Emelkedő rezsidíjak – mit tegyünk, mire számítsunk?

Emelkedő rezsidíjak – mit tegyünk, mire számítsunk?

Július közepe óta százszorosára nőtt a rezsivel kapcsolatos keresések száma az interneten. Nem csoda: az embereket a nyaralási kérdések helyett ezen a nyáron leginkább az foglalkoztatja, hogy ki tudják-e majd fizetni télen a fűtést, képesek lesznek-e legalább megközelítőleg finanszírozni korábbi életszínvonalukat. A brutális áremelés a vállalkozókat is sokkszerűen érte. A többszörösére dagadt költségeket muszáj lenne érvényesíteni az árakban, de vajon mennyien tudják ezt kifizetni akkor, ha a vendéglátásra, utazásra költhető pénzeket a gázszámlára kell majd félretenni?

Az energiaárak emelése a vendéglátó üzletek működését is felforgatja. Igaz, ezt a szektort nem a lakossági áremelés érinti, hanem a tényleges piaci árak vagy a korábban kihirdetett mikrovállalkozói módosítások. 

A mikrovállalkozások a lakossághoz hasonlóan csökkentett tarifán vásárolhatnak gázt és áramot. A feltételek kicsit eltérnek a lakosságitól, de itt is van egy keret, amin belül nem kell piaci árat fizetni.

Mennyit fogunk fizetni?

A lakossági fogyasztók az úgynevezett egyetemes tarifa alapján fizetik a gázt és az áramot. Az egyetemes tarifába a lakosság tartozik, ehhez tették hozzá most a mikrovállalkozásokat is. Mikrovállalkozásnak azt a vállalkozást nevezzük, aminek a létszáma kevesebb mint 10 fő, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege pedig kevesebb mint 2 millió euró (a 10 fős vállalkozás már kisvállalkozásnak számít).

A mikrovállalkozások számára van egy fogyasztási határa a kedvezményes tarifának: csak azok jogosultak rá, melyek

  • gázból évente 1.489 köbméternél kevesebbet fogyasztanak és óránként 20 köbméter alatti vásárolt kapacitással rendelkeznek 
  • elektromos áramból évi 4.606 kWh-nál kevesebbet fogyasztanak, továbbá 3×63 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkeznek.

A határértékeket napi számítással kell figyelembe venni. Azaz gáz esetén pl. az 1.489 köbmétert elosztják 365-tel, majd felszorozzák az adott számlán szereplő napok számával, így jön ki a havi keret. 31 napos hónap esetén ez így havi 126,46 köbmétert jelent.

Gáz: alacsonyabb a határ a lakosságinál 

A mikrovállalkozások tehát 1.489 köbméterig a korábbi, kedvezményes lakossági gázárat fizetik, fölötte viszont nem a drágított lakossági piaci árat, hanem a szolgáltató által meghirdetett piaci árat. Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-nek ezt a versenypiaci árat a honlapján kell közzétennie. Első alkalommal ez július 29-én történt meg, ma ezeket az árakat kell alkalmazni. Ezek a piaci árak jelenleg egy kicsivel magasabbak a lakossági piaci áraknál. A lakossági fogyasztó a határérték fölött szeptember végéig bruttó 21,416 Ft-ot fizet 1 MJ-ra, míg a szolgáltató által kiadott piaci ár jelenleg nettó 17,324 Ft/MJ, ami áfával növelve 22 Ft/MJ-t jelent. 

Összességében azonban azt kell látnunk, hogy a lakossági fogyasztó 1.729 köbméter alatt fizet kedvezményes díjat, a mikrovállalkozás 1.489 köbméter alatt. Fölötte nagyjából a korábbi díj hétszeresét kell kifizetni (az MVM díjhirdetése ezen az oldalon érhető el: bit.ly/mvmegyetemes). 

Áram: a vállalkozások többet fogyaszthatnak rezsicsökkentett áron, de jóval többet fizetnek a határ felett

Villamos energiát a júniusi rendelet szerint mikrovállalkozóként 4.606 kWh-ig fogyaszthatunk kedvezményes tarifával. Ez magasabb keretet jelent a lakosság számára meghúzott határnál (a lakossági keret évi 2.523 kWh). 4.606 kWh fölött a szolgáltató által meghatározott piaci árat kell fizetni. Ezek már jóval magasabb tételek, mint a lakossági tarifa díjai:

  • A1 díjszabás (ez az általános): 106,17 Ft/kWh
  • A2 díjszabás (ez a nappali + éjszakai): nappal 118,53, éjjel 87,33 Ft/kWh
  • B díjszabás (ez a régi éjszakai áram, a lakosság erre az új tarifa szerint bruttó 62,884 Ft-ot fizet): 97,97 Ft/kWh
  • H díjszabás (lakossági fogyasztónál ez nem emelkedett): 102,21 Ft/kWh.

