– Bennünket egyszerűen érdekel a körülöttünk lévő közösség, és tenni is kívánunk érte – mondja Boskovics Gábor, a tavaly a legfelelősségteljesebb vendéglátóhely jelölést is kapott Jedermann vezetője. Segítenek, amiben tudnak, leginkább főznek: rászorulóknak, hajléktalan embereknek vagy éppen az őket segítő civileknek. Több jótékonysági szervezettel is együttműködnek, köztük a Budapest Bike Maffiával (BBM), ami az utcán elők támogatására jött létre, de máshol is segítenek. – Nem egy kimondottan ételosztó szervezet vagyunk, mégis alulról karcoljuk a 100 ezer adag ételt évente –- számol be Havasi Zoltán, a BBM vezetője. Velük beszélgettünk arról, hogy hogyan tudunk szakmabeliként a leghatékonyabban részt venni ebben a munkában. És sok minden másról is.
Névjegy: Boskovics Gábor, Bosi.
Akarata ellenére, véletlenül került a vendéglátásba. Évekig dolgozott Németországban, 2000-ben tért haza. Három éve vette át üzlettársával, Miholka Ferenccel a Jedermann vezetését. Azét a Jedermannét, amit 2010-ben nyitott meg a legendás kocsmáros, Hans Van Vliet. A Jedermann nem szeretne más lenni, mint egy „kocsma“ Ferencvárosban, ahol élő dzsesszt, életérzést és kultúrát kap a vendég, megfizethető áron. 2021-ben legfelelősségteljesebb vendéglátóhely jelölést kaptak.
- Arról beszélgetünk, hogy vendéglátósként ki, hogy tud segíteni, miközben a vállalkozások sem feltétlenül vannak “jó bőrben”. Szerinted mi a legnagyobb kihívás most a vendéglátásban?
BG: A vendéglátás önmagában egy hatalmas kihívás! Él egy téveszme, hogy milyen könnyű és jövedelmező foglalkozás, hát nem az! Az olyan kis helyeknek, mint a miénk egy nagy túlélő kaland minden nap. Nekem a legnagyobb problémám, hogy a szabálykövetés annyi energiát felemészt, ami mellett a valódi feladatra, a vendéglátás szépségére már alig marad belőle.
Mindig csóválom a fejem, sőt inkább felrobbanok: vállalkozóként folyamatosan kizsákmányolható fejős tehénnek érzem magunkat. A kocsmánk 15 embernek ad munkát, megélhetést, kulturális értéket teremtünk, izgalmasabbá és színesebbé tesszük a várost, élményeket adunk a lakóinak, befizetünk az államkasszába évente kb. 20 millió forintot adók, járulékok és egyéb díjak formájában. Mindez nem megbecsülést, támogatást hoz, hanem újabb és újabb terheket raknak a nyakadba.
A folyamatos áremelkedések, az infláció, az egyre növekvő járulékos terhek és az egekbe szökő rezsiköltségek is fejfájást okoznak, hiszen mi vagyunk az utolsó láncszem, és mi már nem terhelhetünk mindent a vendégekre. Csak egy adat: az idei évben a költségeink eddig kb. 30%-kal nőttek, miközben árainkon alig 5%-ot mertünk emelni. A pénzügyi egyensúlyt csak még nagyobb forgalommal tudjuk fenntartani. A megfelelő munkatársak megtalálása is roppant nehézkes.
Nem vagyok jós, nem látok mások pénztárcájába, de ha nem lesznek rövidesen az ágazat terheit, kötelességeit enyhítő rendelkezések, akkor sötét idők várnak a vendéglátásra, sok bezárással.
- Szerinted mi az, amiért még mindig működik a Jedermann?
BG: Nehéz erről beszélni, mert olyan nagy szavaknak tűnnek, pedig valójában csak szívvel, hittel, őszintén és persze jól kell csinálni. Ennyi az egész.
- Miért fontos a társadalmi felelősségvállalás egy vendéglátóhely életében?
BG: Nem tudom, hogy fontos-e. Kinek az, kinek nem. Felelősséget vállalni, segíteni, tenni kell, amit az ember érzése diktál. Engem, bennünket egyszerűen érdekel a körülöttünk lévő közösség, és tenni is kívánunk érte. Persze azt is megértem, aki becsukja a szemét és csak magával törődik.
- Ti milyen jótékonysági projektekben vesztek részt?
BG: Olyanokban, ahol érezzük, hogy valamit hozzá tudunk tenni az adott célhoz. Mindig akad valami. Legutóbb az Utcáról Lakásba Egyesület önkénteseinek főztünk pár napig, míg ők egy lakást újítottak fel.
A Budapest Bike Maffiával való kapcsolatunk, együttműködésünk nagyot szólt a lezárások idején. Több hónapon keresztül főztünk napi 50 adag meleg ételt hajléktalanszállóknak és rászoruló embereknek.
A torkos csütörtök szintén egy Budapest Bike Maffia kezdeményezés, amiben lelkesen közreműködünk. Nagy meló, de szerencsére rengetegen segítenek, ki a fuvarozással, ki tányérokkal, ki asztalokkal, ki zenével. Cserébe a személyes kapcsolat a rászorultakkal és a közös öröm minden fáradságot megér. Ha jó dologról van szó, és csak annyiba kerül nekünk, hogy főzzünk 20 adaggal többet, akkor partnerek vagyunk.
Budapest Bike Maffia
Névjegy: Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia (BBM) vezetője
A BBM 2011-ben alakult, utcán élő hajléktalan emberek segítésével kezdték a tevékenységüket. De ott vannak a krízishelyzetekben is: legyen szó árvízről vagy akár menekülthelyzetről. Számos olyan projektjük is van, ami a szociális munka megújítását, a szakma vonzóvá tételét célozza, vagy éppen a társadalmi érzékenyítést segíti.
Budapest mellett már a vidéki nagyvárosokban is létrejöttek Bike Maffiák, többek között Pécsen, Debrecenben, Szegeden és Székesfehérváron.
- Miben különböztök a többi jótékonysági szervezettől?
HZ: Mi nem tartunk fenn hajléktalanszállókat, egyéb intézményeket, hanem úgynevezett ösztönző szervezet vagyunk. Máshonnan közelítjük meg a problémát, és olyan kreatív módszereket alkalmazunk, amikkel meg tudjuk nyerni az önkénteseket, érdeklődőket. Sok emberhez eljutunk. A Bike Maffia nem egy deklaráltan ételosztó szervezet, mégis alulról karcoljuk a 100 ezer adag ételt évente.
- Szerinted mit tudnak tenni a vendéglátósok a rászorulókért?
HZ: Nehéz okosat mondani, hiszen a szakemberhiány és sok egyéb probléma sújtja az ágazatot. A legtöbbet az ételmentés területén tehetnek, amikor túl sok marad, akkor szervezzék meg, hogy az eljusson egy szervezethez! Persze ez logisztikával, telefonálással jár. A legjobb megoldás, ha helyben oldják meg a problémát. Az lenne jó, ha például az egymás hegyén-hátán lévő vendéglátóhelyek összefognának, felosztanák egymás között, hogy melyik nap ki gyűjti össze és viszi el az összes helyről a megmaradt, minőségi ételt valamelyik helyben található szociális intézménynek. Például az ilyen akciókkal lehetne csökkenteni az ételpazarlást.
- Milyen projektekben dolgoztatok már együtt vendéglátóhelyekkel?
HZ: Két programot mindenképpen megemlítenék: a Szigorítás Vacsoráját a pandémia alatt hirdettük meg. Ennek lényege: hogy mi pénzt adtunk a vendéglátóhelyeknek, ők pedig főztek, amit utána elvittünk egy szociális intézménybe, általában átmeneti szállókra, anyaotthonokba. Így nemcsak a hajléktalan embereken segítettünk, hanem az átmenetileg nehéz helyzetbe került vendéglátósokon is.
A másik a Torkos Csütörtök programunk: ez úgy néz ki, hogy évente két-három alkalommal egy szálló ebédlőjét berendezzük étteremnek, a vendéglátóhely megfőzi az ételt, majd a pincéreik szolgálják fel a menüt.
- Egy most futó projektetek az Ételmentés. Erről mit kell tudni?
HZ: Már 100 cégnél többel dolgoztunk együtt, a vendéglátáson belül inkább a catering cégekkel. A projekt „feltételeinek“ ők jobban megfelelnek. A gyertek és vigyétek el a maradékot, az nálunk nem működik. 50 adag alatt ki sem megyünk, mert ott sajnos többe kerül a leves, mint a hús, azaz nagyobb költséggel jár az elszállítás és a háttér logisztika, mint az étel.
A catering cégek esetében jobban lehet számolni, ők mindig 20-30 %-kal „túltolják“ a mennyiséget. Ezzel ők is tisztában vannak, órákkal a rendezvények vége előtt már látják a pontos mennyiséget is. Így ha már hetekkel előre jelezték nekünk a lehetőséget, akkor már csak a végleges részleteket beszéljük meg. Fontos még, hogy a csomagolást is a vállalkozásnak kell megoldani, mi csak egy önkéntes futárt tudunk küldeni, aki elviszi az ételt egy szociális intézménybe. Igazából futárként, összekötőként működünk.
- Mennyivel előre érdemes veletek felvenni a kapcsolatot?
HZ: Minél előbb, annál jobb. Két-három nappal előtte már jó, ha tudnunk a lehetőségről, és néhány részletről: a mennyiségről, illetve, hogy hideg vagy melegételről van szó, igényel-e melegítést. Van, aki már egy hónappal előbb szól nekünk.
- Milyen elérhetőségeken jelentkezhetnek olvasóink?
HZ: Minden fontos információt meg lehet találni projektjeinkről a www.bikemaffia.com honlapunkon, vagy info@bikemaffia.com e-mail címen is várjuk az észrevételeket.
Sebestyén Szabolcs
