Sokan azt sem tudják, hogy létezik, pedig kötelező betartani. A vendéglátó és idegenforgalmi kollektív szerződés az ágazat minden munkaadójára és munkavállalójára vonatkozik, és bizony, itt-ott más szabályokat ír elő, mint A munka törvénykönyve. Főleg, hogy még a korábbi munkaügyi jogszabály alapján íródott. Vajon ennek ellenére be kell tartani a magasabb bérre, vagy éppen a túlórák maximalizálására vonatkozó rendelkezéseit?
A kollektív szerződések itthon nem igazán elterjedtek, szemben több uniós országgal. Ausztriában és Németországban, de még Franciaországban is nagyon fontos szerepük van ezeknek a megállapodásoknak. Kollektív szerződések nemcsak vállalati szinten köthetők, vannak egész ágazatokra vonatkozó megállapodások is. Mivel Magyarországon alig találkozunk ilyenekkel, kevesen tudják, hogy egyáltalán léteznek. Pedig a vendéglátóiparban és idegenforgalomban az egész ágazatra érvényes, kötelező érvényű megállapodás van hatályban itthon is. Nézzük, mit is jelent ez!
Mi a kollektív megállapodás?
Munkajogi kódexünk, az Mt. pontos, részletes szabályokat tartalmaz. Ezek minden munkaviszonyra kötelező érvényűek és biztosítják a tisztességes foglalkoztatás alapvető feltételeit. A törvény a feleknek bizonyos kereteken belül mozgásteret ad. A munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség miatt a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodásokkal csak kis mértékben szabad ezektől eltérni. (A munkavállaló javára bármikor el lehet térni.)
Nagyobb eltérés valósítható meg kollektív megállapodásokkal, itt bizonyos mértékig a munkavállaló kárára is billenhet a mérleg, ha az egyéb feltételek ezt kiigazítják. Az erőviszonyok kiegyenlítésére ezek a megállapodások nem a munkáltató és munkavállaló között születnek, hanem a munkáltató és a munkavállalók érdekképviselete(i), a szakszervezet(ek) között.
A kollektív szerződés megkötése soha nem kötelező, de a feleket tárgyalási kötelezettség terheli. S mivel a sikeres működés egyik kulcseleme az elégedett munkavállaló, a kollektív szerződések célja a jobb munkafeltételek elérése, ezzel a munkáltatók számára is hatékonyabb, sikeresebb működést biztosítva. Munkahelyi szinten akkor köthet kollektív szerződést a szakszervezet a munkáltatóval, ha a létszáma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók 10%-át.
Ágazati kollektív szerződést az ágazatba tartozó munkáltatók és az érdekképviseleti szervezetek köthetnek egymással. Ugyanakkor az ágazati kollektív szerződés hatálya úgy is kiterjedhet az ágazatban tevékenykedő minden munkáltatóra, ha azok nem írták azt alá. Ezt egy kiterjesztő határozattal lehet elérni. Az ágazati megállapodások előnye, hogy az egész ágazatban egységesítik a verseny feltételeit.
Ágazati kollektív szerződések Magyarországon
Hazánkban kiterjesztett ágazati kollektív szerződés alig fordul elő, és a hatályban lévők sem mondhatók frissnek. Összesen 3 hatályos van. Az egyik a vendéglátást és idegenforgalmat érinti, egy az építőiparra, egy a villamosenergia-iparra vonatkozik.
Mit jelent, hogy van hatályos ágazati kollektív szerződés?
A vendéglátásra 2001-ben terjesztették ki a kollektív szerződést, amit még 1997-ben kötött az Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége és a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet. Mindez akkor forradalminak, újnak számított, számos kérdéskört rendezett. A kollektív szerződésben foglaltakat valamennyi munkaadóra és dolgozóra kiterjesztették a következő, TEÁOR ‘98. szerinti alágazatokban:
- 55.1. Szállodai szolgáltatás (szálloda, panzió, motel, apartmanszálloda),
- 55.3 Éttermi, cukrászdai vendéglátás,
- 55.5 Munkahelyi és közétkeztetés.
Az ágazati kollektív szerződés 4 fontos pontot tartalmaz:
- minimális bér = törvényi minimálbér + 10%;
- túlórakeret maximalizálása;
- rendkívüli munkavégzést megelőzően a munkáltatóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség;
- +1 hónap végkielégítés a törvényben meghatározottakhoz képest.
Mi történt az aláírás óta?
A kiterjesztő határozat óta jó pár év eltelt, változtak a jogszabályok és a munkaerőpiac is. A felek közötti kommunikáció nem szűnt meg az aláírás után. A kollektív szerződés létrehozói 2003-ban megalapították az Ágazati Párbeszéd Bizottságot. Itt zajlott a munka évről-évre, de eltérő eredményekkel.
Időközben 2012-ben hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. tv.) Ez számos téren hozott változást, de az ágazati kollektív szerződést nem igazították hozzá. 2014-2016 között ismételt egyeztetések kezdődtek, szerették volna a rendelkezéseket az új munka törvénykönyvéhez igazítani. De mivel nem sikerült a feleknek megegyezniük, így ez elmaradt.
A munkaadók nem tudták vállalni a +10%-os minimális bérszintet, a munkáltató jogutódlásra vonatkozó rendelkezések kapcsán is ellentétek mutatkoztak, valamint az emelt összegű végkielégítés is kérdésessé vált. Felmerült a hosszabb próbaidő lehetősége is. 2016-ban a rendelkezéseket egységes szerződésbe foglalták, de végül ez sem lett elfogadva. 2017-2019-ben még folyt az egyeztetés, majd megérkezett a világjárvány és megfeneklettek.
Az ágazatot érintő válság következtében elindult a vendéglátóipari szakszervezet mélyrepülése is, többen elvesztették munkájukat a bezárások miatt, sokan végleg elhagyták az ágazatot, amelynek következtében a szakszervezethez való kötődésük is megszűnt. A szakszervezet önálló fenntartása ellehetetlenült, így 2022 elején beolvadt az 1906. óta töretlenül működő MÉDOSZ-ba (Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari, Vízügyi és Vendéglátó Dolgozók Szakszervezete). Az unióban a ,,Termőföldtől az asztalig” szemlélet több helyen érvényesül, így nem egyedi, hogy a mezőgazdaságot és a vendéglátóipart közös szervezet fogja össze. Ám a MÉDOSZ Vendéglátóipari tagozat taglétszáma a korábbi több ezer főhöz képest 1000-1200 fő körülire tehető.
Itthon sajnos nincs jó megítélésük a szakszervezeteknek, pedig hazánknál kicsit távolabbra tekintve látható, hogy mennyire hasznosak a munkaadói és munkavállalói érdekegyeztetések és megállapodások.
Hol állunk most?
Az év során elindultak az egyeztetések a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), valamint a MÉDOSZ között. Egyelőre számos tisztázandó kérdés van, amire a remények szerint a közeljövőben válasz érkezik.
Azért is fontos lenne előrelépni, mert jelenleg hatályban van egy ágazati kollektív szerződés, ami kötelezően alkalmazandó lenne. A rendelkezés azon pontjait, amik nem ellentétesek a hatályos Mt.-vel, azokat bizony be kellene tartani. Erről viszont sokan nem tudnak, és feltehetően nem is fognak egészen addig, amíg egy jogvita esetén a bíróság mindezeket elő nem húzza.
Kovács Nikoletta