A vállalkozói díjakat nettóban közlik, azaz bruttóban számolva pl. A1-ben a lakossági 70,104 forintos tarifával szemben itt már 134,84 forintot kell kifizetni.

Külön tennivalója annak a vállalkozásnak volt, amelyik eddig lakossági árat fizetett, de az új szabály szerint már nem jogosult a kedvezményes árra. Ennek a nyilatkozatnak korábban július elseje volt a határideje, de ezt meghosszabbították augusztus 15-éig. Azért kellett a nyilatkozat, mert a kedvezményes árra már nem lesz jogosult, nyilatkozat híján pedig piaci árra nem lesz szerződése. Aki nem nyilatkozott, az sem marad szolgáltatás nélkül, ám a tőzsdei árat kell megfizetnie, de legalább a kedvezményes lakossági tarifa ötszörösét számolják fel neki.

Aki időben nyilatkozott, az az úgynevezett végső menedékes szolgáltatásra szerzett jogosultságot. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a szolgáltató biztosítja a gázt és áramot, amelyik korábban, csak már nem a kedvezményes áron, hanem a már említett hirdetményben szereplő piaci feltételekkel, december 31-ig. Utána a vállalkozás szabadon köthet mással is szerződést.

Hatalmas rezsi, drága alapanyagok és munkaerőhiány az egyik oldalon

Az energiadíjakat csökkenteni nem tudjuk. Esélyünk legfeljebb arra lehet, hogy saját energiafelhasználásunkat fogjuk vissza, vagy bevételeinket próbáljuk meg növelni, hogy ne okozzon gondot a megemelt díjak kifizetése. 

Egy olvasónk például egy közepes szálláshelyet üzemeltet, 21 szobáját adja ki télen-nyáron. A fűtési költsége eddig sem volt kicsi, havi 900 ezer forint körül fizetett a gázért. Fel sem tudja mérni, mennyire fog ez emelkedni, talán ötmillió fölött lesz a számla végösszege. Ekkora növekedést lehetetlen kitermelnie. Ha 10 ezer forint egy szoba egy éjszakára, és minden szobáját 50%-os kihasználtsággal tudja működtetni, akkor havonta 3,1 millió forint a bevétele. Miközben ötmillió lesz a gázszámlája. Duplájára kellene emelnie a szállásdíjat, hogy ki tudja fizetni a megemelt energiaszámlákat és az infláció okozta egyéb plusz költségeket.

Ekkora költségnövekedést azonban nem visel el az ágazat. Az emelkedő rezsi, a munkaerőhiány és az alapanyagok növekvő ára egy olyan hármas fenyegetést jelentenek együtt, amit sokan nem tudnak már követni. Már a járvány is megtette a hatását: ma körülbelül 3500-zal kevesebb vendéglátó egység működik az országban, mint 2019-ben. A mostani válság még jobban felgyorsíthatja ezt a fogyatkozást. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint már májustól érezhető a forgalom csökkenése, ami egybevág az infláció érezhetővé válásával és az energiadíjak emelkedésével. Számíthatunk arra, hogy sok vendéglő a nyári szezon után bezár, és soha nem fog többé kinyitni.

Keresletcsökkenés a másikon

Az igazi csapás a vendéglátásra az, hogy a rezsiválság mindenkit érint. Ez nem egy vállalkozói válság. Nem csak a vállalkozók érzik a nehézségeket. Azzal együtt, hogy a vállalkozók költségei a többszörösére nőttek, elfogyhat a vendégek pénze is. 

A turizmus, a vendéglátás az emberek úgynevezett szabadon elkölthető jövedelméből táplálkozik. Abból a pénzből, ami a rezsi, az ennivaló, az orvosi költségek stb. kifizetése után az emberek kezében marad. Versenytársunk minden más, amire költeni lehet. Ha ez a szabadon forgatható pénz kevesebb, akkor az embereknek dönteniük kell, hogy új telefonra költenek, vagy konyhabútort cserélnek, vagy nyaralni mennek. Ha pedig a pénzügyi helyzetük súlyosabbá válik, akkor az étteremnek már nem a nyaralással vagy a telefonnal kell megmérkőznie, hanem az új ruhával, vagy az autó teletankolásával. A mostani rezsinövekedés sokakat abba a helyzetbe taszíthat, hogy a korábban vendéglátásra költhető pénzeket most a gázszámlára kell majd félretenni. Egyre kevesebb lesz tehát a vendég, miközben egyre drágább lesz nekik bármit is szolgáltatni.

Az olcsó és a luxus marad?

Egy ilyen kiélezett helyzetben általában a szolgáltatások két szintje marad életben: a mindennapos szükségleteket kielégítő és a luxus.

A válságot legkevésbé talán a tömegétkeztetés érzi meg. Az olcsón, laktató ebédet kínáló, házhoz szállító éttermek forgalma valószínűleg fenntartható marad. Ezek versenyre tudnak kelni az otthoni főzéssel. Ebben a körben talán kisebb lesz a lemorzsolódás.

