Erősíti-e a hazai turizmust a dráguló légiközlekedés?

Erősíti-e a hazai turizmust a dráguló légiközlekedés?

Vajon lesz-e hatása a bevezetett különadóknak a hazai turizmusra, érezhető lesz-e az itthoni megszorítás a vendégek számára? 

Alaposan megtévesztő a kormány „extraprofit adó“ elnevezésű adócsomagja, hiszen az abban felsorolt tételek többségének semmi köze nincs nemhogy az extra profithoz, hanem egyáltalán a vállalkozás nyereségéhez sem. A különadókat vagy tételesen határozták meg, vagy az árbevétel alapján kell őket fizetni – azaz a veszteséges vállalkozásoktól is beszedik ezeket a pénzeket.

Az új adók többségét a kormány úgy alakította ki, hogy azok közvetlenül ne érintsék a turisztikai vállalkozásokat. Hitelintézeteknek, biztosítóknak, energiacégeknek kell a nagyobb tételeket fizetniük. A nagy szállodaláncok, fürdők mentesülnek minden direkt kötelezettség alól. Valójában a GKI kimutatta, hogy az országban a legnagyobb nyereséget elérő vállalkozások közül egyre sem vonatkoznak az eddig megismert különadók. A gazdaságkutatók szerint a legmagasabb nyereség 30% fölött kezdődik. Vizsgálatuk szerint a nagyobb szakágazatok közül az út és vasútépítés (46,4%), a cementgyártás (41,8%), a gyógyszergyártás (40,7%), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2%) és a jogi tevékenység (33,1%) tartozik ide, de egyikre sem érvényes az “extraprofit adó”.

Az itthonról induló repülőutakra vonatkozik

A turizmust leginkább közvetlenül érintő tétel a légitársaságokra kivetett extra díj. A rendelet 5.§ szerint hozzájárulásra kötelezett a légi személyszállítási tevékenység. A hozzájárulás alapja a belföldről induló utasok száma, a tranzit utasokat kivéve. Ha az út végső célpontja az Európai Unión belül van, akkor a hozzájárulás mértéke 3.900 forint, ha EU-n kívül, akkor 9.750 forint.

A különadókra kötelezett vállalkozások ezeket az adókat elvileg nem háríthatják át a fogyasztókra. Ezen persze a legtöbben mosolygunk. Egy banknak például az idén minden eddigi kötelezettségén túl a nettó árbevétele 10, jövőre 8 százalékát kell különadóként befizetnie a rezsivédelmi alapba. Persze nem fogja a pénzintézet ezt a díjat közvetlenül ráterhelni ügyfeleire, nem jelenik meg a számlánkon a 10%-os különdíj. Csak azt érezzük majd, hogy érezhetően drágábbak lesznek a banki szolgáltatások: többe kerül az átutalás, a számlavezetés, eltűnnek az ingyenes szolgáltatások. Végső soron bőven be fogják szedni tőlünk azt a 10%-ot.

Más a helyzet a légitársaságok adója esetén. Rájuk a díjat nem az árbevétel alapján vetették ki, hanem az utazások száma alapján. Így a fizetendő díj közvetlenül hozzárendelhető minden egyes repülőjegyhez. Láttuk a hírekben: a Ryanair volt az első társaság, mely bejelentette, hogy egy az egyben ki fogja fizettetni az utasokkal ezt a plusz költséget. Olyannyira így tettek, hogy már el is indították az inkasszókat a korábban kifizetett, ám már a díjköteles időszakba eső utazások különdíjának a beszedésére (a díjat a július elseje utáni utazásokra kell megfizetni függetlenül attól, hogy ki mikor vásárolta a jegyet).

A Ryanair megtehette volna, hogy szó nélkül tudomásul veszi a plusz kötelezettségét, és mellette csendben megemeli a jegyárakat ezzel az összeggel. Nem így tettek, fontosabbnak érezték annak a jelzését, hogy nem ők emelnek, hanem a kormány packázik velük. A cég magatartása érthető. A koronavírus-járvány időszaka alaposan megtépázta a légi közlekedést. A légitársaságok éppen csak talpon maradtak, s még hosszú időnek el kell telnie ahhoz, hogy forgalmukat a járvány előtti szintre növelhessék. Ebben az időszakban éri őket egy olyan különadó, ami a leginkább nyereséges bank- és energiaszektorral helyezi egy kalap alá őket. A Ryan­air szerint ez a lépés csökkenti a versenyképességüket, nehezíti az egész turisztikai szektor növekedését.

A társaság nyílt ellenállása miatt a kormánynak sem maradt más lehetősége, mint vállalni ezt a konfliktust. Napok alatt megszületett a döntés, hogy fogyasztóvédelmi vizsgálatot indítanak a cég ellen, hogy megakadályozzák a légitársaság szerintük tisztességtelen eljárását. 

A vizsgálat most indul, a végeredményt borítékolhatjuk: a Ryanair a vizsgálatban alulmarad, kap egy szemmel is látható összegű bírságot, a különdíjat visszavonják, majd beépítik az összeget a jegyárakba. Így tesz majd valószínűleg a többi légitársaság is.

Milyen hatása lehet ennek a hazai turizmusra? 

A repülőjegyek drágulása egyirányú, csak a Budapestről induló járatokat érinti. Az ide érkező külföldi vendégek számára ez tehát csak a hazaúton jelentkezik. Így a magyar nyaralás költsége nem egészen 10 euróval emelkedik a számukra, ami a mai inflációs időszakban nem jelent nagy terhet. 

A kormány és a légitársaságok harca sokkal inkább romboló hatású lehet a nemzetközi sajtóban. Biztosak lehetünk abban, hogy a Ryanair esete el fog jutni a vezető nyugati lapokhoz. Az ide készülő turistákat ez könnyen elbizonytalaníthatja, mert a cikkekben már nem a drágulás lesz a lényeg, hanem az állam megbízhatatlansága és fellépése saját vállalkozóival szemben.

A 10 vagy 25 eurós plusz költség az emelkedő jegyárak mellett a Magyarországról induló utazók egy részét sem fogja visszatartani az indulástól. Kellemetlen tétel lesz az utazás többi költségének emelkedése mellett, de nem fognak ezért egy tengerentúli utat vagy egy görög nyaralást visszamondani.

A legnagyobb rombolást a pótdíj az olcsó európai utazások piacán fogja elvégezni. Odafigyeléssel, egyedi ajánlatok elcsípésével 6-10 ezer forintért is elérhetőek európai nagyvárosok. Ma már érezhető része a turizmusnak a fiataloknak az ilyen jegyekre alapozott néhány napos európai városlátogatása. Ebben a körben a különadó érezhető jegyáremelkedést okoz, gyakorlatilag eltünteti a legolcsóbb lehetőségeket.

Egészen biztos, hogy van az utazóközönségnek egy olyan része, melynek tagjai a drágább jegyeket már nem akarják, nem tudják megfizetni. A hátizsákos fiatalok egy része ezzel kiszorul a légiközlekedésből. Azt gondoljuk azonban, hogy a turisztikai ajánlatok egymással nem felcserélhetők. Aki kénytelen feladni a néhány napos lisszaboni vagy milánói utazás tervét, nem fog helyette őrségi vagy bakonyi falusi turizmussal vigasztalódni. A belföldi turizmus csak igen keveset fog profitálni abból, hogy a nemzetközi utazás a különadókkal drágább lesz. Az itthon maradó fiatalok feltehetően nem utazásra fogják fordítani a repülőjegyekre el nem költött pénzt, hanem ezek az összegek másfelé áramlanak majd. Részben egyszerűen a dráguló megélhetésre, részben más hétvégi szabadidős elfoglaltságokra költenek belőle. A fővárosi vendéglátás tehát többet profitálhat a legolcsóbb repülőjegyek drágulásából, mint amennyit a belföldi, vidéki szálláshelyek megnyerhetnek.

Nagy Csaba

%d bloggers like this: