A korábbi ügyintézéstől eltérően ma már nem kell külön tb-bejelentést tenni az egyéni vállalkozás szüneteltetésekor. Egyszerűsödött az eljárás, mióta a NAV átvette az egyéni vállalkozók ügyintézését.
Az egyéni vállalkozás az egyetlen vállalkozási forma, amit szükség esetén szüneteltetni lehet. A szüneteléssel bármikor élhetünk, ha körülményeink nem teszik lehetővé a vállalkozás működtetését. A szünetelés szigorú szabályait azonban be kell tartani. A szünet a bejelentés másnapjától érvényes. A szünetelés hosszát mi választjuk meg, de vannak kötöttségek. A legrövidebb idejű szünet egy hónap lehet. Tavaly ennél rövidebb időt, akár egyetlen napot is engedett a kormány, de ez a járványhoz kapcsolódó, ideiglenes intézkedés volt, hatálya december végén lejárt. A legrövidebb szünetelés ma 30 napra szól.
A szünetelés leghosszabb ideje 2 év lehet. Ha a két év leteltével nem élesztjük újra a vállalkozást, akkor az automatikusan megszűnik. Az egy hónap és a két év időtartam között azonban bármikor újrakezdhetjük, csak egy bejelentés kell hozzá.
(A szünetelés leghosszabb ideje korábban 5 évben volt maximálva. Még ma is lehetnek olyan vállalkozók, akikre ez vonatkozik, ha a vállalkozás szünetelését 2016. december 31. előtt kezdték. A lehetséges szünet számukra idén év végén jár le. Akkor szűnik meg a vállalkozásuk, ha azt 2021. december 31-ig nem élesztik fel újra.)
Lényeges, hogy a szünetet ne afféle szabadságként képzeljük el, aminek az ideje alatt minden megy tovább, csak nem végzünk munkát. Inkább ahhoz hasonlítsuk, mintha felszámoltuk volna a vállalkozást. A szünetelés alatt a vállalkozás semmilyen tevékenységet nem végezhet, bevételt nem szerezhet. A szünet alatt nem dolgozhatunk és nem állíthatunk ki számlát sem.
A szünet alatt a főállású vállalkozónak nincs egészségbiztosítása sem. Éppen ezért figyelni kell arra, hogy a szünetelés idejére legalább az egészségügyi szolgáltatási járulékot be kell fizetnünk magunk után. Ez 2021-ben kereken havi 8 ezer forint. Ha ezt nem tesszük meg, akkor érvénytelenné válik a biztosításunk, s 3 hónap türelmi idő után fizetni kell a legkisebb orvosi ellátásért is.
Feladatok a szünetelés megkezdésekor
A szünetelés megkezdését elektronikus úton kell bejelenteni, a nyilvántarto.hu weboldalon, ügyfélkapus azonosítással. A NAV-hoz nem kell külön bejelentés, átkerülnek oda is az adatok.
Ha a vállalkozás a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, akkor a T1041-es bejelentő és változásbejelentő lapot ki kell töltenie és elektronikusan benyújtania. Kisadózó vállalkozásnak nincs külön kötelezettsége.
Be kell jelenteni a szünetelés kezdetét a helyi önkormányzatnak is, a helyi iparűzési adó miatt. Ezt a szünetelés kezdetétől számított 15 napon belül kell megtenni.
Korábban arra is szükség volt, hogy a szünetelés megkezdését a társadalombiztosítóhoz is külön bejelentsük. A tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot ugyanis nem vetették ki automatikusan, csak ha erre külön bejelentkeztünk. Erre ma már nincs szükség. 2020-ban a NAV átvette az egyéni vállalkozások ügyintézését. Július elseje óta nincs szükség a dupla bejelentésre. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés bejelentését felváltotta az adóhatóság hivatalból lefolytatandó eljárása. Ma, ha valakinek nincs az adóhivatalnál regisztrált jogviszonya, akkor automatikusan előírják számára ezt a kötelezettséget. A NAV észleli, hogy a korábbi vállalkozó már nem biztosított, így előírja a havi 8 ezer forintos fizetési kötelezettséget. Fizetni tehát kell, csak külön bejelenteni nem.
Fizetnivalók a szünetelés ideje alatt
A szünetelés ideje alatt nem kell a vállalkozói közterheket fizetni, csak az említett, havi 8 ezer forintos egészségbiztosítást. Kivételt jelentenek ez alól a kisadózók. A katát minden hónapra be kell fizetni, amikor akár csak egy napot is dolgozunk. Tehát, ha elsején indította el valaki a szünetelést, az másodikától hatályos, így arra a hónapra már be kell fizetnie a havi 50 vagy 25 ezer forintos adót. Ezt nem lehet arányosítani, teljes hónapot kell mindig fizetni. A kata alól csak azokra a hónapokra lehet mentesülni, amikor egyetlen napot sem működött a vállalkozás. Ha tehát március 15-től április 15-ig szól a szünetelés, akkor bizony a márciusi és az áprilisi adót is fizetni kell.
Ugyancsak fizetni kell a szünetelés idejére az éves 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást is, ugyanis ebben sincs arányosítás. Ha viszont egész éven át szünetel a vállalkozás, azt jelezzük a kamarának is, mert akkor nem kell megfizetni a díjat.
Szünetelés lezárása
A szünetelés nem előre megállapított időre szól, így azt külön kell jelezni, ha vissza akarunk térni a vállalkozás világába. A szünetelés végét ugyancsak a Webes Ügysegéden, a nyilvantarto.hu oldalon kell jeleznünk, ahol az „Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatása” pontot kell kiválasztanunk a folytatáshoz. A folytatás a bejelentést követő naptól lehetséges.
A vállalkozói tevékenységet folytatni leghamarabb egy hónap elteltével lehet. A gyakorlatban azonban ennél legalább egy nappal többre van szükség. A rendszer úgy működik, hogy az április elsején indított szünetelést április 30-án még nem engedi a program lezárni, így május elsejétől nem tudjuk folytatni a munkát.
A szünetelés után az szja alá tartozó vállalkozóknak újra ki kell tölteniük a T1041-es bejelentőlapot. Újra be kell jelentkezni a helyi önkormányzathoz is.
Kisadózónak nem kell külön bejelentést tennie. Arra azonban a katás vállalkozónak figyelnie kell, hogy a szünetelés idejével csökken a kisadózói kerete (azokkal a hónapokkal, amikor nem fizeti a havi 50 ezer forintot).
Csökkenti az átalányadózók éves keretét is a szünetelés ideje. Ám más a számítási módszer: kisadózóknál csak a teljes hónapokat kell figyelembe vennünk, átalányadózónál pedig napokra számítva, időarányosan kell megállapítani az éves keret nagyságát.
Nagy Csaba
