Több részletében is megváltoztak a cégek kényszertörlésére, felszámolására vonatkozó előírások. Jó hír, hogy egyes esetekben visszafordíthatóvá vált a kényszertörlés, és a tag nélkül maradó betéti társaságok is kapnak még egy esélyt a működés helyreállítására. A kényszertörlés alá kerülő cégek tulajdonosainak viszont illetéket kell fizetniük, ilyen nem volt korábban.
Pénzbe kerül a kényszertörlés
Elég sok céget hagynak a megszűnés szélére sodródni tulajdonosaik. Az ügyek egy része kényszertörléssel ér véget – a tulajdonos eltűnik, a végelszámolást nem fejezik be, így a cégbíróság kénytelen kimondani a társaság megszűnését. Mostantól az ilyen kényszertörlés pénzbe is fog kerülni, 250 ezer forintot hajtanak be a tulajdonostól vagy a vezetőtől eljárási illetékként.
Egy társaság kényszertörlésére az alábbi eseteben kerülhet sor:
– ha a céget a cégbíróság nyilvánítja megszűntnek
– ha a cég végelszámolást folytat, de azt három éven belül nem tudják befejezni
– ha olyan esemény történik, ami miatt a cégnek jogutód nélkül meg kell szűnnie, de nincs szükség végelszámolásra (például betéti társaság tagjainak a száma 1-re csökken és 6 hónapon belül nem neveznek meg új tagot).
A kényszertörlési eljárás során a cég már nem működhet. Gazdasági tevékenységet nem végezhet, tulajdonosa a cég vagyonával kapcsolatos intézkedéseket már nem hozhat. Kizárólag olyan döntések születhetnek, amik a hitelezők érdekeit szolgálják.
A kényszertörlés a cégbíróság jogerős végzésével indul. A végzést közzéteszik a Cégközlönyben, ezt követően lehet 60 napon belül bejelenteni a hitelezői igényeket a céggel kapcsolatban. A cégbíróság információkat kér a meglévő vagyonról az elérhető vezető tisztségviselőktől és tulajdonosoktól. Csakhogy a cégek ebben a pillanatban már igen rossz állapotban vannak. Nem véletlen az „elérhető“ szó használata a vezetővel és tulajdonossal kapcsolatban sem. Egyáltalán nem biztos, hogy kényszertörlés alatt álló cég tulajdonosai megtalálhatók lesznek.
Tény, hogy egy ilyen kényszertörlési eljárás az államnak nem kevés pénzébe kerül, miközben a törlendő cég már értéktelen, vagyona a tartozások kiegyenlítésére sem elég. Hogy legalább az eljárással kapcsolatos költségeket be tudják vasalni, módosították az illetéktörvényt, Az eljárásért 250 ezer forint illetéket kell fizetni. Ezt a díjat a vezető tisztségviselőnek vagy a tulajdonosnak kell állni. A felelősség egyetemleges, ami azt jelenti, hogy attól hajtják be a díjat közülük, akit meg tudnak találni.
Visszafordítható a törlés
Enyhültek viszont a kényszertörlés szabályai. Ha a kényszertörlési eljárásra nem a cég megszűnése miatt kerül sor, akkor kérelemre az eljárás ideje alatt is folytatható a vállalkozás tevékenysége. Ez csak a szokásos napi üzletmenetet jelentheti, tehát például vagyontárgyait nem adhatja el, új kötelezettséget nem vállalhat. A működését viszont nem kell felfüggesztenie, ha ezzel kapcsolatban beadja a kérelmet cégbírósághoz.
Lehetőség van a kényszertörlés megállítására is. A cég az eljárás kezdetétől számított 90 napon belül kérheti, hogy állítsák meg a törlést, mert vissza tudják állítani a törvényes működési feltételeket. Ha ezt igazolni tudják, befizetik az illetéket, és érvényes az adószám, akkor a törlés megállítható.
Illetéket viszont ez esetben is fizetni kell, igaz, kevesebbet. Ha a kényszertörlési eljárást megállítják, és a cég működését helyreállítják, akkor 50 ezer forintos illetéket kell az államkasszába befizetni.
Vagyonos céget nem törölnek, hanem felszámolnak
Korábban is meglévő szabály, hogy ha a cég értékelhető vagyonnal rendelkezik, akkor a kényszertörlést megállítják és helyette felszámolási eljárást indítanak (a törlés ugyanis állami pénzbe kerül, míg a felszámolás költségeit a cég fizeti). Azt azonban eddig nem fogalmazták meg, hogy ez milyen összeghatárnál következhet be. Most meghúzták e határt. Két esetben kerül sor törlés helyett felszámolásra:
– ha a cég vagyona meghaladja a 400 ezer forintot, vagy
– ha a cégnek nincs is jelentős vagyona, de a vele szembeni követelések összege eléri a 400 ezer forintot.
Felszámolás – a hitelezőnek is fizetnie kell
Új elemként a felszámolási eljárásokba is bekerült egy illetékfizetési kötelezettség. Mostantól annak is fizetnie kell, aki az eljárás során valamilyen követelést jelent be a felszámolás alatt lévő céggel szemben. A követelés fél százalékát, de legalább 5 ezer forint költségátalányt kell a felszámoló részére fizetni. A hitelezői követelést akkor veszik nyilvántartásba, ha igazoljuk ennek az átalánynak a megfizetését. A felszámolónak az így begyűjtött pénzt a cég vagyonának a felkutatására, esetleg visszaszerzésére kell felhasználnia. Ha a felszámolás során ezt nem használják fel teljes egészében, akkor az eljárás végén vissza kell majd fizetni a hitelezőknek.
Betéti társaság – új szabály, ha nincs örökös
A betéti társaságok és közkereseti társaságok működésének egy pontját is újraszabályozta a törvény. E társaságoknak legalább két fővel kell működniük. Ha a tagok száma 1-re csökken és fél éven belül nem állítják helyre a törvényes működést, akkor a cégbíróság megszünteti a céget.
A mostani módosításban arról az esetről van szó, ha meghal a tag és bizonytalan, hogy ki az örököse. Ha ilyen ok miatt nincs új tulajdonos 6 hónapon belül, akkor a megszüntetés helyett a cégbíróság egy úgynevezett törvényességi felügyeleti eljárást indít, de az eljárást 3 hónapra felfüggesztik, hogy lehetőség legyen az új tag kiválasztására.
A felügyeleti eljárás megindítása a cégbíróságnak a legfontosabb eszköze arra, hogy egy-egy cég működésének a törvényességét kikényszerítse. Előbb csak felszólítják a céget, hogy állítsák helyre a törvényes működést – például vegyenek be egy új tagot a betéti társaság megüresedett helyére. Ha ez 30 napon belül nem történik meg, akkor már bírságot is kiszabnak. Ennek összege pedig már elég fájdalmas a mulasztó vezetők számára. Ha például megállapítható, hogy a törvénytelen működés a vezető tisztségviselő (ügyvezető) hibájából következett be, akkor ő 100 ezer és 10 millió (!) forint közötti bírsággal is sújtható. A 100 ezer forint a legkisebb büntetés ebben az esetben. A pénzbírságot ráadásul többször, ismételten is alkalmazhatják.
Forrás: 2021. évi LXX tv.
Nagy Csaba
