Két évvel a koronavírus-járvány kitörése után talán felfelé indulhatnak el a turisztikai mutatószámok. Márciusban már négy és félszer annyi éjszakát töltöttek el a vendégek hazai szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A belföldi vendégek száma hat és félszeresére, a külföldieké tízszeresére nőtt 2021-hez képest. Összességében ez még mindig csak nagyon óvatos javulás, hiszen tavaly tavasszal a korlátozások miatt szinte teljesen leállt a vendégforgalom. Egyre nő a kiadható szálláshelyek száma is. A szállodák 50, a panziók 25 százalékkal több férőhelyet kínálnak, mint egy évvel korábban.
Megjelentek a korábban eltűnt férőhelyek, legalábbis egy részük
A koronavírus-járvány alatt a vendégéjszakák számának a csökkenése magával hozta a férőhelyek számának a visszahúzódását is. A szálláshelyek egy része vendég hiányában kényszerűen bezárt, s csak reménykedhettünk abban, hogy a járvány elmúltával ezek a helyek újra a vendégek rendelkezésére állnak majd. Valószínű, hogy a járvány a legnagyobb rombolást a legkisebb szálláshelyeken végezte. Erről beszámolni most nem tudunk, a magánszállásokról nem közöl statisztikát a KSH.
A férőhelyek száma szállodában és panzióban is tavaly volt a legalacsonyabb. 2019 tavaszán még 220 ezer férőhely működött az országban: ebből 134 ezer szállodában, 27 ezer panziókban volt elérhető. Egy évvel később, 2020 tavaszán annak ellenére érezhető volt a visszaesés, hogy az első járványügyi intézkedéseket csak márciusban vezették be. A szállodai férőhelyek száma mintegy 5 ezerrel, a panzióké 2 ezerrel csökkent. A következő évre a szállodai kapacitás megfeleződött: 129 ezer helyett csak 73 ezer férőhelyet kínáltak a vendégeknek. A panziókban található helyek száma is csökkent, de kevésbé drámai módon: 25-ről 18 ezerre esett vissza a kapacitás.
Idén mindkét kategóriában erőteljes növekedést látunk. A szállodai férőhelyek olyan ütemben szaporodtak, ahogyan tavaly felszámolták őket: a 2021-es 73 ezer után idén márciusra újra 110 ezer helyet tettek elérhetővé a vendégeiknek. A panziós férőhelyek száma is megszaporodott: a 18 ezerről visszakúszott 22 ezer fölé.
A bővülés minden kereskedelmi szálláshelynél érezhető, ám látszanak a hiányok is. Ma összesen 176 ezer férőhelyet kínálnak a hazai szálláshelyek. Ez nagyon szép a tavalyi 114 ezer után, ám messze elmarad a 2019-ben mért 220 ezertől. Három év alatt 40 ezer férőhelyet veszítettünk, s csak remélhetjük, hogy ezeknek egy része még fel fog tűnni a statisztikában.
Szépen erősödik a forgalom
A KSH forgalmi adatai is az elmúlt években alaposan megtépázott turizmus erősödését mutatják. Alapos növekedésnek indult a vendégéjszakák száma is. Márciusban a belföldi és külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma egyaránt 700 ezer körül mozgott. A belföldi vendégek száma a tavalyinak négy és félszerese, a külföldieké a hétszerese. Ez persze várható is volt, hiszen tavaly tavasszal annyira kevés vendég érkezett, hogy azt nem nehéz felülmúlni. A márciusi forgalom 2018-ban és 2019-ben is elérte az egymilliót. Nagyjából az a kitűzhető cél, amit jó lenne újra teljesíteni.
A külföldi vendégek nagy része Budapestre érkezik, és nem is nagyon megy onnan tovább. Budapesten márciusban 79 ezer belföldi vendégre jutott 431 ezer külföldi. Budapest kivételével az ország többi része pont fordított képet mutat: 669 ezer belföldi utazóra jutott 249 ezer külföldi vendég.
Sajnos azonban azzal is számolnunk kell, hogy a forgalmat nemcsak a turizmus erősödése, hanem az ukrán menekültek érkezése is felpörgette. Ha ugyanis a részletes adatokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy eltűntek a korábban nagy számban jelen lévő orosz turisták és megjelentek az ukrán vendégek. Februárban még 32 ezer orosz állampolgár érkezett Magyarországra turistaként, márciusban már csak 6 ezer. Az ukránok száma viszont 27 ezerről 135 ezerre emelkedett. Látható, hogy ez a fő forrása a külföldi turizmus emelkedő számainak.
Nagy Csaba