Ami legjobban megérzi a válságot, az az alkalmi vendéglő látogatás. Az az érzés tűnik el, hogy engedjük meg magunknak, hogy hetente egyszer étterembe menjünk. A kifőzdei szintnél magasabbra pozícionált éttermek kerülnek bajba. Nem lehet elkerülni az ételek árának jelentős emelését. Ha viszont akár csak 4-5 ezer forintba kerül egy főfogás, az már meg fogja tizedelni a vendégek számát. Miközben a 7-8 ezer forintos adagárak sem tűnnek elképzelhetetlennek.

Hasonló áremelkedésre kényszerülnek a szálláshelyek is. Esetükben azonban azzal is számolnunk kell, hogy ebben az árkategóriában a vendégek számára a külföld is egyre erősebb vonzerőt jelent. Ma már ugyanannyiért pihenhetünk a görög vagy horvát tengerparton is, mint az itthoni szállodákban.

Fejlesztés nélkül esélyünk sincs

Válság esetén a vállalkozók egy része félelemből visszafogja magát, spórolni kezd a pénzével. Azonnal kasza alá kerülnek a fejlesztések, megáll az új emberek felvétele és kiveszik a pénzt a marketingből is. Holott lehet, hogy éppen most kellene magasabb sebességre kapcsolni.

Ahogy írtuk, egy ilyen válságban két hely látszik viszonylag biztosnak: a lista alja és a teteje. Meg fognak élni az olcsó tömegigényt kiszolgáló vállalkozások és azok is, akik a luxus kategóriát célozzák meg. Így annál biztosabb lábakon állhatunk, minél jobb minőséget próbálunk szolgáltatni vásárlóinknak.

Válsághelyzetben a vendégek is a megszokott, jó minőséget keresik a kockázat helyett. Akinek van pénze nyaralni, vagy vendéglőbe menni, az is inkább biztosra megy. Ott akarja elkölteni a pénzét, ahol korábban már jó tapasztalatok érték és nem akar most kockázatos ismeretlenekkel próbálkozni. Próbáljuk meg tehát egyrészt megfogni a régi vendégeket, másrészt a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást biztosítani mindenkinek. Legyünk észrevehetőek! Ha a versenytárs vállalkozás most megijed az áremeléstől, és ezért inkább nem is reklámozza a szolgáltatását, akkor csináljuk mi éppen az ellenkezőjét! Hirdessünk, legyünk ott a vevő előtt, keressük meg a régi vendégeket, hogy emlékezzenek ránk! Ne bújjunk el azzal, hogy a magas árakon úgyse lesz vendég, hanem találjuk ki, hogy a magas ár mellett mit tudunk jobban szolgáltatni, miben tudnánk a vendégnek nagyobb értéket adni! Érezze azt, hogy nemcsak az árak változtak meg, de jóval többet is kap a pénzéért.

Telepítsünk napelemet!

Az energiaárak emelkedését egy dologgal tudjuk valóban kivédeni: ha kevesebb energiát fogyasztunk. Ennek nem a spórolás a módja: ha kikapcsoljuk a klímát, azzal nemcsak a költségeket csökkentjük, de a bevételünket is, mert el fognak kerülni a vendégek. 

Be kell terveznünk fejlesztéseket. Ahol lehet, térjünk át energiatakarékos eszközök használatára és használjunk megújuló energiaforrásokat! Ha eddig nem tettük meg, mert bíztunk a mindig elérhető olcsó, rezsicsökkentett energiában, akkor most vegyük számításba például napelemek telepítését! 

A napelemek iráni kereslet is alaposan megnövekedett – egy július végi ATV-hír szerint körülbelül a nyolcszorosára nőtt az új telepítések iránti igény. Nem csoda, hiszen az áremelkedéseknek köszönhetően erőteljesen lecsökkent a rendszerek várható megtérülési ideje. Drágulnak ugyan a napelemes eszközök is, ám ez az áremelkedés meg sem közelíti az energiahordozókét. Egy biztos: ha az áram ára többszörösére nő, akkor jócskán felértékelődik a saját áramtermelés értéke.

Problémát jelent azonban, hogy nehezebb a hozzáférés az új telepítésekhez. Sajnos, az áramszolgáltatók nem tudnak mindenkit rákapcsolni a rendszerre, főleg, ha tömeges az érdeklődés egy-egy körzetben. A napelemes engedélyeket eddig is annak függvényében adták ki, hogy az adott telepítési helyen a hálózat mit bír el. Vannak olyan családi házas övezetek, ahol ez a kapacitás már korábban is a lehetőségei határához közelített, s nem tudtak új csatlakozókat fogadni. Minél később szeretné valaki elindítani a beruházást, annál kisebb az esélye arra, hogy a szolgáltató fogadni tudja.

Nagy Csaba

%d bloggers like this: