsgálatára. Ettől csak akkor mentesülünk, ha nem használunk 32 amperesnél nagyobb rendszert és van áramvédelmi kapcsolónk is. A két feltételnek tehát együtt kell teljesülnie. A szakember hozzátette, bármilyen kis lakást is adunk ki, érdemes 6 évente a tűzvédelmi, 3 évente pedig a villamos biztonsági felülvizsgálatot elvégeztetni. Ugyanis az elektromos rendszerek az idő teltével öregednek, és az elektromos vezetékek falban lévő kötései fellazulhatnak. A fellazult kötésnél a vezeték elkezd melegedni, ami öngyulladáshoz és lakástűzhöz vezethet. Lakástűz esetén pedig a katsztrófavédelem is vizsgálódni fog, hogy vajon mi okozhatta azt. És ha ez a mi hanyagságunkra vezethető vissza, akkor jön a bírság.

A villámvédelem kérdése már keményebb dió. Alapvetően a családi házakban kialakított kis magánszállásoknál jogszabály szerint nincs szükség sem külső (villámhárító) sem belső villámvédelemre, így villámvédelmi felülvizsgálatra sem. Turi Norbert azonban azt tanácsolja, hogy a belső villámvédelemre mindenképpen áldozzunk. Ennek kiépítése 50-60.000 forintba kerül (a mérőórához szerelnek be egy eszközt). Ennek segítségével megakadályozhatjuk, hogy egy közelünkbe becsapódó villám másodlagos hatásaként tönkremenjen az összes elektromos berendezésünk vagy vendégünk méregdrága okostelefonja. 

Az 50 főnél nagyobb szálláshelyeken mindenképpen kötelező a villámvédelem. De azt, hogy kell-e villámhárító vagy sem, milyen belső villámvédelem kell, azt egy komplex villámvédelmi kockázatelemzés fogja eldönteni. Ezt a munkát mérnök végzi, és olyan szempontokat vesz figyelembe mint az épület magassága, elhelyezkedése, a tető szerkezete stb. Az első felülvizsgálatot a villámvédelmi rendszer felszerelésekor kell elvégezni, ezután pedig alapesetben 6 évente. Soron kívül akkor kell ellenőriztetni, ha villámcsapás következtében villámvédelmi berendezésben kár keletkezik, vagy felújítunk, bővítünk.

Nem éri meg szabálytalankodni

A katasztrófavédelem alezredese hozzáteszi, hogy ha ellenőrzés során valamilyen hiányosságot, szabálytalanságot találnak, akkor azt orvosolnunk kell. Ilyenkor igyekeznek a szálláshelykiadók érdekeit is figyelembe venni, és teljesíthető határidőt adni. Ha a szabálytalanságokat nem sikerül a határidőn belül megszüntetni, akkor tűzvédelmi bírságot szabhatnak ki.

Néhány jellemző tűzvédelmi bírság:

Szabálysértés Bírság mértéke
a tűzrendvédelmi szabályzat hiányzik (nem készült el) 50.000 – 250.000 Ft
a tűzrendvédelmi szabályzat hiányos 50.000 – 200.000 Ft
nem szerződünk írásban megfelelő szakképesítésű személlyel 50.000 – 500.000 Ft
A tűzvédelmi oktatást időben nem tartották meg (és 15 napon belül nem pótolták) 30.000 – 1.000 000 Ft
Új munkavállaló nem kapott időben (15 napon belül) tűzvédelmi oktatást 30.000 – 1.500 000 Ft
Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya 10.000 – 30.000 Ft 
Tűzoltó készülék készenlétében tartásának hiánya 20.000 – 50.000 Ft
Az előírt tűzoltási felvonulási út, terület nem biztosított 30.000 – 1.000 000 Ft
Kiürítési számítással igazolható létszám túllépése 30.000 – 3.000 000 Ft
Menekülési útvonalakon szabálytalan tárolás, rendeltetéssel nem összefüggő elektromos eszköz felügyelet nélküli üzemeltetése 20.000 – 80.000 Ft
Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet okoz 10.000 – 1.000 000 Ft
Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet okoz, és tűzoltóságnak is ki kell vonulnia 20.000 – 3.000 000 Ft

 

Sebestyén Szabolcs

%d bloggers like this: